A budapesti albérletpiacon a lakhatási válság egyre több embert érint, hiszen a lakbér és rezsiköltségek sokak számára meghaladják a jövedelem 50-60 százalékát. Az albérletkeresés kihívásai nemcsak a fiatalokat, hanem a középkorúakat is érintik, miközben az árak az egekben vannak. A Házon kívül riportjából kiderül: miért drágulnak az albérletek,  hogyan érinti a fiatalokat az albérletválság, milyen állami támogatással lehet hozzáférni albérlethez. 

Magyarország albérletpiaca éles kontrasztokat mutat, ahol a medencés, helikopterleszállóval ellátott luxusvillák és a szerény, közös zuhanyzós szállások egyaránt megtalálhatóak. A bérleti díjak széles skálán mozognak: míg egyes lakásokat milliókért kínálnak, addig a legolcsóbb szobák már havi 22 ezer forintért is elérhetőek.

Piszkos matracok, kiszakadt koszos ágybetétek, de az őket tartó állvány sem tűnik túl biztonságosnak. Nem a lomtalanítás, hanem a beköltözés pillanatai ezek szeptember elején az egyik nyíregyházi kollégiumban. A mosdó sem mai darab, és ilyen falvédőt sem igen kapni már. A Házon kívül szeptember elején forgatott ott, amikor a szobát jelölték ki néhány diáknak, hogy költözzenek be. Adorján Béla, a Jobbik elnökének fia is köztük volt. 

Budapesten 100 ezer forintnál olcsóbban szinte semmit sem lehet bérelni, egy kiadó szoba havit átlagos bérleti díja 98 ezer forint – mondja Balog László az ingatlan.com vezető elemzője. Az elmúlt évben több mint 10 százalékkal drágultak az albérlet árak: Budapesten már 250 ezer forintba kerül egy átlagos albérlet, Debrecenben 230 ezer forint az átlag érték, Győrben 190 ezer forintot kell fizetni. A legjobban idén is azok járnak, akik többen egy nagyobb lakást vesznek ki.

A The Economist magazin nemrég 35 nagyváros lakbéreit hasonlította össze a helyi fizetésekkel, és azt az eredményt kapta, hogy egész Európában Budapesten a legdrágább a lakhatás. A lehetséges megoldásról Balogh László ingatlanszakértőt kérdeztük a Reggeliben. Hogyan lehetne segíteni a lakbérfeszültségen, és mit tanulhatna Budapest Bécstől, ahol nem szálltak el az albérletárak?  

A felvételi ponthatárok kihirdetése elindította a főszezont az albérletpiacon, a fővárosban már 250 ezret kell fizetni egy átlagos albérletért, Debrecenben ez az összeg 200 ezer körül mozog. Összességében nagy áremelkedést hozott a 2024-es év a kiadó lakások terén. Hogy mikor láthatunk végre enyhülést az albérletpiacon, arról Benedikt Károly, a Duna House elemzési szakértője beszélt a Reggeliben. 

Nem csak az eladó, a kiadó lakások terén is áremelkedést hozott a 2024-es év – mondta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője a Reggeliben. De mennyit kell most egy albérletért a fővárosban fizetni? Mi lesz a felvételizőkkel, akik hamarosan megtudják a ponthatáraikat, és elkezdenek az őszi félév előtt lakhatást keresni? Miért emelkedtek az árak? Az elemző minden kérdésre válaszol a videóban. 

A fővárosi téglalakások havi bérleti díja 259 ezer forintra nőtt.

Nem mindig jut étel az asztalukra – ezt mondta Híradónknak a 8 éves ikerlányait egyedül nevelő fóti apa, miután fél éve leégett a család háza. Azóta egy konténerházban laknak, de azt mondja: onnan hamarosan menniük kell. Alig havi 200 ezerből élnek, de ebből van, hogy ennivalóra sem futja. Ismerőseik ezért adománygyűjtést indítottak. A családot azonban közben átverte egy csaló: ellopta a nevükben gyűjtött pénzt.

Jelen pillanatban 40 százalékkal nagyobb az ingatlankínálat a piacon, mint 2 évvel korábban. Ez erős alkupozíció lehet a vásárlóknak Balogh László, ingatlanszakértő szerint. Budapesten a használt lakások négyzetméterára 1 millió forint, míg az új építésűeké 1,3 millió. A kisebb lakásoknál reális az egymilliós ár, a nagyobbaknál már nem, ez is lehet az alku része. A videóban az albérleti díjakról is beszélt a szakember.

Új korszak vette kezdetét Marics Peti és Valkusz Milán életében.

A drágulás nem áll meg, jövőre már akár a 300 ezer forintos szintet is átléphet az átlag. 

