Hivatalosan nem Ukrajna orosz inváziós fenyegetése miatt érkeznek, hanem Románia és Lengyelország védelmére.

Augusztus 1-től újra a Magyar Honvédség légiereje biztosítja négy Gripen vadászgéppel négy hónapon át Észtország, Litvánia és Lettország védelmét. 

Az Ukrajna miatt kialakult feszült NATO-orosz viszony kellős közepén találkozott a magyar miniszterelnök Oroszország elnökével.

A honvédelmi miniszter cáfolta az erről szóló sajtóhíreket.

Ha pedig elmegy, akkor maradjon is ott – írták az ellenzéki pártok közös közleményükben.

Peking Tajvan amerikai támogatása miatt helyezett kilátásba katonai konfliktust.

Bulgária és Románia mellett Magyarországot is megkeresték azzal, hogy hadd helyezzenek készenlétbe katonákat az ország területén.

Az invázió elemzők szerint februárban kezdődhet el, de arról megoszlanak a vélemények, hogy meddig nyomulhatnak Putyin seregei.

Arra az esetre, ha Oroszország esetlegesen megszállná Ukrajnát.

Így értesült a CNN.

„Megváltoztatná a világot” – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök. 

A NATO mozgósít, egyre több ország hívja vissza diplomatáit Ukrajnából, az Egyesült Államok pedig kész 8500 katonát Európába telepíteni. Mekkora ma a katonai beavatkozás lehetősége?

Ukrajna nemzetközi szervezetekhez fordul a „katonai zsarolás” miatt. Attól is tartanak, hogy egy orosz invázió esetén Csernobil kulcsfontosságú lehet.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint nem akarunk egy Kelet-Nyugat konflitkus áldozatává válni. A kijevi magyar nagykövetséget nem evakuálják a háborús veszély ellenére.

Litvániába, Bulgáriába és Romániába küldenek hadihajókat és repülőket a tagországok, Oroszország elleni elrettentésként. 

Spanyol Eurofighter és holland F-35-ös vadászgépek járőröznek majd Bulgária légterében.

Szergej Lavrov és Anthony Blinken pénteken egyeztettek az Ukrajna körüli feszültségről.

A két atomhatalom közötti tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre az ukrán határnál mozgósított orosz hadsereg ügyében.

Nem vezetett eredményre kelet-nyugati tárgyalás, a NATO főtitkára szerint komoly kockázata van egy fegyveres konfliktusnak Európában.

A feszültségeket Ukrajna és Grúzia lehetséges NATO csatlakozása okozza.

Nem jutott dűlőre Brüsszelben a NATO Moszkvával, de nem is borították egymásra az asztalt.

Oroszországnak 100 ezer katonája van az ukrán határnál. 

A héten több találkozón is egyeztetnek az ukrán-orosz határon kialakult feszült helyzetről, de az amerikai vezetés nem számít áttörésre.

Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek tett erre ígéretet.

Ukrajna 24,5 millió dollár támogatást kap az Egyesült Államoktól határvédelemre. A projekt januárban kezdődik.

Január 10-én beszélik át az ügyet a hivatalnokok.

Az orosz elnök újabb interjúban beszélt Moszkva válaszlépéseiről, mert elutasítják, hogy a NATO kelet felé terjeszkedjen.

Mihail Gorbacsov szerint az Egyesült Államok arroganciája és a NATO keleti bővítése miatt mérgesedett el újra az orosz-amerikai viszony.

Két, atomfegyverrel is felfegyverezhető, nagy hatótávolságú orosz stratégiai bombázó repülőgép járőrözött szombaton Fehéroroszország felett, a küldetés célja a két ország közötti szoros védelmi kapcsolatok demonstrálása volt.

Megkapták a tartózkodási engedélyt a Magyarországon elszállásolt afgán menekültek a Magyar Helsinki Bizottság szerint. A szervezet azt mondta, a kérelmek elfogadásáról az Idegenrendészeti Főigazgatóság döntött a napokban. Azok a menekültek kaptak engedélyt, akik segítették a magyar szerveket és a NATO-t a tálibok elleni harcban. A miniszterelnök tegnap azt mondta, szerinte a többi afgán menedékkérőt Európának nem kell befogadnia.

