Szijjártó Péter szerint a szélerőművek tönkretennék Magyarország „gyönyörű tájait”

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon” – jelentette ki Szijjártó Péter szerdán a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) bukaresti rendezvényén.

Az MTI beszámolója szerint a külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: Magyarország emellett azt is vállalta, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. A tárcavezető elmondta, mi nem rendelkezünk jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal,

a kormány pedig nem akarja „tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel”.

Szerinte így mindössze két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia. Előbbivel kapcsolatban sérelmezte, hogy „számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben”, de üdvözölte, hogy „az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti”.

Szijjártó megemlítette azt is, hogy a magyar áramtermelés mintegy felét adja jelenleg a paksi nukleáris erőmű, a tervezett bővítéssel pedig a 2000 megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni, ezzel a részarány 70 százalékra emelkedik. Hozzátette, a két új reaktorblokk működtetésével évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, míg a földgázimport 2,5-3 milliárd köbméterrel lesz csökkenthető évente.

Arra is kitért, hogy a beruházás „háromezer munkahelyet hoz létre közvetlenül és 11 ezret közvetetten”. Az építkezés és a működtetés pedig „a következő hatvan évben 50-65 milliárd dollárral dobja majd meg a magyar bruttó hazai terméket (GDP)”. Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen kiemelte, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki.

A külügyminiszter úgy látja, az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, szerinte ez az átállás pedig igen jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is. „Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a jelenleg zajló beruházások lezárultával a második helyre fog előlépni” – fogakmazott. Szijjártó érintette a földgázbeszerzéseket is, és azt mondta, hogy Magyarország az első nem szomszédos ország, ami földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is.

Nyitókép: Soós Lajos / MTI