Boglárka három éve él kint férjével Ausztriában, fél éve megszületett közös gyermekük. A Reggeliben azt mondta, csöppet sem bánta meg, hogy kiköltöztek, hiszen az anyagiak miatt már nem kell aggódniuk. 

Egyre több étteremben számláznak ki szervizdíjat, gyakorlott hőbörgők pedig egyre több étteremben hőbörögnek ezen, mondván: majd fizetnek borravalót, ha ők úgy gondolják, nekik azt ne számlázzák ki előre. A Gazdasági Versenyhivatal most hasznos útmutatót adott ki arra az esetre, ha valaki nem ismerné a kettő közti különbséget, és hasznos tanácsokkal szolgál arra az esetre is, ha adó- és járulékmentesen szeretné díjazni felszolgálója munkáját.

Az akkumulátorgyárakról szólva Parragh László elmondta, milyennek kéne lenni az ideális vendégmunkásnak. Arra kevés esélyt lát, hogy a Nyugaton dolgozó magyarokat haza lehet csábítani. 

Vitathatatlan, hogy a vállalkozások többségénél, különösen a KKV szektor szereplőinél, az egyik legjelentősebb költség az élőmunkaerő. Körülöttünk a világ és az iparágak folyamatosan fejlődnek, egyre gyakrabban jelennek meg formabontó megoldások, viszont a munkaerőpiac valahogy mégis stagnál. Évről évre ugyanazokkal a problémákkal találjuk szemben magunkat.

A szakértők szerint megérett az emelésre.

A nők 14 százalékánál a megszűnt munkakörre hivatkozva nem adtak más lehetőséget a visszatérésre.

Egyre több az állástalan, miközben nő a külföldi munkavállalók száma Magyarországon – a Portfólió friss kutatása alapján. A GKI szerint a kormány ígéretével ellentétben a külföldiek elvehetik a magyarok munkáját, illetve az állások egy részére képtelenek itthoni munkavállalót találni a cégek. Már annyi a magyar munkanélküli, mint a koronavírus-járvány idején. Azt mondják, az elbocsátások miatt. Nagy Márton miniszter szerint viszont olyanok regisztrálnak a munkaügyi központokban, akik eddig dolgozni sem akartak. Kedden megkérdeztük a kormányt, mikorra csökkenhet a másfél évvel ezelőtti, 90 ezer fővel alacsonyabb szintjére a munkanélküliek száma, de erre érdemben nem válaszoltak.

Többségük szerint a hazai felsőoktatás nem készít fel a nemzetközi megmérettetésre.

Soha annyi magyar nem vállalt munkát Ausztriában, mint a 2023. júniusi adatok szerint. Arról az országról beszélünk, amit Magyarország állandóan utol akar érni, csak épp egyre tolódik, hogy mikor.  A Házon kívül három magyar családdal forgatott Klagenfurtban, akik máskor érkeztek, épp ezért máshol is tartanak. Ami elsőre szigornak és bürokráciának hat Ausztriában, igazából biztonságot és kiszámíthatóságot jelent – mondják a kint élők.

Magyarországon havonta 800-1000 fővel nő a külföldi munkások száma.

Ezzel valószínűleg sokan egyetértenek.

A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok kötelesek lesznek ezzel kapcsolatos jelentéseket közölni.

A munkaadók azt is elárulták, hogy a Balaton már nem Budapesttel, hanem Ausztriával versenyez.

Gyári és mezőgazdasági munkásokat toboroznak a Fülöp-szigetekről, nem túl jó fizetésért.

Elmarasztaló jelentést közölt a Szociális Jogok Európai Bizottsága.

Milyen taktikákat érdemes bevetni, ha szeretnénk, hogy a tárgyalás sikeres legyen?

Minden harmadik munkáltató leépítést tervez a következő hetekben a Manpower Group munkaerő-közvetítő friss, reprezentatív kutatása szerint, miközben létszámbővítéssel csak 22 százalék számol. A világ 41 országában készült felmérés alapján ugyanakkor a magyar dolgozók kilátásai a legrosszabbak. A Portfolio szerint a következő hónapokban akár néhány tízezren veszíthetik el állásukat. A kormány stagnáló foglalkoztatásra számít.  

Több száz vállalkozás kerülhet bajba, és több ezer munkavállaló veszítheti el állását a napelemes szektorban a kormány döntése miatt – mondta a napelemes szövetség elnöke az RTL Híradónak. A kormány szombaton jelentette be, hogy a jelenlegi feltételekkel október 31-ig lehet beadni a telepítési igényeket, utána – a hivatalos indoklás szerint – a hálózat túlterheltsége miatt megszűnik a betáplálás lehetősége. A szakmai szövetség szerint a kormány érvelése egyszerűen nem igaz.

Nem értette, miért kellene hagynia, hogy a cég folyamatosan megfigyelje az otthonában, ha egyszer a képernyőjét is folyamatosan megosztja.

Szeptembertől februárig jár a támogatás.

5000 dolgozó kapott 5000 dollár bónuszt egy amerikai cégnél.

