Fél év múlva ismét magyar Gripenek védik a balti légteret
2022. február 1. 17:29
Augusztus 1-től újra a Magyar Honvédség légiereje biztosítja négy Gripen vadászgéppel négy hónapon át Észtország, Litvánia és Lettország védelmét.
A Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisa facebookos posztban emlékeztetett kedden arra, hogy hat hónap múlva, augusztus 1-től újra a Magyar Honvédség légiereje biztosítja négy hónapon át a balti légtér védelmét.
A magyar légierő négy Jas-39 Gripen vadászgéppel vesz részt a NATO balti légtérrendészeti missziójában. A kecskeméti repülőbázis katonái először 2015-ben majd 2019-ben látták el ezt a feladatot. A legutóbbi küldetés 2019. szeptember 2-án ért véget, erről az RTL Híradója is beszámolt:
A NATO egyik közös védelmi feladata, hogy szerepet vállal olyan tagországok légterének ellenőrzésében, amelyek nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel. Mivel a három balti tagállam, Litvánia, Lettország és Észtország nem rendelkezik a szükséges repülőgépekkel ahhoz, hogy saját területük felett hozzájáruljanak a NATO légi rendfenntartásához, a szövetség tagjai segítenek nekik ebben.
A balti légtérrendészeti missziót akkor hozták létre a litvániai Šiauliai légibázison, amikor a három balti állam 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. 2014-ben, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát és bekebelezte a Krímet, az észtországi Ämari légibázist is bevonták a balti légteret védő rendszerbe.
A szövetségesek felváltva, négy hónapos rotációs rendszerben települnek a Šiauliai és az Ämari légi bázisokra, és szükség esetén a németországi Uedemben lévő Egyesített Légiműveleti Központ is készen áll a bevetésre. Az Oroszországgal szomszédos három balti állam légiereje a légi irányítási infrastruktúra és kezelő személyzet formájában járul hozzá balti légtérrendészeti misszióhoz.
A misszió vadászgépeit gyakran riasztják az Orosz Föderáció repülőgépei miatt, magyar Gripenek is többször fogtak már el (azaz azonosítottak) a balti államok légteréhez közel repülő orosz katonai gépeket. A 2019-es küldetés négy hónapja alatt 50 alkalommal kellett éles riasztás miatt felszállniuk a Gripeneknek. Ilyenkor legtöbbször orosz gépeket kellett igazoltatni, amelyek nem jelentették be a repülést, vagy nem kommunikáltak rádión:
Az Orosz Föderáció repülési tevékenységének nagy része a kalinyingrádi orosz enklávé földrajzi helyzetéből adódik: az orosz repülőgépek rendszeresen repülnek a szárazföldi Oroszországból Kalinyingrádba és fordítva. Eközben gyakran megközelítik a NATO légterét, vagy annak közelében repülnek anélkül, hogy azonosításra szolgáló transzpondert használnának, kommunikálnának a légiforgalmi irányítással, vagy előzőleg repülési tervet nyújtottak volna be. A jelenlegi feszült ukrajnai helyzet közepette Dánia a soros a balti légtér ellenőrzésében.
Nyitókép: Nagy Attila Károly/rtl.hu