Megerősítette békefenntartó egységeit a NATO Szerbia és Koszovó határán, miután mindkét ország fegyveres erőket küldött a térségbe. A konfliktust az váltotta ki, hogy a szerbek mintájára immáron a koszovóiak sem engedik át a határon a szomszédos állam rendszámtáblájával ellátott autókat. Kedden Belgrád 24 órás ultimátumot adott a NATO-nak, hogy tegyen valamit a helyzet rendezése érdekében.

Hálásak, hogy itt lehetnek, de nem elégedettek a körülményekkel - ezt mondták stábunknak a menekültek, akiket augusztusban hoztak ki Afganisztánból, amiért segítettek a NATO-nak és Magyarországnak a tálibok elleni harcban. Egyikük azt mondta stábunknak, 15 évig működött együtt a NATO-val, ezért úgy büntették meg, hogy megölték a testvére férjét.

Nem tudja megerősíteni a NATO, hogy egy Afganisztánból kimenekített ember bombát szerelt egy repülő fedélzetén. Erről csütörtökön a magyar hadsereg parancsnoka beszélt. A NATO sajtóközpontja az RTL Híradó kérdésre azt írta, a szövetségesek feladata, hogy a repülőiken történt eseteket kommentálják. A külügyminiszter pénteken azt mondta Híradónknak, ő sem tud részleteket. A történetnek a nemzetközi sajtóban sem találtuk nyomát.

Belátható időn belül, egy NATO-művelettel hozzák ki Afganisztánból azt a 26 magyart, akik hétfőn jelezték, hogy a kabuli repülőtéren ragadtak - ezt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára jelentette be szerdán. Hozzátette azt is, hogy további magyarok is vannak még az ázsiai országban, akiknek a kimenekítésére önálló magyar mentőakció is indul, ám erről részleteket nem árult el. Mindeközben Szijjártó Péter miniszter a szabadságát tölti, amit nem tervez megszakítani.

Az Egyesült Államok és a NATO is végleg kivonul Afganisztánból. Erről Joe Biden amerikai elnök beszélt. Az utolsó katona napra pontosan húsz évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hagyhatja el az országot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, Magyarország alkalmazkodik a NATO döntéséhez.

Cáfolja a NATO a fehérorosz elnök vádjait, miszerint az ország megtámadására készülnének. A katonai szövetség szerint semmilyen csapatmozgást nem hajtottak végre. A fehérorosz hadsereg ennek ellenére hadgyakorlatot tart a nyugati határán, miközben folytatódnak az ellenzéki tüntetések Lukasenka ellen.

Napra pontosan 21 évvel ezelőtt lőtte le egy szerbiai magyar férfi azt amerikai bombázót, amiről azt hitték, hogy láthatatlan a radarok előtt. Riporter kollégánknak első magyar tévésként sikerült megtalálni őt, aki megmutatta, hol és hogyan tudták lelőni a gépet.

Undok kijelentés – ezt mondta a kétnapos londoni NATO-csúcsra érkező Donald Trump arra, hogy a francia elnök egy hónapja agyhalottnak nevezte a NATO-t. Emmanuel Macron szerint ezzel csak fel akarta kavarni az állóvizet. A csúcstalálkozón egyébként a NATO fennállásának hetvenedik évfordulóját ünneplik.

A Fókusz egyetlen magyar stábként ott lehetett Európa egyik legnagyobb hadgyakorlatán. Ukrajnában 14 különböző nemzet, közel 4000 katonája vett részt a NATO harci műveleteiben, amire a már 5 éve tartó ukrán-orosz háború miatt volt szükség.

Hazajöttek a katonák, véget ért a Magyar Légierő 4 hónapos küldetése a Baltikumban. A Honvédség 96 katonával és 4 Gripennel védte a légierővel nem rendelkező NATO-szövetségesek légterét. Május óta 50 alkalommal kellett szabálytalanul repülő orosz gépek miatt felszállniuk. A légierő másodszor látta el a balti országok légtérvédelmét, és várhatóan 3 év múlva újra Magyarország kapja ezt a feladatot. ide kattintva megnézheti a Magyar Légierő felvételét a gépekről.

