Dr. Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója és Berkes Tibor a Mastercard üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója a Reggeliben elmondták, mit tehet egy cég a vállalati fenntarthatóságért.

Ha a Szívből Jövőnk weboldalán kitölti a környezetkímélő vezetésről szóló tesztet, névre szóló, páros szezonbérletet nyerhet a Lupa Beachre.Részletek a Reggeli social felületein és a Szívből Jövőnk oldalán.

A Szívből jövőnk projekt az energiahatékony vezetés fontosságára szeretné ráirányíatni a figyelmet. Ha kitöltöd a weboldalukon lévő kvíz, Lupa Beach, névre szóló, páros szezonbérletet nyerhetsz.

A zömében roma hátterű lomizós vállalkozók munkája alkalmanként 35 ezer hátrányos helyzetű embernek biztosíthat kiegészítő jövedelmet.

Nemrég Budapesten, a Nemzeti Múzeumban szerveztek fenntartható divatbemutatót, ahol olyan tervezők munkáit mutatták be, akiknek fontos a bolygónk védelme, és tesznek is ezért.

Becslések szerint a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért. A Zöld Bolygó kisfilmje.

Kiss Virág fitnesz-világbajnok azt is elárulta, a benzines vagy az elektromos autókat preferálja. 

A Reggeliben Simon Anita, az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese mondta el, mit tesznek a cégek a fenntarthatóságért.

Zendaya új oldalát mutatta meg a Green Carpet Fashion díjátadón Hollywoodban. A mozikban jelenleg futó Dűne: Második rész sztárja idén társelnöke lett az eseménynek, aminek fókuszában a globális divatiparon belül a környezeti és társadalmi fenntarthatóság áll.

Kambodzsa fővárosában egy kis raktárban egy csapat munkás azon dolgozik, hogy üres műanyag palackokat a mindennapi élet elengedhetetlen cikkévé – seprűvé – alakítson. A 41 éves kambodzsai vállalkozó, Kea, aki egy kilencszer negyvenöt méteres raktárban működteti cégét, küldetésévé tette, hogy csökkentse közösségében a műanyagszennyezést. Hogy hogyan készül a műanyaghulladékból seprű, és hogyan járul hozzá a helyi lakosság jólétéhez is ez az üzleti modell, kiderül a videóból!

Rezes Judit egy új projektbe vágott bele: színésznők és tervezők segítségével kitalálta, hogyan lehetne újrahasznosítani a megunt ruhadarabokat. A Reggeliben a színésznő azt is megosztotta, idén változtatna az életén. 2024-es céljai közé sorolta, hogy vissza szeretné nyerni egy kicsit önmagát, többet foglalkozna magával. Részletek a videóban. 

Három híresség, Lilu, Dér Heni és Kiss Virág úgy döntöttek, hogy hírnevüket felhasználva közösen tesznek a fenntarthatóságért. Ennek az eredménye a Szívből jövőnk. Ezt a projektet az RTL Reggeli is támogatja, mert nekünk is fontos a fenntarthatóság és az energiahatékony vezetés.

A Reggeli csapat is csatlakozott a Szívből jövőnk kezdeményezéséhez, ami a fenntarthatóságért küzd. Ha a weboldalukon kitöltöd a kérdőívüket, nyerhetsz egy elektromos rollert.

A Reggeli is csatlakozott a Szívből jövőnk kampányhoz, ami a fenntarthatóság mellett áll ki. A Szívből jövőnk nagykövetei Dér Heni, Kiss Virág és Lilu. A kérdőívet kitöltve többet is megtudhatsz az energiahatékony vezetésről és még egy rollert is nyerhetsz.

Azt még nem tudják a kutatók, hogy miért tűnt el étrendünkből a középkorban a tengeri moszat és más vízinövények, de a jelek szerint bőven a földművelés kezdete után is fogyasztották őseink.

Az igazi és a műfenyő környezeti terhelését rengeteg tévhit övezi. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestületének alelnöke állítja: jót teszünk a természetnek, ha minél nagyobb vágott fát veszünk. A műfa rendkívüli módon pusztítja bolygónkat, a leváló mikroműanyagoknak pedig egészségkárosító hatása van. Rossz hír: a földlabdás fenyővel sem vagyunk beljebb, sőt még azzal is ártunk a környezetnek, ha egyáltalán nem állítunk semmilyen karácsonyfát!

