Műfenyő vagy igazi – melyik a fenntarthatóbb választás?

Megállíthatatlanul közeledik a karácsony, és az ünnepi készülődések alkalmával évről évre felmerül a nagy kérdés: mű- vagy igazi fenyő álljon a nappaliban, és 

melyiket vegyük, ha nem akarjuk elpusztítani a bolygót?

A két termék karbonlábnyomát számos tényező befolyásolja: nem mindegy, hogy a vágott fa honnan származik, milyen messziről szállítják, honnan szerezzük be, és mi lesz a sorsa karácsony után. Az élő- és a műfenyő környezeti terhelését rengeteg tévhit övezi, és akkor még nem is beszéltünk a harmadik útról, a földlabdás fenyőről.

Mik a legyakoribb, mű- és élőfenyővel kapcsolatos hiedelmek, valamint melyikkel lesz nemcsak meghittebb, hanem fenntarthatóbb és egészségesebb az ünnep? Mi a lehető legjobb mód a kidobott karácsonyfák hasznosítására? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Élőfenyő – minél nagyobb, annál jobb

A műfenyő mindenképpen terheli a környezetet, ezzel szemben kifejezetten jót teszünk a természetnek azzal, ha a pénzünket vágott karácsonyfára költjük. Minél nagyobbra, annál jobb – magyarázta az rtl.hu-nak Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke.

A szakértő szerint a műfenyőnek egyrészt már a gyártása is rengeteg vegyi szennyezéssel jár, a kidobott karácsonyfából pedig műanyaghulladék lesz, ami nem bomlik el, így rendkívüli módon károsítja környezetünket. Másrészt megannyi, szabad szemmel észrevehetetlen mikroműanyagot bocsát ki magából, aminek belégzése nem egészséges, a házban mindenki szervezetét szennyezi. A klímakutató szerint tévhit, hogy a természetnek ártunk az igazi fenyő állításával, és nem azt kell nézni, hogy ezzel kivágatunk egy fát.

Minél több vágott fát veszünk, annál többet fognak ültetni, hogy a következő években többet tudjanak belőle eladni

– hangsúlyozta az ENSZ Klímatestületének alelnöke.

Hozzátette, márpedig az erdőültetés fontos klíma-, talaj- és biodiverzitásvédelmi lépés: a fák növekedésük során szén-dioxidot kötnek meg, és minél nagyobbak, annál többet – ezért kell lehetőleg minél nagyobb fát vásárolni, ha megengedhetjük magunknak.

Ha egyáltalán nem veszünk karácsonyfát, azzal végső soron rosszat teszünk a környezetnek

Vannak, akik szerint a természetnek ártunk, ha élő fát vágatunk ki pusztán azért, hogy pár napig díszelegjen a lakásunkban, aztán kidobjuk. A műfa melletti másik gyakran hangoztatott érv, hogy többször felhasználható, emiatt sokan fenntarthatóbbnak gondolják – na meg olcsóbbnak –, továbbá a felállítása is kevésbé körülményes.

De valóban jót teszünk a bolygónak, ha nagyon sok évig használunk egy műfenyőt?

A klímakutató szerint ez legfeljebb akkor lenne igaz, hogyha egyetlen indikátorra, a karbonlábnyomra szűkítenénk le a problémát. A karbonlábnyom pusztán azt mutatja meg, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás. A környezetvédelemben viszont mindig más mutatókkal együtt, a lehetséges alternatívák fényében kell megvizsgálni az adott emberi tevékenységeket. Ürge-Vorsatz szerint mindent figyelembe véve nem létezik olyan forgatókönyv, amikor a műfenyő a környezetkímélőbb választás.

Hiába használunk egy műfenyőt húsz évig, az attól még műanyag marad. Egy öreg, leharcolt műfenyő ráadásul még több mikroműanyagot bocsát ki, amivel az egészségünket is jobban terheljük, szemben az igazival

– fogalmazott.

A klímakutató állítja, egy ember környezeti lábnyoma azzal arányos, amennyit költ. Ha igazi fenyőt veszünk, azzal egy olyan tevékenységbe invesztáltunk, amely élőhelyet biztosít az állatoknak, elősegíti a biodiverzitást, és mérsékeli kibocsátásainkat a tárolt szén-dioxiddal. Amennyiben viszont nem vágott karácsonyfára ruházunk be, akkor ugyanazt a pénzt másra, legtöbbször valami környezetkárosító dologra fogjuk elkölteni. Hozzátette,

ha egyáltalán nem állítunk karácsonyfát, azzal végső soron ártunk a környezetnek. Mert nem támogatjuk azt, hogy minél több befektető éljen meg természetalapú gazdaságból.

