A koronavírus-járvány sokadik hulláma után 2022 nyarán sokfelé ismét szabad az utazás és a pihenés. A korlátozásokat több országban eltörölték, de az árak emelkednek, sok helyen pedig már most lehetetlen szállást találni. A Fókusz utazási körképéből kiderül, hova érdemes most utazni, ha külföldre mennénk.

A világhírű olasz város megelégelte a turisták áradatát.

A forgalom majdnem a járvány előtti időket idézi.

2019 után ez lehet az első olyan év, amikor a szezont nem árnyékolják be a koronavírus miatti szabályozások, rekordévre számítanak a vendéglátósok. 

Enyhe áremelkedés várható a balatoni szálláshelyeken.

Olaszországban az áramért dupla annyit kell fizetni, mint két hónappal ezelőtt. Spanyolországban pedig egyelőre az autósoknak kell mélyebben a pénztárcájukba nyúlni.

Zaklatják a vendégeket, tömegesen csapnak le mindenféle ennivalóra.

Ráadásul ebben nincsenek benne az ukrán és orosz turisták.

Az orosz bankok elleni nemzetközi szankciók miatt egyik napról a másikra használhatatlanná váltak bankkártyáik.

A Magyarországra érkező külföldieknek többet ér a pénzük.

A kiállítás érvényes védettségi igazolvánnyal látogatható.

A Déli-sarkvidékre özönlő kutatók is fokozzák a légszennyezést, így egyre kormosabb lesz a hó.

Tiltakozásul a magyar zászló színeivel világították ki a szlovén törvényhozás épületét is.

A szállodában wellness részleg és konferenciaterem is lesz. 

A zártkabinos libegő két kilométer hosszú pályán viszi majd utasait a Fesztiválkatlanból a Kopasz-hegyre.

Nem mindenki tölti az ünnepeket otthon, családi körben.

A korlátozásokat viszont megérzik.

Ausztriában például nagyon komolyan veszik az ellenőrzést, de Szlovénia a magyar védettségi igazolványt is elfogadja. 

Sorra mondják le az év végi rendezvényeket, mert gyorsul a járvány. Emiatt újabb válságtól tartanak a turizmus-vendéglátásban. Már a legjobb foglaltságú hotelek is csak félházzal működnek a hazai és a külföldi korlátozások hatására. A Szállodaszövetség úgy számol, 30 ezer dolgozó végleg elhagyhatja az ágazatot, ha ismét be kell zárniuk.

Furcsa azt hallani, hogy egy parlamenti képviselő valamit kifelejt a vagyonnyilatkozatából. Főleg, ha nem is apróságról, hanem mondjuk egy vendégházról van szó. Ráadásul egy olyan vendégházról, ami nem éppen tárt kapukkal fogadja a látogatókat, nem lehet csak úgy lefoglalni, és nem is könnyű odajutni. De nem csak a fideszes Varga Gábor történetére voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogyan építhetett az V. kerület kormánypárti polgármesterének földjére valaki egy másik vendégházat.

Ha híres turistahelyeket kellene felsorolni, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukod biztos nem lenne köztük. Pedig pár évvel ezelőtt a síkságon fekvő település közelében 11 fakilátó épült fel, hogy az arra vetődők megcsodálhassák a nem túl változatos tájat. Darabjára 25 milliót kértünk az Uniótól, de hogy mi ezeknek az értelme, az egyáltalán nem világos. Főleg, hogy van olyan, amelyik azóta romokban hever.

Egy vendégház, amit valaki más épített a kormánypárti polgármester hatalmas birtokára. Sok állami támogatás érkezik a turizmusra, sokan álltak szállásadónak. Felkutattunk néhány vendégházat, amit alig lehet megtalálni.

Rég volt már ennyi nyelvtől zajos Budapest belvárosa, most azonban úgy látszik, hogy kezd visszatérni a turizmus. Stábunk leginkább európai turistákkal találkoztunk, de a járványügyi szabályok szerint már az Amerikai Egyesült Államokból, Japánból vagy akár Dél-Koreából is érkezhetnek látogatók. Ráadásul a közúton történő belépéskor, ahogy mondják, mindenki ellenőrzés nélkül átjöhet, nem kérnek tőlük sem védettségi igazolást, sem negatív tesztet. A turisták számának a növekedését a Liszt Ferenc repülőtér adatai is alátámasztják. Míg tavaly szeptemberben a 87 ezret sem érte el az utasok száma, idén ennek a több mint hétszerese, 639 ezer 51 ember repült Magyarországra. A 2019-es számokat azonban még ez sem közelíti meg.

Nem egészen 100 kilóméterre Budapesttől található Komárom városa, ahol igazi kikapcsolódás vár ránk. Hogy miért is érdemes odalátogatni, Radics Török Tímea és Márkos Attila mesélt.

Szinte lehetetlen szállást találni a Tisza-tónál, a strandok tömve, egymást érik a hajós kirándulások. Szerencsére akad pár dolog, aminek a koronavírus nemhogy ártott volna, még jót is tett. Ilyen a belföldi turizmus is – és így az ország második legnagyobb tava is elmondhatja magáról, hogy évről évre többen kötnek ki a partjain.

