Mi az az AuDHD és miért nőtt meg ilyen hirtelen a diagnózisok száma?

Az autizmus és az ADHD egyszerre is létezhet ugyanabban az emberben – ezt az üzenetet próbálja terjeszteni Dr. Khurram Sadiq brit pszichiáter, aki állítása szerint maga is ezzel a két kondícióval él. Az autista spketrumot és a figyelemzavart kutató szakember pályája során többszáz olyan pácienssel találkozott, akikről állítja: hasonló a helyzetük az övéhez.

Ez azért számított bátor kijelentésnek az orvostól, mert nagyjából egy évtizeddel ezelőttig az volt a tudomány álláspontja, hogy a két állapot kizárja egymást: a közgondolkodás az egyikről az, hogy túlságosan „magába fordulós”, a másikról pedig, hogy „túlságosan kifelé fordulós, pörgős” lesz tőle az ember. Az ágazat bibliájának számító Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) című kiadványt 2013-ban frissítették. Ebben kimondták, hogy lehet, hogy ez még sincs így.

Mi is az az ADHD? Korábbi cikkünkben így foglaltuk össze: a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egy neurológiai probléma. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap, a TikTokon pedig gőzerővel készülnek az újabb és újabb videók felismerésről, tünetekről és gyógyításról. A közösségi média a figyelem, az érdeklődés felkeltésére jó, de diagnózisra és terápiára nem. Ha jól használjuk a TikTokot, sokat tehetünk lelki egészségünkért. Ha nem, még nehezebb helyzetben találhatjuk magunkat.

A Guardian most arról ír, a kézikönyv frissítése óriási fordulópont volt nemcsak a pszichiátriával foglalkozóknak, hanem a pszichiátriai kezelésben résztvevők számára is.

Azóta viszont már több szakorvos is úgy gondolja: nemcsak, hogy lehetséges, de meglehetősen gyakori, hogy az autizmus és az ADHD együtt áll fenn a betegeknél.

A Duke University kutatása például azt mutatta ki, hogy az autizmussal diagnosztizáltak akár fele is az ADHD tüneteit mutathatja, valamint hogy az ADHD-vel diagnosztizáltak mintegy kétharmadánál állnak fent az autizmus tünetei is. Ez ellentmondásosnak tűnhet: „hogyan lehet valaki elképesztően merev, akinek rutinra és struktúrára van szüksége egyben olyan is, aki képtelen fenntartani bármiféle rutint, vagy struktúrát?” – tette fel a kérdést Samantha Stein brit youtuber, aki azóta készít videókat, hogy autizmussal diagnosztizálták 2019-ben.

Cikkajánló: Kinőhető-e a gyerekkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar? A kutatók szerint az ADHD felnőttkori diagnózisát megnehezíti, hogy a kritériumok a gyerekekkel kapcsolatos megfigyelésekből származnak, és felnőve az érintettek megküzdési stratégiákat alakíthatnak ki. Pedig a felnőttkori diagnózis segíthet olyan problémák megoldásában is, amelyeket az érintett a szorongásnak tulajdonított, de a szorongás kezelése nem járt eredménnyel.

Mióta az ADHD-t is megállapították nála, mindkét állapot szakmai hátteréről is vlogol. Azt mondta: „rájöttem, hogy a felnőtt autisták – főleg akkor, ha csak későn diagnosztizálták őket – gyakrabban mutatják az ADHD-t tüneteit is, mint nem”.

A két betegség összekapcsolásának kritikusai aggódnak, hogy az AuDHD-ből egyfajra „divatbetegség” lehet, amivel hamarosan túldiagnosztizálják az embereket. Azonban fontos megérteni, hogy az ADHD és az autizmus is elég széles spektrumon mozgó állapotok, úgyhogy nehéz egy kalap alá venni azokat, akiknél mindkettő fennáll. Hiszen más arányban, erősségben jelentkezhetnek náluk az egyik, vagy a másik diagnózis tünetei. A kutatók azt próbálják megérteni, hogy ezek hogyan alakíthatják a neurodivergens emberek életét.

Ehhez viszont még több figyelemre és kutatásra van szükség. A tudomány egyelőre abban sem biztos, hogyan öröklődik a genetikában az autizmusra való hajlam.

Az ADHD-t pedig szintén nem magyarázták még meg minden kétséget kizáróan. Arra is van bizonyíték, hogy genetikai, illetve arra is, hogy környezeti hatások alakíthatják ki. Az egyik, Guardian által megkérdezett AuDHD-s a kondíciót egy „különös fajta alkímiának” nevezte, amelyben egyszerre van jelen a rend és a káosz, csend és zaj, ismétlés és újdonság, óvatosság és kockázatvállalás. Mattia Maurée AuDHD-podcaster szerint az állapot „ciklikus”, gyakran a nagy energiakitöréseket nagy kiégések követik. Szerinte az AuDHD-sok általában nagyon kreatívak és innovatívak, amelyet talán az agyuk hiperkonnektivitása okoz.

Egy ötvenezer főn végzett kutatás viszont arra is figyelmeztet: az AuDHD-val élőknél még annál is nagyobb az öngyilkosság kockázata, mint az autistáknál és az ADHD-seknél külön-külön – ami százalékarányban alapból nagyobb, mint a teljes társadalom esetében. Így az AuDHD túldiagnosztizálásánál sokkal nagyobb veszély az, hogy mi lesz azokkal az AuDHD-sekkel, akik továbbra sem kapnak segítséget.

Korábban az RTL Híradó arról tudósított: a legutóbbi népszámlálási adatok alapján a 19 év alatti autisták száma megháromszorozódott 2011-hez képest. A RTL két szakemberrel kereste a választ arra, vajon tényleg több autizmus-spektrumzavarral küzdő ember van, vagy más áll a számok növekedésének hátterében. Vétek Zsófi pszichológus, gyógypedagógus és Dr. Túri Anna képzésben lévő pszichiáter nemcsak arra a kérdésre válaszoltak, vajon milyen társadalmi megítélése van az autizmusnak, és hogyan boldogulhatnak az érintettek, hanem arra is kitértek, hogyan és mikor vehetik észre a szülők, ha érdemes lenne szakemberhez fordulni.

Korábban arról írtunk: közel ugyanannyi lány és nő szenved a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavartól, mint fiú vagy férfi, mégsem tudunk róluk – a nőknél ugyanis másként jelennek meg ugyanazok a tünetek, és kompenzálni is hajlamosabbak.

A Reggeliben pedig arról volt szó: korábban csak gyanította, most már pszichológus is megállapította, hogy Nagy Alex ADHD-s. A színésznő megkönnyebbült, hogy végre megkapta a diagnózist. Szerinte ugyanis a legtöbb ADHD-s embernek nehézséget okoz, hogy sokan félvállról veszik a tüneteiket.

Bernárdt Bernadett pedagógus-coach pedig olyan egyszerű technikákat osztott meg a Reggeliben, amelyekkel még egy sajátos nevelési igényű gyerek figyelmét is le lehet kötni. Például, ha lassan készül el a gyerek, vegyünk elő egy stopperórát, és csináljunk versenyt a reggeli készülődésből. A szakember szerint a tévénézés semmiféleképpen se legyen motivációs tényező egy gyereknél, főleg ne egy figyelemzavarosnál.

Nyitókép: Unsplash / Pixabay / rtl.hu szerkesztés