Tihanyi Péternek 10-ből 9 válasza lett helyes a Szívből jövőnk tesztjén, amely az energiahatékony vezetéssel kapcsolatban tesz fel kérdéseket. Aki kitölti, nyerhet egy elektromos rollert az energiahatékony vezetés jegyében. A tesztet megtalálod a Szívből jövőnk weboldalon. Ne felejts el lassításnál motorféket is használni. Például.

Hogy mi a Szívből jövőnk projekt? Gondoltál már arra, hogy reggel, amikor beülsz az autóba, mennyi mindent meg tudsz tenni annak érdekében, hogy energiahatékonyabban vezess? Ha nem, akkor látogass el a Szívből jövőnk weboldalára és megnézheted.

Hogyan kapcsolódik egy autómárka a fenntarthatósághoz és a kultúrához? Az opera és a BMW között közel 9 éve áll fenn stratégiai partnerség. Salgó András vállalati kommunikációs vezető a Reggeliben arról is beszélt, miért tekinti a márka szívügyének a magaskultúrához tartozó operát és hogyan népszerűsítik a műfajt a fiatalok körében.

Tudatosság, környezetkímélés vezetésnél is. Ha te is tennél a fenntarthatóságért, látogass el a szivboljovonk.hu oldalra, ahol további információt találsz.

Nagy Adri előadóművész a Reggeliben árulta el, hogyan készülnek úgy az ünnepekre, hogy a fenntarthatóságot mint fő szempontot egy pillanatra sem tévesztik szem elől. Például elmondta, náluk nem kerül csomagolópapír a szemetesbe. Ötéves kisfia is nagyon odafigyel már arra, hogyan kell környezettudatosan gyűjteni a szemetet. Adri azt is elárulta, miért kezdett el így hozzáállni a mindennapokhoz – úgy érzi, klímaszorongása van.

Az ünnepi készülődés egyik nagy kérdése, hogy mű- vagy igazi fenyő legyen az ünnep egyik központi dísze. A Reggeliben Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestület alelnöke mondta el, mért fenntarthatóbb választás igazi fenyőt állítani – ráadásul mint kiderül, minél nagyobbat, annál jobb.

Kiss Virág fitneszvilágbajnok és egyben a Szívből Jövőnk projekt nagykövete, a Reggeliben bemutatta, hogyan lehet egy párperces teszt kitöltésével közelebb kerülni a válaszhoz: mégis hogyan lehet környezettudatosan, energiahatékonyabban vezetni?

Buda, Pest és Óbuda egyesülésének 150. évfordulójának alkalmából divattörténeti kiállítást rendeznek a Kiscelli Múzeumban, aminek Pataki Ági lett az egyik arca. Ági elárulta, hogy melyik divattörténeti kor áll hozzá a legközelebb és azzal kapcsolatban is megosztotta tippjeit, hogy hogyan tudunk a divatban is figyelni a fenntarthatóságra.

Lilu, Dér Heni és Kiss Virág három híres és erős nő. Céljuk, hogy hírnevüket felhasználva tegyenek a fenntarthatóságért. Első nagy projektjükben szakember segítségével vizsgálják meg, hogyan tudnának környezettudatosabban vezetni. „Nem arról van szó, hogy holnaptól mindenkinek dobnia kell a benzin-dízeles autót” – mondta Kiss Virág, hiszen Dér Heni is benzines autóval vágott bele a kihívásba.

Fogmosás közben folyatod a csapot? Egész évben rajta van az autón a tetőcsomagtartó? Mindennap kádban fürdesz? Ha a kérdésekre a válaszod igen, akkor itt az ideje, hogy elkezdj fenntarthatóbban élni. Dér Heni, Kiss Virág és Lilu úgy döntött, hogy hírnevüket felhasználva közösen tesznek a környezetvédelemért és fenntarthatóságért. A Szívből jövőnk holnapjára már fel is került az első fontos videójuk, amiben az energiahatékony vezetés témáját járják körbe.

Másodpercenként hatezer csésze Nescafé fogy el a világon. A cég nagyon büszke rá, hogy Európában 100 százalékban felelős beszerzésből szerzi be a kávét, és arra törekszik, hogy 2025-re ez az egész világon megvalósuljon. Nádai Anikó el sem tudja képzelni, hogy kávé nélkül induljon a reggele. A műsorvezető környezetvédő és energiatakarékos tippeket is megosztott a Reggeli nézőivel.

2023-ban először hirdették meg az E.ON Föld bajnokai programot, mellyel a környezeti fenntarthatóságra nevelést terjesztését szeretnénk elősegíteni a hazai elkötelezett és tenni akaró óvodai és iskolai közösségek támogatásán keresztül. Olyan intézményi zöld programokat és ötleteket kerestek, amelyek például szolgálhatnak más intézmények és pedagógusok számára.