A Magyar Légierő a litván Siauliai város katonai repülőteréről látja el a Balti országok légterének védelmét. Észtországnak, Lettországnak és Litvániának nincs saját vadászgépe, ezért segítenek nekik a NATO szövetségesei. A Magyar Honvédség 95 katonával és 5 Gripennel települt ki a litván támaszpontra. Igyekeznek a légierő összes pilótájának lehetőséget adni arra, hogy kiutazzanak, hiszen Magyarországon nincs lehetőség éles bevetésen orosz repülőket igazoltatni, emellett többet is tudnak gyakorlatozni.

Ukrajna félig-meddig háborúban áll az ország keleti részén orosz támogatással önállósodó szakadárokkal. Hosszabb távon az ország szeretne NATO-tag lenni – ezt Oroszország aligha tolerálná – és közeledni az Európai Unióhoz. Ebben a keretben lehet elhelyezni a magyar-ukrán kapcsolatok feszültségeit.

Mégiscsak a mi kutyánk kölyke – ezekkel a szavakkal kommentálta Orbán Viktor, hogy Horvátország megnyerte az elődöntőt szerda este a világbajnokságon. A miniszterelnök szerint a horvátok sikerében Magyarország is benne van, erről az állami tévének beszélt csütörtök reggel, a NATO-csúcs előtt.

Nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre a NATO főtitkár helyettese Budapesten, hogy megvédi-e a szövetség azokat az országokat, amelyek nem fordítják a GDP-jük két százalékát védelmi kiadásokra. Korábban az Egyesült Államok tett erre vonatkozó utalást. A 28 tagországból jelenleg csak öten teljesítik a vállalt kötelezettséget. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy egyre feszültebb a viszony Oroszország és a NATO szövetséges balti államok között.

Ideges a NATO bővítése miatt az orosz elnök. Ezt maga Vlagyimir Putyin jelentette ki a világhírű amerikai filmrendező, Oliver Stone Ukrajnáról készült dokumentumfilmjében. Az orosz államfő azt mondta: az események választ követelnek, ezért kénytelenek célba venni a NATO újonnan létrehozott létesítményeit.

Aggódnak a balti országok és a NATO vezetői az amerikai Republikánus Párt immár hivatalos elnökjelöltjének kijelentése miatt. Donald Trump azt mondta: ha elnök lesz, az Egyesült Államok csak akkor védi meg szövetségeseit, ha azok rendesen kiveszik részüket az Észak-atlanti Szövetség költségeiből. A 70 éves üzletember, aki hivatalosan is elfogadta az elnökjelöltségre a felkérést, jólétet és biztonságot ígért Amerikának.

Mivel a menekültválság kezelésének kulcsa Törökország, most már inkább az unió udvarol a törököknek. Merre tart ez az ország?

Nem engedték be az RTL Híradó stábját arra a sajtónyilatkozatra, amit a NATO főtitkára és Orbán Viktor tartottak tárgyalásuk után. Sőt, a stábot végül a parlamenti őrség egyik alezredese vezettette ki az épületből. A Miniszterelnökség szerint a tájékoztató nem volt nyilvános, a miniszterelnök és a NATO főtitkára idézzük, csak közösen, élőben jelentkeztek be az állami tévé adásába. A NATO hivatalos oldalán ugyanakkor egyértelműen sajtónyilatkozatként tüntették fel az eseményt.

A londoni székhelyű, mértékadó külpolitikai elemző cég, a European Leadership Network egy tanulmányt készített, amely szerint van realitása annak, hogy a jövőben kitörjön egy háború Oroszország és a NATO között.

A londoni székhelyű, mértékadó külpolitikai elemző cég, a European Leadership Network egy tanulmányt készített, amely szerint van realitása annak, hogy a jövőben kitörjön egy háború Oroszország és a NATO között.