2026. február 15. 18:00
A versenytilalmi megállapodás komoly jogi és anyagi következményekkel járhat mindkét fél számára. Mikor érvényes, mennyi ideig tarthat, és milyen kompenzáció jár érte? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat és buktatókat.
A versenytilalmi megállapodás jogi szabályozása
A munkajogban a versenytilalmi megállapodás egy olyan szerződéses klauzula, amely korlátozza a munkavállalót abban, hogy a munkaviszony megszűnését követően bizonyos ideig a korábbi munkáltatója versenytársánál helyezkedjen el, vagy hasonló gazdasági tevékenységet folytasson. Ez a rendelkezés különösen az olyan munkavállalók esetében bír kiemelt jelentőséggel, akik a munkáltató üzleti titkaihoz vagy egyéb érzékeny információkhoz férnek hozzá.
A versenytilalmi megállapodás jogi háttere
A magyar munkajogban a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályozza a versenytilalmi megállapodást. Az Mt. 228. § szerint a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt és azt követően is megállapodhat abban, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően egy meghatározott időszakon belül nem tanúsít olyan magatartást, amely a volt munkáltató jogos gazdasági érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
A versenytilalmi megállapodás feltételei
A megállapodás érvényességéhez a következő feltételek teljesülése szükséges:
- Írásba foglalás – A versenytilalmi megállapodás csak írásban érvényes.
- Ellenszolgáltatás – A munkáltatónak megfelelő kompenzációt kell biztosítania a munkavállaló részére. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
- Időtartam – A versenytilalmi korlátozás időtartama nem haladhatja meg a két évet.
- Meghatározott tevékenységi kör – A tilalomnak pontosan meg kell határoznia, hogy milyen tevékenység nem folytatható.
- Területi hatály – A megállapodásnak meg kell jelölnie a földrajzi érvényességi kört is.
Alapelvek a versenytilalmi megállapodásban
- Arányosság – A versenytilalmi megállapodásnak arányosnak kell lennie, vagyis nem róhat a munkavállalóra indokolatlan és túlzó korlátozásokat. A tilalomnak időbeli, földrajzi és szakmai szempontból is igazodnia kell a munkáltató jogos gazdasági érdekeihez, és nem akadályozhatja aránytalanul a munkavállaló további szakmai előmenetelét.
- Elállási jog – A felek a versenytilalmi megállapodásban kiköthetnek elállási jogot is, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló meghatározott feltételek mellett egyoldalúan megszüntesse a megállapodást. A munkáltató számára ez jellemzően akkor lehet releváns, ha a versenytilalmi kikötés fenntartása már nem indokolt, míg a munkavállaló számára biztosíthatja a jogot arra, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén mentesüljön a tilalom alól.
A versenytilalmi megállapodás megszegésének következményei
Ha a munkavállaló megszegi a versenytilalmi kötelezettségét, a munkáltató kártérítési igénnyel élhet, amelyet a megállapodásban meghatározott kötbér formájában is kiköthetnek. Amennyiben a munkáltató nem fizeti meg az előírt ellenszolgáltatást, a munkavállaló mentesül a korlátozás alól.
Összegzés
A versenytilalmi megállapodás fontos eszköz a munkáltatók számára üzleti érdekeik védelmében, ugyanakkor a munkavállalók jogait is figyelembe kell venni annak megkötésekor. A megfelelő ellenszolgáltatás biztosítása és a pontos szerződéses feltételek rögzítése elengedhetetlen a jogszerűség és a méltányosság biztosítása érdekében.
Az arányosság elvének érvényesülése pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállaló ne kerüljön indokolatlanul hátrányos helyzetbe a korlátozás következtében. Az elállási jog kikötése pedig lehetőséget teremt a felek számára, hogy a megváltozott körülményekhez igazítsák a szerződéses kötelezettségeiket.