Vasárnap délután Pakson tetőzött a Duna 806 centiméteren. Az atomerőműnél másodfokú árvízvédelmi készültség van, de az energiaellátás nincs veszélyben. Budapesten közben már fél métert apadt a folyó a tegnapi legmagasabb vízszinthez képest. A Batthyány téren holnap újra megáll a metró, a Római-parton pedig már van olyan ártéri ingatlan, ahol takarítanak a tulajdonosok.

Egy tervezett jogszabály-módosítás lehetővé tenné, hogy túllépjék a paksi atomerőmű hűtővízét befogadó Duna-szakasz vízhőmérsékleti korlátozását. Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős kormánybiztos és államtitkár, a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja volt a Reggeli vendége. Szerinte a mostani rendelet nem ad sem időbeli, sem hőmérsékleti korlátot.

Paks így elveszít hatmilliárd forintnyi iparűzési adót. 

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint csak a nukleáris energia és a napenergia a járható út a nagy mennyiségű, megbízható és fenntartható áramtermeléshez.

A paksi bővítéssel megbízott magyar állami cégnél felmerült, hogy kiszorítsák az oroszokat a projektből, ám Orbán Viktor nemet mondott rá. A terv az volt, hogy a franciákkal építsenek egy újabb, Paks III. nevet viselő atomerőművet. 

Minden előzetes jel nélkül állt le az atomerőmű egyes blokkja.

Joe Käser, a német Siemens Energy felügyelőbizottsági elnöke, a Paks II. egyik fő kivitelezője azt mondta: ha kiesnek a projektből, jönnek a kínaiak, márpedig „Paks sokkal közelebb van Németországhoz, mint annak idején Csernobil volt”.

A keddi 320 megawatt teljesítménycsökkentést követően szerdán további 240 megawattal csökkentik az erőmű teljesítményét.

Azért, hogy a németek ne tudják blokkolni a beruházást.

Nem számít a háború.

Szijjártó Péter a napokban élesen bírálta az atomerőmű-bővítés előkészületeit.

Kiadta a paksi bővítés létesítési engedélyét az Országos Atomenergia Hivatal. Az építkezésért felelős külügyminiszter szerint mérföldkőhöz érkezett a beruházás, és jó esély nyílt arra, hogy 2030-ra áramot termeljen a tervezett két új blokk. A Greenpeace szakértője azonban azt állítja: a dokumentum alapján nem lehet felépíteni az erőművet, ehhez számos technológiai kérdést kell tisztáznia a beruházónak.

Erről rendelkezett a kormány.

Köbméterenként akár 1600 forint is lehet a gáz ára télen. A Portfolio szerint erre lehet következtetni az orosz állami energiavállalat, a Gazprom keddi közleményéből. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint nem valószínű, hogy tényleg ennyi lesz a gáz ára, de ha mégis, akkor akár a rezsicsökkentésen is változtatni kell. Közben karbantartás miatt két blokk leállt a paksi atomerőműben. A kiesést a jóval drágább importból pótolják.

A teljes lakossági felhasználást fedezné a Paksi Atomerőműben előállított áram, így a Portfolio elemzője szerint a villamos energia esetében nem is lett volna feltétlenül szükség a rezsicsökkentés kivezetésére. Az atomerőmű ugyanis nettó 11,5 forintért termel egy kilowattóra áramot, aminek ára a rezsicsökkentett számlákon nettó 12-13 forint. A kormányt hiába kérdezte a Híradó a témában, az MSZP szerint lehetne igazságosabb rendszert kialakítani.

A hazai napenergia-termelés kapacitása meghaladta a paksi atomerőműét 2021-ben.

Ötmilliárd forintot költhet a Paksi Atomerőmű a következő négy évben állványozásra – írta meg a napi.hu az uniós közbeszerzési értesítő alapján. Mindezt úgy, hogy az ehhez szükséges állványt az atomerőmű biztosítja. A mostani egyedüli ajánlattevővel kötöttek keretszerződést az előző négy évre is, akkor fele ennyiért. Hogy mi okozta a drasztikus drágulást, nem tudtuk meg az atomerőműtől.

A tárgyalás résztvevői szerint a két új paksi blokk 2029-ben és 2030-ban kezdheti meg kereskedelmi üzemét.

A paksi atomerőmű-bővítés végét is jelentheti az LMP egyik népszavazási kérdése. A párt 5 klímavédelmi témában írna ki népszavazást, előírnák például, hogy 2030-tól csak megújuló energiát használó erőmű működhessen az országban. A kormány azt közölte, az ellenzéki pártok klíma-téma mögé bújtatott kormányellenes nyilatkozatait a politikai harc részének tekintik.

A paksi atomerőmű bővítését a magyarok minimális többsége elutasítja, míg nagy többségük inkább egy megújuló alapú energiarendszert támogat. A Paks 2 beruházás érinti az energiapolitikát, az áramár alakulását, nem is beszélve a környezeti veszélyekről! De mit hozott 2018 a késlekedő beruházásnak?

Csak 1 tized Celsius fokon múlott, hogy nem kellett leállítani a Paksi Atomerőművet. Augusztus közepén az alacsony vízállás és a nagy meleg miatt 29.88 század fokra melegedett a Duna hőmérséklete az erőmű alatt. Ha elérte volna a 30 fokot, le kellett volna állítani az áramtermelést.

Ha a kormányon múlik, nem épül több szélerőmű Magyarországon. A jövőben ugyanis csak a kabinet adhat ki engedélyt ilyen építésére, a Fejlesztési Minisztérium pedig azt közölte: szerintük nem indokolt újabbak építése. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondja, több negatív hatása van a szélerőműveknek a hálózat biztonságára. Az LMP szerint viszont a kormány azért nem támogatja a megújuló energiát, mert csak így tudja igazolni a Paksi Atomerőmű bővítését.

Nem volt népszavazás, lakossági főrum vagy közvélemény-kutatás. Csak eldöntötték. Azt, hogy Pakson atomerőmű épül, amiről a paksiak a sajtóból szereztek tudomást. Egy diktatúrában – mindig így dőlnek el a nagy kérdések. Hiszen az átlagember úgyse érti, nem látja az összefüggéseket, arra pedig semmi szükség, hogy kérdéseket tegyen fel, ne adj isten vitatkozzon.

Nem blokkolta a Paksi Atomerőmű bővítését az Európai Bizottság, de március 2-án valóban tárgyaltak a bővítésről - jelentették be pénteken Brüsszelben.

Az év első hónapjában Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 10 milliárd eurós hitel- és együttműködési megállapodást írt alá Moszkvában a paksi atomerőmű bővítéséről. A váratlan bejelentést hiába bírálták ellenzéki pártok és civil szervezetek is, a parlament áldását adta a megállapodásokra.