De akkor miért terjedt el az a tévhit, hogy a műfenyő jobb választás? Ürge-Vorsatz szerint e mögött részben a zöldre mosás (greenwashing) áll: az olajcégek nagy része tisztában van vele, hogy a fosszilis energiahordozókból idővel ki kell szállnia, emiatt menekülőútnak sokan iszonyatos mennyiségű műanyagipari kapacitásokba fektetnek. A rengeteg műanyagot viszont valahogyan el is kell adni az embereknek, ennek egyik módja pedig a műfa vagy a műfű.

A mű- vagy igazi fenyő dilemmája korábban a Reggeliben is szóba került:

Mihez kezdjünk az élőfenyővel karácsony után?

Budapesten a karácsonyi ünnepek után a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) gyűjti össze és szállítja el a feleslegessé vált fenyőfákat. Becslések szerint mintegy 500-600 ezer tűlevelű kerül ki az utcára, ezt a mennyiséget kell begyűjteni, illetve a hasznosítását megoldani. A fenyőfákat az FKF először aprítja, majd a BKM Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek, ahol tüzelőanyagként elégetik.

A tüzelés itt kontrollált körülmények között történik, amivel a légszennyezés nagy részét megspórolják. Aki egyszerűen és gyorsan meg akar szabadulni a karácsonyfától, annak az elszállíttatás nyújthatja a leginkább környezetbarát alternatívát – legalábbis mindenképpen jobb, mintha a szeméttelepen végezné. Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője az rtl.hu-nak azt mondta,

az otthoni tüzelés nem ajánlott, ugyanis a fenyőfa magas gyantatartalma miatt az égése során szennyezi a levegőt, és a kályhát is károsítja.

Az általunk megkérdezett szakértők szerint úgy lehetünk a legzöldebbek, ha valami maradandót alkotunk a karácsonyfából: készítsünk mulcsot, ágait használjuk növénytakarónak, vagy faragjunk belőle valamit. Az otthoni komposztálás nehézkes, de megoldható, és már azzal is sokat teszünk a környezetünkért, ha csak hagyjuk elkorhadni valahol, akár a saját kertünkben. A fa korhadása során otthont ad számtalan élőlénynek, tele lesz bogarakkal, amit a madarak is nagyon szeretnek.

A földlabdás fenyővel sem vagyunk beljebb

Az elmúlt években divatba jött a karácsonyfa harmadik alternatívája, az úgynevezett „földlabdás”, azaz gyökeres fenyő. Ilyenkor a fát a gyökerével együtt vásároljuk meg, így az újra elültethető, ami elméletben környezetünk védelméhez is hozzájárul. Simon Gergely szerint fontos azonban, hogy megfelelő helyre kerüljön, ahol nem okoz gondot, hisz

legtöbbször nem igazán oda való, ahova ültetik, emiatt igen gyakran kipusztul.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató állítja, a földlabdásnál két okból is környezettkímélőbb választás a vágott fa: egyrészt a szén-dioxid-megkötés jelentős része a talajban, a gyökerekben történik, amit gyakran a kiásott fával együtt kitépnek. Ha viszont csak kivágják a fát, a gyökérzet zöme ott marad, ahogy a fenyő által megkötött szén-dioxid túlnyomó része is. Másrészt így nagyobb mennyiségű helyi talajt is eltávolítunk, az pedig nagyon lassan képződő természeti erőforrás. Több száz évig is eltarthat, mire újra tud termelődni, így voltaképpen kizsákmányoljuk a természetet, amikor elhozzuk. 

A legjobb a talajt ott hagyni, ahol van

– hangsúlyozta az ENSZ klímatestületének elnöke.

Tavalyi áron adják a fenyőket

A Népszava cikke szerint nagyjából évi 2-2,5 millió élő fenyőfát díszítenek fel a magyarok. A legnépszerűbb karácsonyfaféle itthon a Kaukázusban őshonos nordmann fenyő, ami ugyan drágább, de tűlevelei jellemzően később hullanak. A nordmann fenyők nagyobb része dán importból, kisebb része hazai nevelésből származik.

A fenyőfákat a tavalyihoz hasonló áron kínálják a termelők, idén is a lucfenyő a legolcsóbb.

Karácsony közeledtével több százezer fát vágnak ki Zalában, Vas megyében és Somogyban, ahonnan az ország nagy részét ellátják. A karácsonyfaválasztást nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni, a legjobb fenyők pillanatok alatt gazdára találnak. Az RTL Híradó riportjából az is kiderül, pontosan mennyibe kerül idén az egyes fenyőfatípusok métere:

Nyitókép (illusztráció): Getty Images