Az E.ON Hungária Csoport tavasszal indította el a Föld bajnokai pályázatát, hogy összesen 25 millió forinttal támogassa azokat az iskolai és óvodai közösségeket, akik elkötelezetten tenni akarnak a fenntartható jövőért. A stúdióban az E.ON Hungária Csoport Vállalati kommunikációs vezetője Losonczi Gergely, Gere Gábor tanár és Izsó Csenge tanuló beszélgettek a pályázati munkákról.

A szerverek hűtésére felhasznált vízmennyiség is kihívások elé állítja az iparágat.

Ezúttal a fenntarthatóság van a kétnapos Kutatók Éjszakájának középpontjában. Több helyen még a Híradó után is várják a tudományok iránt érdeklődőket, és a szervezők remélik, hogy még többen választják majd a kutatói pályát. 

A cél az, hogy minél fenntarthatóbban készüljenek a termékek, és hatékonyabb legyen a hulladék begyűjtése.

Hogyan lehet, kell felújítani az ingatlanokat ahhoz, hogy fenntarthatóak legyenek? Miért jó ez nem csak a bolygónak, de az embereknek is, akik átalakítják a lakásaikat?

Mostantól nincs esély rá, hogy valaha is megtérüljenek a napelemes beruházások – mondta Híradónknak a Napelem Szövetség elnöke miután az energiaügyi miniszter bejelentette: mindenkinek vége az éves elszámolásnak január elsejétől. A kormány korábban még azt ígérte, hogy akik tavaly október 31-éig bejelentik napelemtelepítési igényüket, azoknak 10 évig megmarad a kedvezményes rendszer.

A plágiumbotrányba belebukott egykori köztársasági elnök lánya, Schmitt Petra elmondta, miről is van szó.

42 ezer fővel csökkent a magyarság száma az elmúlt egy évben, így Hódmezővásárhely lakosságával egyezik meg a népességfogyás. A demográfiai csökkenés már több mint 40 éve megállíthatatlannak tűnik és a legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re már csak 6 milliós lehet a magyar lakosság. Ezzel szemben a világ népessége sosem látott mértékben növekszik és már több mint 8 milliárd ember él a Földön, de vajon elbírja-e a bolygó a populáció drasztikus emelkedését?

Egy nagy doboz tojás, egy cipó kenyér, felvágottak, konzervek, tej és még sör is. Ezeket valaki kidobta, annak ellenére, hogy szavatossági idejük még nem járt le. Markó Gergely azonban a kukából megmentve napokig jól lakott a talált élelmiszerből. Gergő angol tanárként dolgozik egy magániskolában és nem azért túrja a kukákat mert nem tudja megvenni a vacsorára valót a boltban. Egyszerűen csak úgy érzi: sok értékes élelmiszer kárba megy, ha valaki a száraz péksütit és a fonnyadtabb gyümölcsöket, zöldségeket azonnal a kukába hajítja. A Fókusznak mesélt arról, milyen harcot vív az élelmiszerpazarlás ellen.  

Távol a világtól, egy görögországi ökokommunában töltöttem tizenkét napot skorpiók és mérges kígyók között. Sátrakban aludtunk, hideg vízzel mosakodtunk, komposztvécét pucoltunk, és az általunk megtermelt zöldségeken éltünk. De miért éri meg egy ilyen utazás, és miért adják föl egyesek már az elején? Hogy néz ki egy férfikör, és hogyan kerülünk közel az önismerethez? És mennyibe kerül ez az egész?

Kerékpárral jár munkába, krumplihéjból süt csipszet, és bár számtalan szerepében meghódította az embereket, nem gondolja magáról, hogy munkamániás lenne. Ónodi Eszter az rtl.hu-nak beszélt a karrierje és az anyaság közötti egyensúlyról, a 40 fölötti színésznők lehetőségeiről, a fiatal párok gyerekvállalási félelmeiről, és azt is elárulta, miért utazna vissza a sötét középkorba. 

A Rotower megálmodói, Rácz Gréta és Rácz Sándor egy apa-lánya páros, akik értéket szeretnének teremteni kulcsrakész hidropónikus növénytermesztő farmjaikkal. A Cápák közül többen is ráharaptak ajánlatukra, végül pedig két befektetővel is sikerült kezet fogniuk a vállalkozóknak.

