Április 2-án ismét kékbe borul az ország az autizmusért. Az #éniskékvagyok kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrum zavarral élőkre. Idén Molnár Nini divattervező is csatlakozott, aki nemcsak az ügy fontosságáról, hanem friss eljegyzéséről is mesélt.

A 16 éves Ábel másfél éve egyre agresszívabb, anyját olyan súlyosan bántalmazta, hogy kórházba került. A nő azt mondja: férjével és kisebbik fiukkal állandó félelemben élnek.

Engedélyezték a halálba segítést annak a 29 éves holland nőnek, aki depressziója, szorongása és személyiségzavara miatt kért eutanáziát.

Meglepően gyorsan vált ismertté az AuDHD, amelyet az autizmus és az ADHD egyfajta kombinációjaként jellemeznek a szakemberek. Rövid időn belül számtalan embert diagnosztizáltak ezzel a kondícióval – de miért pont most fedezték fel a betegséget?

Az autizmus világnapja alkalmából Pintér Adrienn, Ada volt a Reggeli vendége, aki az Együtt az Autistákért Alapítvány kommunikációs referenseként fontosnak tartja, hogy mindenki megtudja, mi is valójában az autizmus. Magyarországon csaknem százhatvanezer ember él autizmus spektrumzavarral, minden 15. család érintett.

A Mauglinak csúfolt autista kisfiú esetével első sorban az óvodákra irányult a figyelem, de dr. Havasi Ágnes emlékeztetett: nemcsak az óvodákban nincs elég szakember, hanem iskolákban és a felnőtt ellátásban sem. Az Autizmus Alapítvány 30 éve dolgozik azon, hogy a pedagógusokat hozzásegítse a megfelelő szaktudáshoz. A konkrét esetről azt mondta, nehéz szakmailag értelmezni, mert ebből a szakma teljesen hiányzik.

Az autista gyerekek 90-95 százalékát éri aktív bántalmazást, kortársaitól vagy pedagógusoktól. Minden gyereknek megrázó a bullying, autista gyerekeknél viszont azért különösen nehéz ügy, mert sokszor észre sem veszi, hogy bántják őket. Az érzelmi traumát ugyan átéli, de beszámolni nem tud a vele történtekről. Vétek Zsófi pszichológus szerint nehéz megérteni az autizmust, ha a pedagógusok nem tanulnak róla, pedig egy feszült helyzetben, vagy ha dührohamot kap a gyerek, különösen sokat segítene, ha értenék, mi zajlik le ilyenkor egy autista gyerekben. 

Orbán Viktor vagyona és vétózási hajlama is megcsappant, egy kerékbilincset ledaráló nő BMW-s videója meghökkentette az országot, miközben sokan a Testről és lélekről szarvasáért izgultak. Gálvölgyi Jánossal régi fényképeket nézegettünk, a Cápák között történetének legfiatalabb vállalkozójával együtt horgoltunk, Zámbó Krisztiánra és Gábor Zsazsa szobrára pedig alig lehet ráismerni. A hét videós összefoglalója.

Szondi Vanda, az RTL Híradó riportere volt a Reggeli vendégműsorvezetője. Vanda egyebek közt arról mesélt, hogyan készül egy riport a Híradóban, kik írják a szöveget és mikor kezdenek el dolgozni egy témán. Január 27-én Vanda az autizmusról készített anyagot, a témát az adta, hogy a legutóbbi népszámlálás adataiból az derült ki, hogy itthon csaknem megháromszorozódott az autisták száma a 19 év alattiak között. A fent kattintható videóban Vanda elmeséli, hogyan nézett ki a forgatás és miről beszélt a szakemberekkel.

Csaknem megháromszorozódott az autisták száma a 19 év alattiak között – ez látszik a legutóbbi népszámlálás adataiból. A szakemberek és a kormány is azt mondja: nincs több autista, csak többet tudnak azonosítani. Az RTL Híradónak nyilatkozó érintett szülők úgy látják, hogy az állami rendszerben évek telhetnek el, míg valaki fejlesztéshez jut. A pszichológus szerint több szakember kellene, és társadalmi szemléletváltás, hogy az oktatási rendszer ne akarja normalizálni az autista gyerekeket.