Az egészségügyből 5500 dolgozó távozott tavasszal, az iskolákban alig győzik helyettesítéssel a pedagógushiányt megoldani, a vendéglátásban szintén munkaerőhiánnyal küzdenek a világjárvány óta. Erre a problémára szeretne megoldást találni a HVG állásbörze, amely 15 éve köti össze a munkaadókat és munkavállalókat. A koronavírus-járvány alatt ez már a harmadik alkalom, hogy pavilonok helyett az online térben lehet keresni az ajánlatokat. Ennek előnye, hogy azok is részt könnyebben részt vehetnek rajta, akik vidéken élnek. Ez alkalommal 73 kiállító 1300 álláslehetőséget kínál az érdeklődőknek.

Tehessék-e kötelezővé a munkáltatók az oltást - erről tárgyal a kormány a munkáltatókkal - ezt mondta Gulyás Gergely. Szerinte a munkáltató jogosan követelheti meg, hogy a munkavállalója ne fertőződjön vagy munkatársait ne veszélyeztesse. Eddig kizárólag az egészségügyi dolgozóknak kötelező a koronavírus elleni oltás Magyarországon. Náluk ma jár le az oltási határidő. Borítókép: Photo by cottonbro from Pexels

Soha nem látott összegek halmozódnak a SZÉP-kártyákon. A munkaadók 20 százalékkal többet utaltak a rendkívüli adócsökkentés hatására, de a dolgozók a pénz nagy részét egyelőre képtelenek felhasználni a korlátozások miatt. Ráadásul a járvány előtti évből, 2019-ből maradt cafetériát is idén május végéig kellene elkölteniük, különben havi 3 százalékos banki díjat vonnak le tőlük.

A magyar jogszabályok szerint a munkáltató nem utasíthatja a dolgozóit arra, hogy oltassák be magukat. Az alkalmazottaknak ebből sem előnyük, sem hátrányuk nem származhat. Az, hogy valakit beoltottak-e, egészségügyi adatnak minősül, ezért a törvény alapján a munkáltató nem készíthet listát arról, hogy megkaptuk-e már a vakcinát. Sőt, még egy állásinterjún sem kérdezhetik meg, hogy kértük-e az oltást. Borítókép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról

Változnak a táppénzszabályok a járványhelyzetben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Híradónk kérdésére azt mondta, már dolgoznak a jogszabálymódosításon a szülői táppénz esetében. Gulyás Gergelyt azután kérdeztük, hogy szerkesztőségünknek több szülő is jelezte: ha kiskorú gyerekét 10 napra hazaküldik például egy koronavírusos nevelő miatt, sehogy vagy csak nehezen tudják megoldani a felügyeletet. Az RTL-nek nyilatkozó gyerekorvos szerint: hatósági karanténról szóló határozattal a szülő kaphat táppénzt, de a legtöbb esetben csak az iskolától kapnak értesítést telefonon vagy emailben.

Megtízszereződött a home office-ban dolgozók száma a koronavírus hatására. Májusban több mint 750 ezren végezték a munkájukat otthonról a KSH friss adatai szerint. A kormány egy hónapja akár havi 16 ezer forint rezsitámogatást ígért a távmunkák után. A legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint késik az új szabályozás. Szeptember eleje, a második hullám kezdete óta ismét egyre többen dolgoznak otthonról.

Akár 24 hónapos munkaidőkeretet is meghatározhatnak dolgozóiknak a munkaadók, ráadásul egyoldalúan - ezt egy pénteki kormányrendelet tette lehetővé. A kormány szerint ezzel azt előznék meg, hogy a gyárak elbocsájthassák a dolgozókat. A szakszervezetek viszont úgy látják: az intézkedéssel a válság terheit egyoldalúan a dolgozókra tolták.

Ön tudja, hogy munkáltatója bejelenti-e önt a társadalombiztosításnál? Kap zsebbe fizetést? Tudja, kihez fordulhat, ha főnöke elfogadhatatlan kifejezéséket használ Önnel szemben? A legtöbben bizonyosan legalább hallottak már róla, de lehet, hogy személyesen nem mindenki tapasztalta, vagy nem feltétlenül észleli, hogy milyen a légkör a munkahelyén. Vegzálják, szekálják, piszkálják, gúnyolják, stresszelik az embert? Pletykálnak róla? Létező jelenség a munkahelyi terror vagy a média találmánya? Ha létezik, van kihez fordulni? Kap védelmet? Főnöktől, szakszervezettől, kitől, mitől? Mindjárt meglátjuk.

Nem egyszerű téma, de milliókat érint. Az ember egy teljes harmadával kevesebb bért kap kézhez, mint amennyi a fizetése. Adott egy 181 ezer forintos nettó bér, tehát ennyi kap kézhez az ember, miután befizette az összes adót és járulékot a jelenlegi magyar átlagbérnek megfelelő  272 ezer forintos bruttó fizetéséből. A munkáltató viszont további, majdnem 80 ezer forintot fizet az államnak, neki tehát ez a bér 350 ezer forintjába kerül. Tehát ön egy forintot kap, munkáltatója kettőt fizet. Ez a kettőt fizet, egyet kap. Mit és hogyan kellene változtatni, és mivel járhat ez a folyamat?

A munkáltatók és a munkavállalók minden év végén igyekeznek megállapodni a minimálbér jövőre esedékes összegéről. A munkavállalók most 9%-os emelést akarnak, a munkáltatók 3%-ot ajánlanak. Az eredmény nyilván valahol a kettő között lesz, ha nem tudnak megállapodni, a kormány dönt. Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviseletében és Kordás László, a munkavállalók képviseletében.

Felháborodott biztonsági őrök harca az őket átverő főnökséggel a Házon kívülben!