A Nem akarok beleszólni csapatból jól ismert Fancsikai Eszternek mindig is fontos volt a fenntarthatóság, de most egy számára is új módon hirdeti azt. Mesekönyvet írt a kutyájáról és kisfiáról, amelyben a fenntarthatóságra hívja fel a gyerekek figyelmét. A történetet gyönyörű illusztrációk kísérik, amelyet Eszter gyermekkori legjobb barátnője készített. Rímbe szedett szöveget írt, félt, hogy ez majd úgy fog hatni, mintha Varró Dánielt akarná utánozni, de szerencsére végül nem így lett, árulta el a Reggeliben.

Napjainkban a fenntarthatóság szinte már minden területen megkerülhetetlen szempont, nincs ez másként az ékszer- és az órapiacon sem: a luxusórák körében találkozhatunk már újrahasznosított tengeri műanyaghulladékból készült számlappal. Az egyik hazai aukciós ház 80. Művészeti Aukcióján is megjelennek majd ilyen tételek. A Reggeli vendége Szongoth Gergő, a BÁV ART Aukciósház és Galéria óra- és ékszerszakértője volt. 

Katarban kezdetét veszi minden idők legmegosztóbb és legdrágább sporteseménye, amely mellesleg az ígéretek szerint az első karbonsemleges futball világbajnokság lehet. Mennyire reális ez egy olyan sivatagi országban, amelynek ráadásul szinte minden bevétele az olajkereskedelemből származik?

A zöld bolygó csapata utána járt, hogy a bankszektorban és egyéb nagyobb vállaltoknál milyen lépéseket tudnak tenni annak érdekében, hogy védjék a bolygót. A digitális fizetés megjelenésével egyre inkább háttérbe szorulnak a plasztikkártyák. Ma már telefonnal, vagy az óránkkal is fizethetünk. A Digital First törekvés azt célozza, hogy ne legyen plasztik. A kibocsátott kártya egy virtuális kártya legyen, ami bármennyiszer felhasználható. Ezzel párhuzamosan fejlődik a láthatatlan vásárlás is, amikor már se a telefont, se a kártyánkat nem kell ahhoz elővenni, hogy vásárolhassunk.

Herczeg Zoltán neve az évek során egybeforrt a divatvilággal, viszont most komoly elhatározásra jutott, nemcsak a maga, hanem a közösség érdekében is. A divattervező szerint, ha az ember figyeli a világot, nem tudja figyelmen kívül hagyni a benne zajló változásokat, és elkerülhetetlen, hogy megvizsgáljuk saját felelősségünket. Ő pedig arra jutott, hogy „a divat nem tartozik a legeslegfontosabb dolgok közé” abban a tekintetben, hogy milyen veszélyben van az emberiség.

A környezettudatosság az autózásban már nem ismeretlen fogalom. De vajon milyen egy ízig-vérig környezetbarát autó, és mitől vegán egy utastér? Salgó András a BMW kommunikációs vezetője elmondta, hogy a cég arra törekszik, hogy 2025-re halászhálókból és kötelekből olyan újra felhasznált műanyagot hozzon létre, amely már az utastérben is látható és tapintható lesz. A bőrből készült kormányt pedig felváltja a vegán belső tér, a bőrrel hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyag fenntartható, de a prémium érzés megmarad.

Mondjuk, ha mennek, abban sem lett volna mindenütt köszönet. Volt, ahol a paneleket sikerült egy fal mögé rakni, máshol meg az északi oldalra, ami pont az ellenkezője annak, amit a szakértők tanácsolni szoktak. A Házon kívül stábja négy olyan iskolát talált a kisvárdai tankerületben, ahol soha, egyetlen percet sem működött az uniós támogatásból telepített napelemes rendszer. Az ide tartozó 15 iskola korszerűsítésére összesen 250 millió forintot költöttek el. Ha mindenhol működött volna a rendszer, akkor milliókat lehetett volna spórolni az áramszámlákon.

Egy magyar család a legtöbbet a fenntarthatóságért azzal tehet, ha egy energiahatékony ingatlanban él. Egy komoly energetikai felújtás után annyi szén-dioxidot spórolhatnak meg, mint ha egy vagy akár több autót is kiiktatnánk a forgalomból. A mai energiaárak mellett már megéri egy energetikai beruházás, ami már 5 év alatt is megtérül – erről Suba Levente a K&H Fenntarthatósági Program vezetője beszélt.

Czeglédi Gyula a Reggeliben azt mesélte, igyekeznek a helyiek felé fordulva vezetni a várost. 

Az atomenergia eddig mumusnak számított, most úgy tűnik, egyik napról a másikra válik a gazdaság megmentőjévé. Európában mindenhol felértékelődik a szerepe.