Egy olyan új haderő várja az oroszokat a NATO-ban, amivel nem érdemes ujjat húzni

Finnország biztonságosabb, a NATO erősebb lesz a katonai szövetség bővítésével – mondta Jens Stoltenberg a finn csatlakozás napján és ezzel lényegében össze is foglalta, mennyi mindent nyert az Észak-atlanti szövetség Finnországgal. Amikor azt mondta, hogy a NATO katonailag erősebb lett, akkor nem az udvariasság beszélt belőle, hanem komolyan is gondolta. Mind a haditechnikát, mind a (tartalékos) személyi állományt tekintve meghatározó haderővel büszkélkedhet Finnország, mivel az eddigi függetlenségének komoly ára volt, önállóan meg kellett tudnia védeni magát.

Papíron a finn fegyveres erők személyi állománya nem magas, (forrástól függően) mindössze 20-23 ezer fős az aktív állomány. Azonban az országban továbbra is általános hadkötelezettségen alapuló sorkötelesség van.

A férfiak 50 éves korukig hadkötelesek, illetve a tisztek és a tiszthelyettesek még tovább, 60 éves korukig behívhatók. Ez azért fontos, mert van az országban kb. 900 ezer tartalékos katona, akik 2-3 évente 1-2 hetes frissítő kiképzésen vesznek részt, közülük pedig egyszerre 250-300 ezer embert is fel tudnak fegyverezni a raktárkészletekből, ha támadás érné az országot

– mondta az rtl.hu kérdésére Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Az elmúlt évtizedekben – főleg, mivel tanultak az 1939-1940-es téli háborúból, amit a Szovjetunióval vívtak – komoly erődítéseket is létrehoztak az országban kihasználva a természeti adottságokat. Bár Finnországot az ezer tó országának hívják, ez nem egészen így van, mert több mint 187 ezer van belőlük, mellé jóféle mocsaras területekkel. Ez kedvez a védőknek, illetve a gyalogságnak, míg a páncélosokkal való gyors előrenyomulásnak nem igazán. Egy esetleges háború esetén a tartalékosok mozgósítása is úgy van megtervezve, hogy azok minél hamarabb kiérjenek a harctérre, azaz a legközelebbi alakulatnál kell jelentkezniük. Ésszerű módon a lakóhelyükhöz legközelebbi helyet kell védeniük, ami szintén ad egy plusz motivációt a katonáknak.

A jól képzett katonák mellé a fegyveres erők mindhárom haderőneme modern fegyverekkel rendelkezik. A német gyártmányú Leopard 2-es harckocsik A6-os változatából 100 darab, a régebbi A4-esekből pedig kb. ugyanennyi áll hadrendben. Utóbbiakat most fogják jelentősen korszerűsíteni, vagyis annyi modern páncélosuk van, amiből simán ki tudnak állítani 4 harckocsizászlóaljat. Emlékeztetőül: körülbelül feleennyi modern harckocsit ígértek Ukrajnának, hogy elindítsa az offenzíváját az oroszok ellen. Rendelkeznek több mint 1000 különféle páncélozott harcjárművel, itt már találunk szovjet technikát is, például van 110 BMP-2MD gyalogsági harcjárművük is, amelyeket azonban 2015 és 2019 között alaposan korszerűsítettek. A szomszédos Svédországtól pedig vettek a rendkívül korszerű CV 90-es gyalogsági harcjárművekből (több mint 100-at). Ezt egészíti ki közel 200 szovjet eredetű MT-LB lánctalpas úszóképes páncélozott harcjármű, illetve komoly mennyiségű „kerekes” technika, ezek egy része saját fejlesztés, a Patria Pasi (korábban Sisu Pasi) 8x8, vagy 6x6 kerékképletű páncélozott szállító harcjárműből is közel hatszáz áll hadrendben. Ezt egészíti ki még közel 500 lánctalpas „hójáró”, amelyek különösen az északi régiókban hasznosak a csapatok mozgatására.

A finn tüzérség kifejezetten erős, közel hétszáz löveggel, rakétasorozatvetővel és aknavetővel rendelkezik, köztük a dél-koreai gyártmányú K9 Thunderrel, amit csak úgy szoktak emlegetni, hogy 

az önjáró tarackok Mercedese. 