Már a középosztálybeliek számára is megfizethetetlenek az albérletárak Budapesten.

Az Ifjúsági Garancia Plusz program bértámogatásból, albérleti és útiköltség hozzájárulásból áll.

Vidéken 30, a fővárosban 14,1 százalékkal nőtt tavaly a lakások átlagos bérleti díja.

 Ez részben magyarázható azzal, hogy a reálbérek idén pozitív tartományba kerülnek.

Budapesten a bérbeadók átlagosan 239 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért tavaly decemberben. Plusz rezsi.

Zalatnay Saroltának egyik barátja segített, amikor elveszítette a házát. Egyetlen bánata van csak. 

Már visszaállították albérletüket az eredeti állapotba.

Eddig még nem talált bérlőt a 68 négyzetméteres, óbudai lakás hirdetője. Vajon véletlenül?

Mivel Boráros Gáborék végeztek az utolsó helyen az első feladatban, ők költöztek be a villa legrosszabb lakhelyére, az albérletébe, ami egyfajta büntetés is a számukra. „Nekem a kényelem nagyon fontos, az az első, hogy a hotelünk nagyon-nagyon szép legyen” – mondta Jákli Mónika, aki –  szó szerint – teljesen padlót fogott a lakhelyük látványától.

Fel van adva a lecke azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik megfizethető lakhatást keresnek. A kollégiumot meg lehet úszni 17 ezer forintból, férőhelyből viszont kevés van, miközben Budapesten egy átlagos albérlet 240 ezer forint. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a tavalyinál nagyobb túljelentkezésre számít a kollégiumokban, mert elszálltak az albérletárak és megugrott a felsőoktatásba felvettek száma, már a vidéki intézmények is bajban lehetnek. Idén az albérletkínálat is kisebb, a legjobb ajánlatokra akár órákon belül lecsapnak. Az rtl.hu-nak nyilatkozó elsőéveseknek nincsenek illúzióik: akad olyan hallgató is, aki nem kezdi meg tanulmányait szeptemberben, ha nem jut megfizethető lakhatáshoz.  

A tulajdoni lap alapján a szentendrei családi házuk Tóth Gabi nevén van, ahogyan a rajta lévő, közel 75 millió forintos hitel is.

Az elmúlt időszakban visszaesés volt az ingatlanpiacon, alig akadt vásárló, az albérletek iránt viszont most megnőtt a kereslet, leginkább az egyetemi városokban. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője beszélt arról, hogy a lanyhuló vásárlási kedv után mire lehet számítani az ingatlanpiacon. 

A következő hetekben több ezer fiatal költözik el otthonról, és kezdi meg az egyetemi tanulmányait és az önállósodást – nagyrészt más városban és bérelt lakásban. Sokuknak ez lesz az első önálló otthona, ezért könnyű elveszni az ingatlanbérlés buktatóiban. Egy nem elég körültekintően aláírt szerződést akár több százezer forintba is kerülhet a végén. Összefoglaltuk, mire érdemes figyelni a bérleti szerződés aláírása és a beköltözés előtt a diákoknak, hogy elkerüljék a kellemetlen meglepetéseket.

Két napja derültek ki a felvételi ponthatárok, azóta 300 új lakás jelent meg az albérletpiacon. Az egyetemisták többsége még reménykedik abban, hogy felveszik őket kollégiumba, úgy havi 17 500 forintból megúsznák. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája azonban úgy számol, Budapesten legalább még 10 ezer férőhely kellene, emiatt sokan kényszerülnek albérletbe. A fővárosban egy átlagos albérlet 240 ezer forint, de már egy garzont sem lehet 150 ezer forint alatt kivenni. Pécsen sem ritka már a 200 ezer forintos bérleti díj, ennek ellenére, itt több ingatlanosnál is már elfogytak a kiadó albérletek.

És még nem számoltuk bele a rezsit és a kauciót sem.

Nem lesz könnyű megfizethető kiadó lakást találniuk az egyetemistáknak. Budapesten 200 ezer forint felett kínálnak egy átlagos lakást, de már Debrecenben sem nagyon van ez alatt. Egyre többen keresnek kiadó ingatlant, a kínálat viszont nem nőtt. Emiatt drágultak akár 30 százalékkal is egy év alatt. A diákok szerint ezeket az árakat nem tudják kigazdálkodni diákmunkából. Kollégiumi férőhely viszont még mindig kevés van.

Meredeken emelkednek az albérletárak, szinte mindenhol.

Negyedével emelkedtek az albérletárak, az egyetemvárosokban pedig akár 100 ezres különbségek is lehetnek.