A KSH által közzétett statisztikák szerint, legutóbbi népszámlálási adatok alapján, a 19 év alatti autisták száma megháromszorozódott 2011-hez képest. A RTL két szakemberrel kereste a választ arra, vajon tényleg több autizmus-spektrumzavarral küzdő ember van, vagy más áll a számok növekedésének hátterében. Vétek Zsófi pszichológus, gyógypedagógus és Dr. Túri Anna képzésben lévő pszichiáter nemcsak arra a kérdésre válaszoltak, vajon milyen társadalmi megítélése van az autizmusnak, és hogyan boldogulhatnak az érintettek, hanem arra is kitértek, hogyan és mikor vehetik észre a szülők, ha érdemes lenne szakemberhez fordulni.

Egy becsomagolt szendvics miatt.

Miközben Rácz Jenő a Sztárboxra készül, a legnagyobb küzdők mellé állt. Úgy érzi, neki mindene megvan, és kislányával csak még kerekebb lett az élete. A Michelin-csillagos séf ezért döntött úgy, hogy segít azoknak, akik nem tudnak egyről a kettőre jutni. Annak az alapítványnak lett a nagykövete, amelynek tagjai egy évig segítenek egy-egy nagy teherrel, gonddal küzdő családot.

Lettner Krisztina fotói Judit, egy kétgyermekes édesanya mindennapjait mutatják be, akinek fiai egy nagyon ritka, a világon összesen körülbelül 600 embert érintő ATRX szindrómával, illetve autisztikus tünetekkel élnek együtt. 

Megtízszereződött Magyarországon az autizmussal diagnosztizált tanulók száma 2005 óta – ezt mondják az egyik fejlesztéssel foglalkozó alapítványnál. A sajátos nevelési igényű tanulók száma is jelentősen nőtt. Egy jogsegélyszolgálattal foglalkozó szervezetnél azt tapasztalják, hogy kevés a szakember, ezért szerintük az érintett gyerekek sokszor nem kapják meg a törvény által előírt fejlesztéseket. A kormány nem válaszolt az ezzel kapcsolatos megkeresésünkre.

A Kék a szívem című számban egy autista fiú, Attila is szerepel, aki végig jelen volt a forgatásokon.

Évekig nem találta önmagát, de már állítása szerint sokat fejlődött.

A Richter Főnix Közösség inspiráló nők életét mutatja meg, olyanokét, akikkel a sors nem volt épp kegyes. A gondolat hat évvel ezelőtt született meg Jakupcsek Gabriellában. Szerinte sok erős nő életét lehetne elmeséli, akik másoknak példát mutathatnak, vagy segíthetnének a feldolgozásban. Wermeser Anita autizmussal élő gyermeket nevel, akivel szerinte a rendszer még csak-csak foglalkozik, de a szülőkkel, testvérekkel már nem.

Jogellenesen. A család kártérítést is kapott. 

Magyarországon minden 15. családot érint az autizmus. Ezért az Együtt az Autistákért Alapítvány szeretné tágabb körben megismertetni ezt az állapotot, illetve azt, hogy milyen problémákkal küzdenek az autizmussal élők. A tévhitek feloldása a cél.

Az autizmus világnapján padon hagyott plüssmackókkal, közös sétával és örömzenével hozták közelebb az emberekhez, mit jelent az autizmus a hétköznapokban. Az autisták képességei fejleszthetőek, ami teljesebb életet adhat nekik. A tájékozottság segítheti az együttműködést, ezért az Autisták Szövetsége egy speciális weboldalt indított.

Az átfagyott, rémült gyereket végül két paksi, kutyás önkéntes találta meg.

Azért vállalta fel a nyilvánosság előtt a diagnózist, hogy autista kislányát támogassa.

Az ötéves kisfiún találtak néhány horzsolást, és kissé kihűlt, de az RTL Híradónak nyilatkozó édesanyja szerint minimum életveszélyes állapotba kellett volna kerüljön, ha kint van. Nyári Gáborné úgy véli, hogy éjszakára behúzódhatott valahova.

A terápiás állatok nemcsak cukik, hanem már a jelenlétük is gyógyító erővel bír.  A kölyökkorában mentett 3 éves Theo nemrég terápiás kutyaként végzett, most halmozottan sérült gyerekeken segít. Carlos cica pedig autista gyerekek fejlesztésében vesz részt, neki szívesen olvas hangosan minden gyerek. Az állatok az ember gyógyításában is óriási szerepet játszhatnak. De egy egészséges ember számára is stresszoldó és motiváló a jelenlétük.

A vizuális visszacsatolás feldolgozásában vannak eltérések, derült ki a híres Kanizsa-trükkök segítségével.