Utóbbiból összesen 96 darabot rendeltek, amiből az első 24 már tavaly hadrendbe állt. A tüzérség zömét a saját gyártású 155 mm-es vontatott tarackágyúk adják, de hadrendben áll például 40 darab amerikai M270-es rakétasorozatvető is. Az ukrajnai háborús tapasztalatokból kiindulva ez kifejezetten előnyös, mivel ott derült ki, hogy az oroszokkal eredményesen csak komoly tüzérséggel lehet szembeszállni.

Érdemes kitérni a haditengerészetre is, amely nyolc rakétás gyorsnaszádot tud bevetni, amelyek közül négy izraeli gyártmányú Gabriel V rakétákkal vannak felszerelve – mondta Kaiser.

Ezek 240 kilogrammos robbanófejjel rendelkeznek és akár 400 kilométerre is el tudnak vele lőni, vagyis meglehetősen hatékony eszköznek számítanak.

A négy kisebb gyorsnaszád pedig svéd RBS-15 mark III. rakétákat hordoz, amelyek 200 kilométerig képesek célba juttatni 200 kilogrammos robbanófejüket.Persze tartanak aknaszedő és aknamentesítő hajókat is, összesen szintén nyolc darabot, ami az oroszok aknásítási kedve mellett nem túl meglepő.

A légierejük jelenleg 64 darab F-18-as vadászgépből áll, amit most készülnek leváltani, ugyanennyi F-35-ös „lopakodó” vadászbombázót rendeltek az Egyesült Államoktól. Utóbbiakat 2030-ig fogják leszállítani és összesen 9,4 milliárd dollárba fognak – a csomag részeként beszerzett fegyverekkel együtt – kerülni. A 64 darab F-35-ös komoly erőt jelent, főleg ha azt nézzük, hogy a jóval nagyobb Németország, csaknem feleannyit, 35-öt rendelt az ötödik generációs gépekből.

Persze felmerül a kérdés, hogy miből telik minderre: a finn védelmi költségvetés 2021-ben 5,91, 2022-ben 5,82 milliárd dollár volt, ez nagyjából a kétszerese a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal (korábban Zrínyi 2026) „feldúsított” magyar büdzsének. (2021-ben 2,62, 2022-ben 2,99 milliárd dollár.)

A NATO azzal, hogy az összes skandináv ország a tagja lesz – ha a svédek csatlakozása elől is elhárulnak az akadályok – egy jól működő védelmi szövetséget is nyer, a Nordefco-t (Nordic Defence Coorperation). A Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország által alkotott együttműködést az oroszok 2008-as Grúzia elleni támadása hívta életre, amikor az északi államok látták, hogy egy független ország ellen offenzívát indít Putyin. 2014-ben a Krím elfoglalása egy újabb lökést adott az együttműködésnek, azóta a tagállamok több közös hadgyakorlatot tartottak, hadiipari fejlesztésekben működnek együtt és még közös hadiüzemük is van norvég-finn tulajdonnal, a Nammo (Nordic Ammunition Company), amely lőszerek és rakétahajtóművek gyártására specializálódott.

A finn és egy majdani svéd csatlakozással geostratégiailag is erősödik a NATO, eddig úgymond északon (a Skandináv-félszigeten) a két ország független státusza miatt gyengébbnek lehetett tekinteni a szövetséget. Most azonban változott a helyzet: lett új 1300 kilométernyi határszakasza Oroszországgal, a Balti-tengert pedig tulajdonképpen NATO beltengernek lehet tekinteni – mondta Kaiser. Az oroszok természetesen erőből reagáltak a finn csatlakozásra, Szergej Sojgu védelmi miniszter már tavaly arról beszélt, hogy növelni fogják az erőik számát a finn határnál. Ez persze kontraproduktív, mivel ezeket a csapatokat nem fogják tudni bevetni Ukrajnában.

Nyitókép: Finn katonák egy M270-es rakétavetővel. Fotó: Sean Gallup/Getty Images.