Azbesztveszély Szombathelyen: osztrák bányákból származó szennyezett kővel borítottak be utakat, 1100 embert érint a helyzet.

Molnár Áron a legutóbbi tüntetésen is felszólalt, ahol egy résztvevő különleges ajándékkal lepte meg az aktivista színészt.

A Greenpeace és gárdonyi lakosok azt állítják, a MOL nem gondoskodik megfelelően a terület megtisztításáról.

Magyarországon körülbelül háromszázezer pár küzd termékenységi problémákkal, vagyis mind a nők, mind a férfiak tizenöt százaléka meddő, illetve nemzőképtelen. A Reggeli vendége Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag-szakértője volt, aki szerint olyan vegyi koktélban élünk, melynek egyik negatív hatása lehet például a meddőség vagy a daganatos megbetegedések.

A júniusi választás előtt tagadták, most bejelentette Heves fideszes polgármestere, hogy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó oldószerüzem épül a város határában. A vitatott vegyület a Greenpeace szakértője szerint az Európai Unióban korlátozott, mert magzatkárosító hatása van. A Momentum egy helyi egyesülettel közösen alternatív népszavazást és szakmai fórumokat tartana az üzem építéséről. A Külgazdasági minisztérium az RTL Híradónak úgy reagált, a gyár átláthatóan működik majd.

Kötelezővé tenné a környezeti hatásvizsgálatot a kormány az akkumulátorgyáraknál, az erről szóló jogszabály tervezetét múlt péntekig lehetett véleményezni. A Greenpeace zöld civil szervezetnél azt mondják: ez előrelépés, mert eddig a környezetvédelmi hatóságra volt bízva, hogy előír-e a vizsgálatot, vagy anélkül is működhet-e egy-egy üzem.

A Fertó tónál évekkel ezelőtt kezdett óriási turisztikai fejlesztésbe az állam, majd két éve, pénzhiány miatt leállították a munkát. A nádast addigra elpusztították a munkagépek. A Greenpeace csütörtökön a természetvédelem győzelmének értékelte, hogy a Kúria megsemmisített egy korábbi bírósági döntést, és úgy ítélte meg, hogy a beruházónak kell bizonyítani, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. Az ügyben a Híradónak nyilatkozott az építési minisztérium is.

Tanuljunk a déli népektől – tanácsolta a Reggeliben Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelős szakembere. A hőhullámok miatt sokkal több zöld területre lenne szükség a városokban, hiszen a beton akár 60 Celsius-fokra is fel tud melegedni a fülledt melegben. Hogy hogyan változtathatunk ezen, kiderül a fenti beszélgetésből.

Bíróság elé álltak a Greenpeace aktivistái, köztük Udvaros Dorottya. A színművészt és 11 társát azzal vádolják, hogy 2021-ben jelentős károkat okoztak a Fertő-tónál, amikor az állami beruházásnál leszedték a madarak ellen telepített hálót. Udvaros Dorottya a bíróságon azt mondta, az aktivisták kampányainak köszönhetően többen is rájöttek, mi zajlik a tónál. Ítélet nem született, a tárgyalás ősszel folytatódik.

Nyílt levelet írt a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace környezetvédő szervezet a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak.

Akkumulátor-hulladékot tárolnak azon a salgótarjáni telepen, amelynek közeléből rendkívül veszélyes, rákkeltő szennyezőanyag került a Salgó-patakba márciusban. A cég akkor és most is azt közölte, nincs közük a szennyezéshez. Amiatt a Greenpeace és az önkormányzat is feljelentést tett, de a vizsgálatnak még nincs eredménye, így nem tudni, honnan és hogyan került a szennyezés a patakba. 

Baranyi Krisztina és a Greenpeace már 2015 óta küzd az Illatos úti telephely méregtelenítéséért.

Levélben reagált az RTL Híradónak egy cég: közölték, nem tőlük származik az a szennyezés, ami a Salgó-patakban kötött ki, és nem foglalkoznak akkumulátorfeldolgozással.

Rendkívül veszélyes, rákkeltő méreg ömlött a Salgó-patakba egy akkumulátorhulladékot is kezelő cég salgótarjáni telephelyénél márciusban, ezt a Greenpeace közölte. A környezetvédő szervezet mintát vett, az eredmények most érkeztek meg. Szerintük a mérgező anyagok a patakban végigfolyhattak a városon, és súlyosan veszélyeztethették az ott lakókat. A cég adásunkig nem válaszolt megkeresésünkre.

A Greenpeacenek a helyi lakosok jelezték, hogy furcsa, vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba.

Az elvesztegetett negyedév alatt csak PET-palackból 400 millió fogyhatott el, amelynek kétharmada így jó eséllyel nem lesz újrahasznosítva.

A Greenpeace és helyi civilek a hatóságokhoz fordultak, hogy kiderüljön, honnan került a környezetbe a veszélyes anyag. A katasztrófavédelem vizsgálatot indított.

