„Mi profitálunk ebből az árfolyamból” – vannak, akiknek jól jön a pocsék forint

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) írt riportot arról, hogy a forint gyengülése miatt különösen olcsóvá vált a balatoni nyaralás a külföldiek számára.

A lapnak Károly Tamás, a Club Tihany igazgatója elmondta: három évvel ezelőtt az 1500 férőhelyes, 13 hektáron elterülő üdülőhely 120 ezer vendégéjszakával zárt, idén 130 ezerre számítanak. Felelevenítik: míg a vasfüggöny lebontása előtt sok német vendég érkezett, most főként magyarok nyaralnak itt, sokan gyerekeikkel. A forint gyengesége miatt ugyanis egyre drágább az euróövezetben pihenni. Egy euró több mint 400 forintba kerül, tehát jóval többe, mint három évvel ezelőtt. 

Mi profitálunk ebből az árfolyamból

– idézi lap a Club Tihany vezetőjét, hozzátéve: így ugyanis olcsóbban megússzák a Németországból és Ausztriából érkező nyaralók. Egy kétgyermekes család egy hetet félpanziós ellátással körülbelül ezer euróért, átszámítva nagyjából 409 ezer forintért tölthet el a négycsillagos szállodában. Ez jóval kevesebb, mint sok szállás a Földközi-tenger partvidékén, fogalmaz a lap, megjegyezve, hogy a Balaton azért nem az Adriai-tenger. 

Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava azonban nem csak a vízi sportokkal vonzza a látogatókat. 

Az uniós forrásoknak köszönhetően a régió a kerékpározás, a golfozás és az ornitológia szerelmesei számára is jelentősen fejlődött, mint rekreációs oázis

– írja a FAZ, amely arra is kitér, hogy bár a lakosság számára szabályozták az energiaárakat, a vállalkozásokra nem vonatkozik a rezsicsökkentés. „Az áram és a gáz ára négyszerese a tavalyinak” – mondta Károly Tamás. A Club Tihany esetében a fotovoltaikus megoldások az energiaszükséglet 15 százalékát fedezik. 

Magyarországon az infláció gyorsan emelkedik, és idén várhatóan kétszámjegyű lesz, ez azonban még nem volt jelentős hatással a nyaralási szokásokra. Viszont hatással van a bérspirálra: az igazgató szerint tavaly ötödével emelték a Club Tihanyban dolgozók bérét, és a bérköltségek idén is ugyanilyen mértékben emelkednek. A munkaerő már az elmúlt években is kevés volt, Tamás Károly sokat küzdött azért, hogy meg tudja szervezni a Club Tihany 220 fős, elsősorban a régióból érkező kollektíváját. A járvány idején sokan más szakmát választottak, így a vendéglősöknek most nemcsak a növekvő költségekkel, hanem az immár nyilvánvaló munkaerőhiánnyal is szembe kell nézniük. 

A nyersanyag vagy az energia, bár drágább, de legalább  van. Ugyanez nem mondható el a dolgozókról

 – idézte a lap Kovács Lászlót, a Magyar Vendéglátósok Ipartestületének elnökét, aki az RTL Híradónak nyilatkozott:

Rádóczy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége balatoni régióvezetője megerősíti ezt a véleményt: 

A legnagyobb probléma a munkaerőhiány.

A magyar szállodaiparban a koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett bezárások egy részét is ennek a számlájára írják. Rádóczy családja hosszú ideje működteti a balatonfüredi Silverine Lake Resort szállodát, ahol korábban mintegy négy tucat alkalmazott dolgozott. A béremeléseket még be tudják építeni az árakba, cserébe azonban valami pluszt kell kínálni és gyakran fel kell újítani. 

A szakember szerint a háború hatással van a nyaralási szokásokra. Az alapvető élelmiszerek áremelkedése befolyásolja a fogyasztók őszi és téli várakozásait, ezért óvatosabbak és később foglalnak. Míg tavaly a júliusi foglalások kétharmada már június közepén megvolt, idén ez az arány csak 42 százalék. 2021-ben kevesebb volt a vendégéjszaka, mint a világjárvány kitörése előtt, de még mindig jelentősen több, mint a világjárvány első évében.

A turisztikai szövetség szerint a 2019-es négymillió vendégéjszaka több mint negyedét a nemzetközi látogatók vették igénybe, csaknem egyharmaduk Németországból érkezett. 1999-ben még minden második vendégéjszakát a németek töltöttel el Magyarországon. 1989 előtt sok keletnémet találkozott nyugatnémet rokonaival egyebek mellett Siófokon, Tihanyban, Balatonfüreden és Keszthelyen.

A FAZ hozzáteszi: a belföldön pihenő magyarok pénztárcája nem mérhető az ide érkező külföldiekéhez – hiszen az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított jövedelem Magyarországon a német érték kétharmada –, a magyarok azonban egyre többet költenek jó minőségű, étkezést is kínáló szálláshelyekre, wellnessre és szórakozásra. A világjárvány után azonban sokkal kevesebb ilyen van. Idézik az Index cikkét, amely szerint több mint 200 magyarországi szálloda nem nyitotta meg újra kapuit idén. 

Nemrégiben nyílt meg Balatonfüreden az ötcsillagos Lua Resorts, ahol csak 14 évesnél idősebb gyerekekkel lehet megszállni. A lap szerint a szálloda közönségének anyagi lehetőségét jól mutatják az előtte megjelenő Porschék, a Bentley-k és a Range Roverek. Egy éjszaka itt 250-500 euróba, átszámítva nagyjából 102-204 ezer forintba kerül a szoba típusától és a szezontól függően. Csándli Balázs ügyvezető fényes kilátásokról beszélt, kiemelte: a járvány kitörése óta a térség egyre inkább a magyarok úti céljává vált: 

a Balaton a járvány nyertese. 

A luxusszálloda a háborút és az inflációt az olyan áruk beszerzésénél érzi meg, mint a pezsgő és más importáruk. 

Az árfolyam arra ösztönzi a magyarokat , hogy az országban maradjanak. A külföldieknek pedig jó Magyarországra jönni.

A Fókusz riportja arról, hogy kik profitálnak még a forint mélyrepüléséből:

Nyitókép: A Tihanyi Bencés Apátság és a Balaton látképe napfelkeltekor 2020. május 16-án. – Fotó: Mohai Balázs / MTI