Dübörög a belföldi turizmus, leginkább vidéken. Az elmúlt évek legforgalmasabb napja múlt szombaton volt a Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint. A népszerű vidéki szállodákban 90 százalék felett is lehet a foglaltság. Budapesten viszont kevés a magyar turista, és külföldiekből sincs annyi, mint a járvány előtt.

Kuba a szépségéről és a turizmusról híres, Kína pedig inkább már a technológiáiról és a fejlődésről. De milyen az élet ezekben a kommunista országokban? A karibi szigetországban most például évtizedek óta nem látott tüntetéshullám zajlik, az emberek a gazdasági és politikai változásért harcolnak.

Gyorsan itt lehet a koronavírus járvány újabb hulláma, a szakértő szerint beltéren már most is maszkot kellene hordanunk és a tinédzsereket még a nyáron be kellene oltani. Az utazási kedv azonban tovább nő a népszerű turistacélpontokra, az utazási feltéleket érdemes naponta figyelni. Elmondjuk, mi az a covid biztosítás és pontosan mire jó!

Keresik a megoldást, hogyan lehetne a turizmusból elment dolgozókat visszacsábítani – ezt mondta az RTL híradó kérdésére a Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Guller Zoltán elismerte: a járvány alatti hosszú bezárás miatt sokan máshol helyezkedtek el. Mint arról korábban beszámoltunk, a fővárosi szállodákból a dolgozók 20-30 százaléka hiányzik. A Szállodaszövetség szerint nagyon sok pénzbe kerülne a szakembereket visszacsábítani.

Több fővárosi szálloda ki sem nyitott, annyira kevés a vendég. A budapesti Körszállót ráadásul kollégiummá alakítják. A legjobban keresett hotelekben is legfeljebb a szobák 30 százaléka foglalt. A szállodaszövetség szerint a legtöbb hotel még mindig csak a veszteséget termeli. Vidéken, különösen a Balatonnál jobb a helyzet. Mióta nem kell védettségi igazolvány, már akár teltház is előfordul a szállodákban. De az már most, július elején is látszik, hogy az idei szezon messze elmarad majd a két évvel ezelőttitől.

Nyolcszáz forint egy lángos, ezer forint egy korsó sör a Balatonnál. Idén 15-20 százalékkal emelkedtek az árak a tóparti strandokon a tavalyihoz képest. A büfések szerint az alapanyagok árának emelkedése miatt kérnek többet a vendégektől. A Balatoni Turizmus Szövetség szerint a növekvő színvonal miatt is nőttek az árak.

Ha úgy döntöttek, hogy Magyarországon belül utaznak el nyaralni, érdemes figyelni a következő riportot, mert kiderül, hogy van-e egyáltalán még szabad hely a népszerű turista célpontokon, vagy már lecsúsztak róla. Számíthatnak-e drágulásra, tömegre, vagy épp arra, hogy szinte nem is találkoznak majd más üdülőkkel. Beindult már a roham a korlátozások után?

Ha valaki nagyon menni akar, akkor megy. Ilyen Lakatos Márk is, aki idén már háromszor is volt nyaralni: egyszer télen, egyszer tavasszal és egyszer nyáron. Volt már Zanzibárban és egy Földközi tengeri luxusúton is, ezúttal közelebbi célpontokat választott.

Habár az első nyári hétvégén csak a legbátrabbak mertek bemenni a vízbe és az időjárás is szeszélyes volt a látogatókkal, a Balaton vize még mindig azúrkék és a lángos ára sem változott az elmúlt egy évben.

Pünkösd maszk nélkül - csaknem teltház volt a Balatonnál a hosszúhétvégén. A járványügyi korlátozások jelentős enyhítése visszahozta az életet a balatoni szálláshelyekre. Hollókőn ugyan elmaradt a hagyományos pünkösdi királyválasztás, de a kisebb hagyományőrző programokat megtartották. A Siklósi várban pedig középkori bemutatókkal várták a családokat.

Érdemes hetekkel előre tervezni, ha valaki szállodába akar menni, hogy biztosan időben megkapja a védettségi igazolványt - mondta Híradónknak a Szállodaszövetség alelnöke. Anélkül ugyanis senkit nem engednek be. Van olyan vidéki szálloda, ahol már most 60 százalék feletti a foglalások aránya májusra. A szakemberek kiemelkedő belföldi turistaszezonra számítanak.

Olaszországban május közepén újraindulhat a turizmus az olasz miniszterelnök szerint. A külföldről érkezőknek az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcináról szóló igazolást kell bemutatniuk. Vagyis azoknak a magyaroknak, akik orosz vagy kínai vakcinát kaptak - hiába van meg mindkét oltásuk - negatív tesztre lesz szükségük, és 5 napra karanténba kell vonulniuk, ha Olaszországba mennének.

