A NATO főtitkára szerint a svéd csatlakozást is gyorsan be kell fejezni, ebben szerinte minden szövetséges egyetért.

A NATO 30 tagállamából már csak Törökországnak kellett hozzájárulnia Finnország csatlakozásához.

Reméli, hogy hamarosan a svédet is aláírhatja.

A V21 csoport nyílt levélben kérte a kormányt, hogy hajtson végre külpolitikai fordulatot, ítélje el az orosz agressziót, és hagyja végre békén a szövetségeseit.

A sürgetés tényét a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közölte, miután a török elnök bejelentette, hogy ők egyelőre csak a finnek csatlakozását támogatják. Nem sokkal később a Fidesz frakcióvezetője is közölte: a magyar kormánypártok is még ebben hónapban megszavazzák a finnek csatlakozását, a svédek kérelméről azonban – a törökökhöz hasonlóan – egyelőre nem döntenek.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Magyarországnak Finnország és Svédország esetében is késlekedés nélkül le kell zárnia a ratifikációs folyamatot.

Hivatalosan a parlamentet képviseli, de négy kormánypárti politikus alkotja azt a delegációt, amely Finn- és Svédországba ment tárgyalni. A finn külügyi bizottság alelnöke szerint nincs mit tárgyalniuk ezzel a küldöttséggel. A Fidesz szerint épp az ilyen nyilatkozatok miatt van szükség a delegáció látogatására. A Momentum szerint a finn és svéd csatlakozás magyar halogatása csak Oroszország érdeke.

Varga Ferenc korábban arról beszélt, hogy nem akar tovább várni a csodára.

Ukrajna jövője az Európai Unióban van – mondta Roberta Metsola.

Mégsem a jövő héten szavaznak.

Jens Stoltenberg szerint a Finnország és Svédország már teljesítette a törökök feltételeit. Budapest jóváhagyására már lassan egy éve várnak a csatlakozni kívánó skandináv országok.

Az nem járja, hogy azt kérik vegyük fel őket, miközben ők hazugságokat terjesztenek Magyarországról. Ezt mondta Orbán Viktor az állami rádióban a svéd és finn NATO csatlakozási kérelemről. A miniszterelnök hozzátette, elvi alapon támogatja a kérelmet és erre kéri a kormánypárti képviselőket is, de megérti, hogy a frakcióban vita van erről.

Kijev pénteken ül le tárgyalni az Európai Unió képviselőivel, és az ukrán elnök közlése szerint nagyon készülnek rá. 

A svédek és a finnek egyszerre lépnének be a katonai szövetségbe, csakhogy Törökország és Svédország között hűvösebb a viszony, mint eddig bármikor.

Nem sietnek.

A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének.

De nem arról van szó, hogy egyik ország a másik ellen küzd. 

Magyarország gyorsan hagyja jóvá Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz - ezt kéri majd csütörtökön a V4-ek kassai találkozóján Orbán Viktortól a cseh, a szlovák és a lengyel miniszterelnök. Mateusz Morawiecki vasárnap ezt azután jelentette be, hogy Helsinkiben tárgyalt a finn kormányfővel. A két ország tagfelvételi kérelmét a 30 NATO tagállam közül már csak Törökország és Magyarország nem fogadta el.

Erdoğan követel.

Modernizálná a folyamatot Olaf Scholz.

Ez veszélyes! – üzenték az orosz arról, hogy a svédek és a finnek immár hivatalosan is felvételüket kérték a NATO-ba. A csatlakozást az a Törökország vétózhatja meg, amelynek vezetője korábban jó kapcsolatot ápolt az oroszokkal, viszont keményen kritizálta Putyint az ukrajnai háború miatt. Mi áll a hátterében annak, hogy Erdogan most vétóval fenyegeti a NATO-t?

Oroszország már meg is fenyegette őket. 

Ann Linde szerint a lehető legjobb döntést hozták meg Svédország számára.

A Pentagon azt is közölte, bizonyítékaik vannak arra, hogy Oroszország szándékosan lövi a civil infrastruktúrát, és háborús bűnöket követnek el.

Az Európai Uniónak nagyon sok évi szemlélődés  után elege lett például az unió egészében évi 50 milliárd eurónyira becsült  Áfa-csalásokból és az uniós pénzek ismeretlen mennyiségű lenyúlásából. Úgyhogy kitalálták, hogy létrehoznak egy európai ügyészséget, amely, ha igaz, 2020 táján kezd majd működni. 22 tagállam csatlakozott. Magyarország 5 másik tagállammal együtt nem, a kormány szerint függetlenségünk sérülne a csatlakozással. Az ellenzék szerint persze másról van szó.

Egyelőre minden, csak nem osztatlan siker az az elvi megállapodás, amire az Európai Unió és Törökország jutott a menekültek ügyében Brüsszelben. Az Unió országai egyre szigorúbb ellenőrzési és befogadási szabályokat vezetnek be. Törökország most vállalja, hogy minden visszaküldött migránst visszafogad és arab nyelvű iskolákat szervez az ott élő szír menekültek gyerekeinek.

Már 12 ezren csatlakoztak a miskolci tanárok oktatási rendszert bíráló nyílt leveléhez, és több mint 100 iskola tantestülete döntött így. Azonban a Pedagógusok Szakszervezete szerint egyre többen panaszkodnak náluk arra, hogy a munkáltatójuk megpróbál nyomást gyakorolni rájuk, ne írják alá a nyilatkozatot. A köznevelési államtitkárság ugyanakkor közölte, a KLIK-nek nincs joga nyomozni, és semmilyen szankció nem éri azt, aki aláírja a levelet.