30 éve tartanak klímakonferenciákat, de először a tavalyin beszéltek arról, hogy a fosszilis energiahordozóktól meg kell szabadulni, haladunk, csak a klímaválság gyorsabb – erről beszélt a Reggeliben Perger András a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse. Kiemelte: a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye, ebben mind a 8 milliárdan benne vagyunk, de különböző mértékben. Egyes kutatások szerint a világ felső 10 százaléka felelős a kibocsátás feléért. Hogy miért tartják szinte bűnnek, hogy a kormány 2029-ig meghosszabbítaná a Mátrai Erőmű működését az eredetileg tervezett 2025 helyett, és mivel váltanák ki annak termelését, kiderül a videóból.

A határértékeket százszorosan meghaladó rákkeltő anyagokat talált a Greenpeace a Duna-parton. Sárgás-barnás színű, habzó szúrós szagú folyadék néhány éve is folyt a Dunába. A párbeszédes Szabó Tímea szerint a kormány semmit nem tesz, hogy megszüntesse a szennyezést. A kármentesítésért felelős MVM azonban azt közölte, hogy a veszélyes hulladék egy részének elszállítása már megtörtént.

Szálloda egyelőre nem lesz, de a kikötő, a strand és az ökocentrum elkészülhet. Lázár János, miniszter nyár végén azt ígérte, a részletekről egyeztetnek az érintettekkel. A Greenpeace szerint azonban ez nem történt meg. Az Építési Minisztérium úgy reagált: helyi civilekkel egyeztettek és javaslataikat figyelembe veszik.  

Több, az akkumulátoriparban használt veszélyes anyagot sem mérnek a katasztrófavédelem mobil laborjai – erről a Népszava írt. A Greenpeace szakértője szerint sokszor csak akkor derül ki, hogy kockázatnak volt kitéve a lakosság, amikor már késő. A katasztrófavédelem megkeresésünkre azt írta: a mobil laborok csupán a közvetlen veszély felismerését és a gyors riasztást szolgálják.

Sárgás-barnás színű, habzó szúrós szagú folyadék folyik a Dunába a Greenpeace szerint. A környezetvédők mérései megállapították, hogy a vízben súlyosan rákkeltő anyagok vannak, a terület kármentesítését viszont halogatják. Az ügyben kerestük a kormányt és az MVM-et is, de adásunkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. 

Ha alacsony a Duna vízállása, akkor elkezd szivárogni a néhai óbudai gázgyár mérgezett, korábbi mérések szerint rákkeltő talajvize a folyóba a Greenpeace szerint. 

Bűnsegédlettel vádolták, mert a jelenlétével és a videó készítésével „bátorította” az elkövetőket. Végül felmentették.

A törvényszék kimondta, hogy a kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult.

Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott.

Csaknem 14 millió forintra bírságolták az Iváncsán épülő akkumulátorgyárat, mert még májusban több szabály megszegése miatt 14 munkás rosszul lett. A Fejér megyei Kormányhivatal szerint ezt mérgező, rákkeltő anyagok okozták, ráadásul a dolgozókat nem tájékoztatták megfelelően. A Greenpeace szerint a bírság túl alacsony egy ekkora árbevételű cégnek és nincs visszatartó ereje.

Madarakat mentett a Fertő tónál, vádlott lett. Életművét elismerték a kollégái, a Nemzet Színésze lett. A Te rongyos élettel robbant be a nyolcvanas években, szexszimbólum lett. Udvaros Dorottyával a szennyesbe burkolt díjakról, a korai katonás évekről, Székely Gáborról és Vidnyánszky Attiláról, az SZFE beszántása elleni tiltakozásról és a függetlenek jelen helyzetéről, valamint egy rég megszüntetett színház ügyéről is beszélgettünk.

Illegális akkumulátor-hulladék lerakatot fedezett fel az Átlátszó nevű tényfeltáró portál a Pest megyei Ikladon. Szerintük a telephelynek nincs engedélye veszélyes anyagok tárolására. Tompos Márton momentumos képviselő pedig Zala megyében talált szabálytalanul tárolt gumiabroncs-hegyeket. A Greenpeace szerint a jelenelgi bírságoknak nincs visszatertó erejük.

Rongálás vádjával állt bíróság elé Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színészművész és Szabó Gál András, azaz Villám Géza. Mindketten részt vettek a Greenpeace akciójában, és meg akarták védeni az Afrikából hazatérő Fertő tavi fecskéket. Egy beépítésre várakozó területen, egy lebontásra ítélt cölöpházról levágták a madárhálót a természetvédők, hogy befészkelhessenek és tojást rakhassanak a madarak. A bíróságon mindannyian ártatlannak vallották magukat. Udvaros Dorottya szerint a bűncselekmény az, ha a társadalomra veszélyes cselekedetet hajt végre. Márpedig ez szerinte inkább jó cselekedet volt.