Egy év volt, amíg nem akartuk elfogadni, aztán rájössz, hogy az a legnagyobb segítség a gyerekednek, ha elfogadod úgy, ahogy van – mondta a Reggeliben Nikolett, két saját nevelési igényű gyermek édesanyja. Az idősebb fiú, az ötéves Ákos súlyos genetikai betegséggel küzd, ataxiával karöltve. Kisebbik gyermekénél szintén problémát találtak: olyan helyzeteknél, ahol kicsit is kimozdították a komfortzónájából, a gyermek bántotta saját magát, édesanyját és nevelőjét is. A kisfiú még csak hároméves, de vannak kényszeres dolgai: lekapcsolja a lámpát, becsukja az ajtót, és takarít – nála erős az autizmus valószínűsége.

Összességében úgy tűnhet, hogy széleskörű társadalmi konszenzus van a fogyatékos emberek elfogadottságát illetően, de ennek ellentmond, hogy a leginkább hátrányos helyzetű csoportok közé tartoznak – derül ki a TÁRKI Társadalmi Riportjából. Tovább árnyalja a képet, hogy a magyarok alig kétharmada gondolja azt, hogy az értelmi sérült embereknek joguk van házasodni, vagy a nyílt munkaerőpiacon munkát vállalni. Az utóbbinál, bizonyos esetekben a koronavírus is felelős a romló adatokért. 

Az energiaválság a létüket sodorta veszélybe, de kitartanak, és folyamatosan gondolkodnak azon, hogyan újuljanak meg. A miskolci Szimbiózis Alapítvány ötszáz értelmileg akadályozott, főként autizmussal élő ember ellátásával foglalkozik. Az áram-, a gáz- és az üzemanyagárak növekedése miatt 75 millió forint többletkiadásuk keletkezett. Bezárták üzemeiket, eladták terápiás állataikat, hogy a hatvan bent lakó gondozottjuk otthonát megvédjék.

Tizenegy intézmény fűtésére indítottak gyűjtést.

A történtek idején 17 éves Pétert annyira traumatizálta a bánásmód, hogy nem tud egyedül elaludni.

Továbbra is bajban ezért újra gyűjtést indított Miskolcon az autizmussal élőket segítő és megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Szimbiózis Alapítvány. Az elszabadult energiaárak miatt télre bezárják a turisztikai részleget, de az utolsó eseményen még lehetett például tököt faragni, vagy alpakát etetni. A fűtésen is próbálnak spórolni és most kazánra gyűjtenek.

Novemberben rendezik a Magyar Taekwondo Országos Bajnokságot, ahol idén először speciális kategóriában, autizmussal élő sportolók is indulhatnak.

Noémi szerint ők szerencsés helyzetben vannak a családjával, amiért anyagilag támogatni tudják kisfiuk fejlesztését, sokan azonban nem tehetik meg ugyanezt. Nyereményét ezért jótékony célra fordítaná.

Gyereke a magánytól, ő a kilátástalanságtól szenved. Dórinak a munkahelyét is ott kellett hagynia, hogy egy személyben tanító, fejlesztő, gyógypedagógus és logopédus lehessen, otthon, a négy fal közé szorulva. Magyarországon több, mint százezer sajátos nevelési igényű gyerek lehet, akiket nem tudnak ellátni. A legtöbbször nem látják őket szívesen, csak mert mások. A kis Levi csak egy közülük, akit rendszeresen bántottak emiatt az iskolában. 

Évekkel ezelőtt kezdődtek a gondok, de az iskola azt mondja, Máté édesanyjának panasza nem igazolódott.

A focista ideges volt, mert csapata vesztett. A rendőrség is vizsgálja az ügyet.

A NUBU a jövőben magyar művészekkel kollaborálva alkotja meg ruhadarabjait. Így kerültek egy autizmussal élő fiatal, Bence rajzai is a divatmárka felsőruházataira. Az együttműködésről Garam Judit és Buday Kollárik Tímea mesélt részletesen a NőComment!-ben.

Védője szerint autizmus spektrumzavarban szenved az a 18 éves diák, aki egy győri szakközépiskolában hátba szúrta tanárát 2019 decemberében - ezzel indokolta a fiatal tettét a Győri Törvényszéken. A korábbi szakvélemények szerint azonban beszámítható volt, amikor megkéselte osztályfőnökét. A tárgyalást ezért elnapolták, és újabb szakértői vizsgálatot rendeltek el.