Gulyás Gergely csütörtökön azt mondta, már pénteken elérhetjük a négymillió beoltottat, ami után minden védettségi igazolással rendelkező vendéget fogadhatnak. Az igazolványt bejelentkezéskor kérik majd a hotelek. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint a következő hetekben dől el, hogy minden szállásadó újra tud-e nyitni.

A vendéglátóhelyek már ezerrel készülnek a nyitásra, az optimisták pedig óriási tömegre számítanak. Ehhez viszont még nekik is idő kell - és sok helyen munkaerő - ha azt a színvonalat szeretnék hozni, amit az elmúlt években. Lassan zöldre vált a lámpa, de ha a Balatonon kiteszik a megtelt táblát, akkor is nagyon sok lehetőség van még az országban.

Megérkeztek az első német vakcinaturisták Moszkvába. A városnézéssel egybekötött utazást egy norvég iroda szervezte. A résztvevők így hamarabb hozzájuthattak a koronavírus elleni szerhez, mint ahogy Németországban megkaphatták volna azt. Mindezért azonban mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk. Közben az amerikai Alaszka vezetése ingyen oltás ígéretével próbálja az államba csábítani a járvány miatt elmaradt turistákat.

Korlátozások nélkül utazhatnak Horvátországba és Görögországba azok, akik már megkapták a COVID oltást, függetlenül attól, hogy melyiket. A Magyar utazási Irodák Szövetsége szerint a turizmusból élő országok többsége hamarosan szintén enyhíthet a beutazási szabályokon. Az viszont egyelőre kiszámíthatatlan, hogy idén drágább vagy olcsóbb lesz-e külföldön nyaralni.

Óvatos, inkább elutasító választ adtak a járványügyi szakemberek a nyitással kapcsolatos kérdésre - erről beszélt Facebookra feltöltött videójában Orbán Viktor, miután délután találkozott az Egészségügyi Tudományos Tanács tagjaival. Tegnap szintén a Facebookon azt mondta, ő a fokozatos nyitás híve. A szállodaszövetség szerint jó lenne minél hamarabb információt kapni, mert nem minden vendéglátós tud pár nap alatt felkészülni a nyitásra.

A koronavírus-járvány miatt nemcsak a turisták tűntek el, hanem az idegenvezetők is, akik mostanra már az utolsó tartalékaikat élik fel. Mi lesz velük, ha nem indul be a szezon?

Kádár Tamás a Sziget Kft. ügyvezető igazgatójaként 40 kollegáját veszítette el az elmúlt egy évben. A turizmus és vendéglátás rengeteg cégével állnak kapcsolatban. Úgy látja, több ezer kis-, középvállalkozás és nagy cég került a tönk szélére a koronavírus-járvány miatt. Ha kaptak is állami támogatást, sokuknak a novemberre ígért pénz sem érkezett meg, miközben irodát kell bérelni, a munkaerőt kifizetni. Lassan egy éve áll világszerte minden, ennyi idő alatt pedig szinte mindenkinek elfogyott a tartaléka is.

Hogyan változik át a turizmus a koronavírus-járvány után? Az utazási irodákban az emberek már karácsony előtt elkezdtek utakat foglalni idén nyárra. Az időjárás és a tömeges oltás is bizakodóvá tehette őket. Jogosan?

Nyárig zárva tarthatják az éttermeket, a szállodákat és a múzeumokat - erről beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter Híradónk kérdésére. Gulyás Gergely azt mondta, a turizmusban a legrosszabb forgatókönyvvel érdemes számolni. Az jár jól, aki már most egész évre megtervezi a szabadáságát az általunk megkérdezett szakértő szerint. Akkor is, ha nem lesz hová utaznia.

Leghamarabb nyáron indulhat újra a turizmus - az állami Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint. Guller Zoltán meghosszabbított ágazati bértámogatását ígért. Az MSZP azt kéri a kormánytól, hogy az emberek melegételre költhessék a SZÉP-kártyájukon rekedt összeget. A szálláshely és a szabadidő alszámlákon hónapok óta halmozódik a pénz a korlátozások miatt.

Karácsony Dubaiban vagy a Maldív szigeteken. A koronavírus miatt tavasszal csaknem teljesen leállt a nemzetközi turizmus, mostanra azonban egyre többen foglalnak utazást egzotikus helyekre - ezt tapasztalják az általunk megkérdezett utazási irodánál. A hazatérőkre február 1-jéig vonatkozik a korábbi szabály, vagyis a 10 nap karantén.

Kampányt indítottak vendéglátósok, amellyel a házhozszállítást népszerűsítik. Szerintük sok cégnek ez az egyetlen lehetősége a túlélésre. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azt mondja, a turizmusban és vendéglátásban működő cégek egy része biztosan nem tud kitartani a jövő évi újranyitásig, de a többség kihúzhatja az állami támogatásokkal. A kormány adómentességet és bértámogatást ad a cégek jelentős részének. Ezt akár meg is lehet hosszabbítani.

Eleinte úgy döntöttek, a hanyatló nyugatról ne érkezzenek vendégek. Majd úgy döntöttek, a nyugat mégsem hanyatlik, jöjjenek csak vendégek. Szállodák a vasfüggöny mögött a XXI. században.