Borravaló vagy szervizdíj? A hivatal elárulta, hogy mi a különbség

A szervizdíj, avagy felszolgálási díj nem jatt, hanem egy jogszabályban meghatározott bevételtípus – a száraz megfogalmazás azt takarja, hogy az így kiszámlázott összeget az étterem csak a dolgozók bérére fordíthatja, ráadásul előre meghatározott mértékben elosztva a munkavállalók között. A szervízdíj mértékét az étterem határozza meg, azonban köteles azt feltüntetni az étlapon, a vendég pedig köteles ezt kifizetni. Adózása kedvezményes, és a GVH tájékoztatója szerint „nagy mértékben hozzájárulhat a dolgozók méltányos bérezéséhez”.

A klasszikus értelemben vett borravaló, vagy szakszóval jatt fizetése ezzel szemben teljességgel a vendég belátásán múlik, viszont adózási szempontból nagyon fontos, hogyan fizetjük azt ki. Ha a borravalót közvetlenül a pincérnek adjuk, készpénzben, a végösszegtől elkülönítve, vagy erre a célra kihelyezett tárolóba, mondjuk befőttesüvegbe tesszük, amit a dolgozók egymás közt osztanak szét, akkor azt a pénzt a felszolgáló kapja adó- és járulékmentesen. A munkáltató dönt viszont annak a borravalónak a sorsáról, amit a számlával egy összegben fizetnek, vagy egy olyan befőttesüvegbe helyezzük, melynek tartalmát a munkáltató osztja szét.

A fő különbség tehát az, hogy a borravalót adhatjuk, a felszolgálási díjat pedig ki kell fizetnünk. A GVH szerint érdemes végiggondolni azt is, kinek a munkáját akarjuk jutalmazni:

• A pincér kapja a pénzt adó- és járulékmentesen, ha a borravalót készpénzben, a számlától elkülönítetten adjuk,
• a vendéglátóhely összes dolgozója kapja, ha a kihelyezett tárolóba tesszük a pénzt,
• ám nem mindegy, ki osztja szét a befőttesüveg tartalmát, a munkavállalók, vagy maga az étterem: erre a GVH szerint érdemes rákérdezni.

Nyitókép: Getty Images