Zalaegerszegtől Rómáig biciklizett két hét alatt apa és lánya. A veresegyházi család tagjai az úttal, az autizmussal élőkre akarták felhívni a figyelmet. Maguk is érintettek, a család fiúgyermeke autista, a biciklizéssel adományt is gyűjtöttek nevelőotthonoknak, iskoláknak.

Összefogással újították fel a miskolci autista alapítvány játszóterét. Az intézményben ötven autizmussal, vagy más szellemi és fizikai fogyatékossággal élő fiatal lakik. Az alapítvány napköziotthont is működtet, oda húszan járnak. A játszótér uniós forrásból készült el, az otthon lakói, önkéntes középiskolások és fociszurkolók építették.

A Csudibogár Clubot azért hozta létre két éve a most 15 éves Buday Bence és édesanyja, hogy azoknak is lehessenek barátaik, akikkel az osztályközösségek nem tudnak mit kezdeni. Az úgynevezett magasan funkcionáló – vagyis csak kis segítségre szoruló – autista gyerekeknek ugyanis nagyon fontos az integráció.

Az autizmus egy tünet, amit számtalan dolog kiválthat. Ez az oka annak, hogy sok esetben azt sem tudják a szülők, hogy milyen irányba induljanak a fejlesztésekkel. Pedig az ASD (autizmus spektrum zavar) jelentős része genetikai vizsgálattal szűrhető, tehát a szülők pontos képet kaphatnak arról, hogy a jövőben milyen részképesség zavarokat tud eredményezni egy-egy génmutáció.

Knapik Tamás, a Fiesta zenésze egy ötéves kisfiú apukája. Tomika nem átlagos kisfiú, számos dologban elmarad társaitól. Egyes vélemények szerint autista, de vannak orvosok, akik ezt cáfolják. Pontos diagnózist több mint négy éve nem kapnak.

A Tanár legújabb része ismét egy fontos társadalmi kérdést feszeget, még pedig azt, hogy Jakab, aki autista, hogyan tud beilleszkedni Szilárd tanár úr osztályába. Hogyan készült nővére segítségével a Jakabot alakító Jéger Zsombor a szerepre?

Új fiú érkezik Vasvári Szilárd osztályába, méghozzá egy különleges srác, akit Jéger Zsombor alakít. A Tanár című sorozatban, csakúgy, mint az életben, a társadalmi problémák sosem oldhatók meg könnyen. Most például kiderül, nem elég befogadni egy esőembert, a családtagjaira is figyelni és vigyázni kell.

Feltétel nélküli gondoskodás, támogatás – ez a hitvallása Katinak és Janeke-nek, akik álmodtak egy nagyot. A Janka Tanyát, ahol autista és értelmi fogyatékkal élő felnőtteket foglalkoztatnak. Ezek a fiatalok értelmileg széles skálán mozognak, a 9 hónapostól kezdve a 7 évesig. Szociális és kommunikációs zavaruk is van, nehezen vagy egyáltalán nem tudnak társas kapcsolatokat kiépíteni. Az, hogy ők dolgozhatnak, intergrált munkahelyen tevékenykedhetnek, számukra akkora élmény jelent, ami az önbizalmukat és önértékelésüket növeli. Egyelőre ez az egy ilyen kezdeményezés létezik nálunk, Kati és Janeke majd akkor dőlnek hátra, ha sorra nyitnak a Janka tanyák az országban. A Janka Tanyáról és az ott foglalkoztatott fiatalokról készült dokumentumfilmet, itt nézheti meg.

A most 16 éves Milán édesanyja fia óvodás korában szembesült azzal, hogy a gyereke autista. A kisfiú hagyományos óvodákba járt, de dacára annak, hogy speciális nevelési igényű, nem kapta meg a szükséges fejlesztéseket. Az anya sok helyen próbálkozott, végül perre ment, és csak most, több mint egy évtized után kaptak kártérítést. Amivel már persze nem sokra mennek. Óvodától a középiskoláig ma körülbelül 90 ezer gyerek minősül speciális nevelési igényűnek, de csak töredékük kap olyan gondoskodást, amely mindegyiküknek jobbá tenné az életét.

Most már biztos, hogy genetikai okai vannak az autizmusnak, és nincs összefüggés a környezeti hatásokkal, például az anya testsúlyával vagy a védőoltásokkal. Ezt mutatta ki egy több éven át tartó nemzetközi kutatás, amit 5 országban végeztek, 2 millió embert vizsgálva. A Híradónknak nyilatkozó gyermekpszichiáter szerint az eredmény bebizonyította, hogy a rendellenesség tényleg örökölhető.