Jancsó Helén nemrég költözött Kolozsvárról Budapestre. Könnyen talált lakást, mert abba a lakásba ment, ahonnan épp kiköltözött a barátnője, ráadásul a főbérlő lánya a lakótársa. Helén közösségi médiával foglalkozik, mellette grafikát tanul. A Reggeliben arról mesélt, hogy mennyire nehéz fenntartani ma egy albérletet a fővárosban, hogyan gondolkodnak erről a kortársai és a keresetének hány százaléka megy el a lakhatásra.

Akár öt évre is rács mögé kerülhet egy 85 éves férfi, aki a vád szerint felgyújtotta pécsi bérelt lakását tavaly októberben. Bosszúból tette, mert feleségével el kellett volna költöznie onnan. A gyújtogatással 31 milliós kárt okozott. Tervéről az asszonynak sem szólt.

Egy 33 éves egyedülálló nigériai anya összeveszett a villanyszámlán a lakása tulajdonosával, és a vita hevében állítólag megragadta az 50 éves férfi nemi szervét.

A szakértő szerint folytatódik ez a tendencia, de elmarad az infláció mértékétől.

Egyszeri és havi kiegészítő díjat is kér a tulaj. Nem is keveset.

Több országgyűlési képviselőnek is Budapest egyik legdrágább kerületében bérelnek lakást. Nem szűkmarkú az Országgyűlés Hivatala: 460 ezer forintot is hajlandó kifizetni érte havonta az adófizetők pénzéből. Ez még annak is jár, aki amúgy fél órányi autóútra lakik a fővárostól. Emellett bérelhetnek még irodákat, akár hármat is, és a benzint is állja az állam. A Házon kívül arra kért több képviselőt, mutassa meg, hol húzza meg magát, ha Pesten jár. Nem sokan vállalták.

Az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a kereslet az ingatlanok iránt. 

Az állam azért akart nyolc családot kilakoltatni, mert szerintük már semmi nem indokolta, hogy ott lakjanak. 

A rendőrség tehetetlen az ügyben.

Szofiék jó hangulatban érnek haza, ahol Gábor szembesíti őket a rossz hírrel: Joe eltűnt. A csapat azonnal gondolkodni kezd, hol és hogyan keressék barátjukat, mikor váratlanul belép valaki a konyhába.

November 15-től a törvény sem engedélyezi tavaszig a kilakoltatást, vagyis az albérlők újabb öt havi számlatartozást halmozhatnak fel.

Egy év alatt 24,8 százalékkal drágultak a kiadó lakások.

A legnagyobb albérletet a fideszes Jakab Istvánnak fizeti az országgyűlés, aki 169 négyzetméteres lakásban pihenheti ki a parlamenti munka fáradalmait. Őt egy DK-s politikus követi.

Dárdai Blanka nyara nagyon mozgalmasra sikerült. Elköltözött otthonról, szakított a parjával, görög nyaralása közben budapesti albérleteket keresett. Volt, hogy barátnőjénél lakott. Mivel nem tartja magát spontán embernek, nagyon nehezen viselte a szervezetlenséget. Végül sikerült megtalálni azt a lakást, ahová szívesen költözne, már csak azon aggódott, hogy viheti-e a kutyáját.

A rendőrfőnök váratlanul toppan be Krisztinához, és olyan hálószobatitkot árul el Oleg feleségének, amire a családanya biztosan nem volt felkészülve.

Százezer forintnál kevesebbért albérletet találni már csak Kaposváron, Békéscsabán és Miskolcon lehet. A nagyobb egyetemi városok albérletárai már szinte megegyeznek a budapestivel. Ahol állapottól függetlenül átlagosan kétszázezer forintba kerül egy albérlet, rezsi nélkül. Július elején forgattunk egy egyetemista lánnyal, aki már akkor elkezdett albérletet keresni. Megtudhatják mit talált és mennyiért. Ma az sincs biztonságban, akinek még tavalyról van albérlete, hiszen az infláció miatt húsz-huszonötezer forinttal többet kell érte fizetnie.

Édesapját balesetben veszítette el. Úgy tűnik, a családnak vissza kell mennie a háború sújtotta Ukrajnába. 

A bérleti díjak mellett a rezsiköltségek érdeklik a legjobban azokat, akik most keresnek lakást. Ők a híradónak nyilatkozó ingatlanos szerint egyre gyakrabban választanak drágább, de energiatakarékos lakást. Az ingatlan.com vezetője elemzője azt mondja, idén 13-14 százalékkal is emelkedhetnek a bérleti díjak.

A rezsiemelésből eredő kockázatokat akarják elkerülni a lakástulajdonosok.

Utólag nem tűnt olyan jó ötletnek megmutatni a TikTokon, hogy milyen állapotok uralkodnak.