Bíróság elé álltak a Greenpeace aktivistái, köztük Udvaros Dorottya is. A színművészt és tizenegy társát azzal vádolják, hogy 2021-ben jelentős károkat okoztak a Fertő tónál, amikor az állami gigaberuházásnál leszedték a madarak ellen oda telepített hálót. A vádlottak tagadnak. Udvaros Dorottya azt mondta, szerinte hasznosan cselekedtek, amikor megvédték a fecskék fészkelőhelyét. Az ügyben a tárgyalás ősszel kezdődik.  

A korábban tervezettnél is több apartmanház és a korábbi zöld területek helyén például több mint 1000 parkolóhely is épülhet a Fertő-tónál. Az illetékes kormányhivatal újra kiadta a kormányzati beruházás környezetvédelmi engedélyét, amit tavaly bíróság vont vissza. A perben résztvevő Greenpeace szerint az újabb engedélyeztetés jogsértő. Lázár János építési és közlekedési miniszter Híradónknak azt mondta: a projektnek azok az elemei fognak megvalósulni, amit a helyiek támogatnak.

Az ellenzék továbbra is „fideszes Disneylandként” emlegeti a beruházást. 

A Greenpeace a Fertő tó Barátai Egyesülettel közösen fordult a bírósághoz azután, hogy a kormányhivatal váratlanul kiadta a működési engedélyt.

Milyen környezetkárosító hatásai lehetnek egy debrecenihez hasonló akkumulátorgyárnak? Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag-szakértője arról beszélt, hogy sok veszélyes anyaggal dolgoznak, közismerten egy oldószer van a gyártásban, amit már be kellett volna tiltani egészség, magzat- és szaporodási képességeket károsító hatása miatt. Ez az anyag az MNP, és ez az az anyag, ami bekerült Gödön a talajvízbe, ahol a Samsungnak van akkumulátorgyára.

Egyre keményebben kell megküzdenie a médiafigyelemért korunk aktivistáinak, ám közben elidegeníthetik a közvéleményt a fontos társadalmi és környezetvédelmi céloktól a tiltakozás tárgyához nem feltétlenül kapcsólódó módszerekkel. Bélsár az emlékművön, elszaboltált kerékpárverseny és önragasztás a 2020-as évek slágerei, de meg kell emlékeznünk egy magyar indulóról is.

100 tonna rákkeltő, mérgező anyaggal szennyezett pincét talált Ferencváros polgármestere az egykori Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepén. A vegyszerből készült rovarirtót korábban itt gyártotta a már felszámolás alatt lévő cég. A telepen korábban csaknem 12 ezer hordónyi vegyianyagot tároltak szabálytalanul. A most talált anyag esővízzel keveredett egy romos pincében, ami innen a talajba és a levegőbe is juthat. A Greenpeace az Európai Bizottsághoz, Baranyi Krisztina polgármester pedig a Katasztrófavédelemhez és a Környezetvédelmi Hatósághoz fordul. 

40-50 forintos betétdíjjal már el lehetne érni, hogy az emberek többsége visszavigye az újrahasznosítható palackokat. 

Kiadta a paksi bővítés létesítési engedélyét az Országos Atomenergia Hivatal. Az építkezésért felelős külügyminiszter szerint mérföldkőhöz érkezett a beruházás, és jó esély nyílt arra, hogy 2030-ra áramot termeljen a tervezett két új blokk. A Greenpeace szakértője azonban azt állítja: a dokumentum alapján nem lehet felépíteni az erőművet, ehhez számos technológiai kérdést kell tisztáznia a beruházónak.

A Fertő tavat évekkel ezelőtt lezárták, kivágták a nádast, és 45 milliárdért szállodát, focipályát, és apartmanházakat terveztek oda.

A Greenpeace piros masnival átkötött, 40 ezer PET-palackból készült csomagot és petíciót vitt Palkovics Lászlónak.

Egy szlovák bányából hónapok óta sárga víz folyik a folyóba, a szervezet attól tart, hogy innen kerülhetett a mérgező fém a vízbe és egyre több jöhet, ha nem állítják meg a szennyezést. 

A Greenpeace már 51 éve védi a Földet, és nem fogják feladni. Azt mondják, nem megijedni kell, hanem minden nap tenni egy élhetőbb jövőért.

A mérést egy helyi civil szervezet kezdeményezte.

Április 22-e a Föld napja.

A Greenpeace akciója volt.

Március 25-én újra globális klímasztrájkot hirdet a Fridays for Future. Beszédet mond az egyik sztrájkoló tanár és fellép Deva is.

A Greenpeace aktivistái élő lánccal és állványokkal zárták el az építkezéshez vezető utat.

A kormány szállodát, apartmanházakat, parkolót, vitorláskikötőt és fedett sportkomplexumot épít összesen hatvan hektáron.

Gabó szerint a politikusoknak is előrébb kéne sorolni a Föld érdekeit.