Hátrányos helyzetűek tízezrein segít a lomtalanítás

A zömében romák által, vállalkozásszerűen űzött lomtalanítás alkalmanként 35 ezer hátrányos helyzetű embernek ad jövedelmet, és éves becsült árbevételük felér azzal, amibe a teljes fővárosi egyetemi szféra működése kerül – derül ki a Corvinus Egyetem kutatópárosa, Tim Gittins és Letenyei László számításaiból, amit a Világgazdaság ismertetett.

Azt írják, Budapesten egy-egy lomtalanítás alkalmával körülbelül 3-5 ezer ember dolgozik. Ha ehhez még a lomok értékesítéséből részesülők családjait is hozzászámoljuk, akkor a kutatók szerint egy-egy lomtalanítás összesen 

18-35 ezer szociálisan hátrányos helyzetű emberen segíthet.

A lap megjegyzi: bár a lomizás hivatalosan szabálysértésnek számít, a benne részt vevők és családjaik számára ez egy fontos kiegészítő jövedelem, amely így közvetlenül a leginkább rászoruló társadalmi csoporthoz jut el. A kutató számításai szerint ráadásul az évi több ezer tonna hulladék kézi válogatásával és újrahasznosításával a lomtalanítók nagymértékben hozzájárulnak a fenntarthatósági célokhoz.

A lomtalanításon gyűjtött hulladékok közül a fém legértékesebb. A vasudvarok által gyűjtött fémhulladékból származó árbevétel egybevethető nagyságrendű a budapesti felsőoktatási intézmények mérlegfőösszegével

– fejtette ki Letenyei László, a Corvinus kutatója.

A kutatók amellett érvelnek tanulmányukban, hogy bár a lomizás szürkezónában működő tevékenységnek számít, mégis jelentős társadalmi hozzáadott értéke van, illetve hozzájárul a körforgásos gazdaság hatékony működéséhez is.

Nyitókép: Jászai Csaba / MTVA / Bizományosi