Hónapokkal a hivatalos egyetemi ponthatárok kihirdetése előtt valóságos hadiállapot alakult ki a hazai ingatlanpiacon. A diákok és a szülők idén nem várnak a csodára.

A választási vereség után juthatott önkormányzati albérlethez a 12. kerületben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjének felesége és Pokorni Zoltán sofőrje is.

Magyarországon jelenleg az Európai Unióban a legkevesebb új lakás épül, miközben Budapest már a hetedik legdrágább fővárosnak számít az EU-n belül. A megfizethető lakhatás hiánya nemcsak a fiatalok önálló életkezdését nehezíti meg, hanem a munkaerőpiacot és a gazdasági növekedést is visszafogja. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint az OtthonStart program élénkítheti az építkezéseket, ami hosszabb távon a használt lakások piacára is hatással lehet. A kérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy a megépülő lakások valóban elérhetők lesznek-e a lakosság különböző rétegei számára.

Egyre több az extrém kicsi lakás Budapesten. Megnéztük, miért drágák a minigarzonok, és hogyan lehet 9 négyzetméteren élni.

2025-ben jelentős változások történtek a magyar lakáspiacon: a négyzetméterárak elérték az 1,3-1,4 millió forintot, és Budapest népszerűsége csökkent. Balogh László, az Ingatlan.com gazdasági szakértője elemzi az elmúlt év főbb eseményeit, és bemutatja, milyen trendek várhatók 2026-ban, amikor a saját célra vásárlók kerülnek előtérbe, és mérsékelt árnövekedés vagy stagnálás várható.

Megjelent az Otthon Start hivatalos jogszabálya, amely több fontos pontosítást is tartalmaz. Várkonyi Ádám pénzügyi szakértő elmondta: a hitelhez csak olyan adóstárs csatlakozhat, akinek nincs ingatlana és rendelkezik a szükséges TB-jogviszonnyal – akár a szülő is betársulhat. A lakás bérbe is adható, a vétel után az illetéket meg kell fizetni, a konstrukció más támogatásokkal kombinálható, a kamat pedig akár 25 évre is rögzíthető 3 százalékon.

Ponthatárok után jön a valóság: horror árak, verseny az albérletekért, és a kérdés: belefér-e még a lakhatás a havi fizetésbe?

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után ismét megindult a keresés az albérletekért – de a fővárosban és a nagy vidéki egyetemi városokban, például Debrecenben, ez már alig érezhető: az ingatlanpiac eddig is folyamatosan pörgött. Budapesten a bérleti díjak 270 ezer forint körül alakulnak, vidéken is sok helyen 200 ezer fölé kúsztak. Soóki-Tóth Gábor és Német Máté szerint a bérlők helyzete nem könnyű, de van remény: elindult egy tőkeprogram, amely bérlakások fejlesztését is célozza – erre a szektorra már égetően szükség volt.

Az első lakás, albérlet kivétele hatalmas mérföldkő az ember életében. Cikkünkben összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és tanácsokat.

Ponthatárok után hirtelen megugrott a kiadó lakások száma, de a kollégium kevés, az albérlet drága – ez vár a felvettekre Budapesten és vidéken is.

Ma este több ezer fiatal életében jön el a nagy pillanat: kiderülnek a felvételi ponthatárok. Ez nemcsak az egyetemi évek kezdetét, hanem egy új, önálló élet első lépéseit is jelenti – a pénzügyi felelősséggel együtt. A tudatos pénzkezelés sokszor otthonról hozott mintákon múlik, mégis sokan alábecsülik a lassan gyűjtött megtakarítás erejét. Yalcinkaya Veronika, a Raiffeisen Bank kommunikációs igazgatója szerint a pénzügyi tervezés már fiatal korban kulcsfontosságú – hiszen az önállóság a pénzügyeinkkel kezdődik.

Utánajártunk, hogy hol, mekkora és milyen állapotú lakást lehet 55 millió forintból venni, és hogyan befolyásolhatja az albérletárakat az új hitelkonstrukció.

Miből él meg ma egy magyar újságíró? Tompos Ádám, a Magyar Hang riportere beavat mindennapjaiba, fizetésébe és a szakma valóságába.

A budapesti albérletpiacon a lakhatási válság egyre több embert érint, hiszen a lakbér és rezsiköltségek sokak számára meghaladják a jövedelem 50-60 százalékát. Az albérletkeresés kihívásai nemcsak a fiatalokat, hanem a középkorúakat is érintik, miközben az árak az egekben vannak. A Házon kívül riportjából kiderül: miért drágulnak az albérletek,  hogyan érinti a fiatalokat az albérletválság, milyen állami támogatással lehet hozzáférni albérlethez. 

Magyarország albérletpiaca éles kontrasztokat mutat, ahol a medencés, helikopterleszállóval ellátott luxusvillák és a szerény, közös zuhanyzós szállások egyaránt megtalálhatóak. A bérleti díjak széles skálán mozognak: míg egyes lakásokat milliókért kínálnak, addig a legolcsóbb szobák már havi 22 ezer forintért is elérhetőek.

Piszkos matracok, kiszakadt koszos ágybetétek, de az őket tartó állvány sem tűnik túl biztonságosnak. Nem a lomtalanítás, hanem a beköltözés pillanatai ezek szeptember elején az egyik nyíregyházi kollégiumban. A mosdó sem mai darab, és ilyen falvédőt sem igen kapni már. A Házon kívül szeptember elején forgatott ott, amikor a szobát jelölték ki néhány diáknak, hogy költözzenek be. Adorján Béla, a Jobbik elnökének fia is köztük volt. 

Budapesten 100 ezer forintnál olcsóbban szinte semmit sem lehet bérelni, egy kiadó szoba havit átlagos bérleti díja 98 ezer forint – mondja Balog László az ingatlan.com vezető elemzője. Az elmúlt évben több mint 10 százalékkal drágultak az albérlet árak: Budapesten már 250 ezer forintba kerül egy átlagos albérlet, Debrecenben 230 ezer forint az átlag érték, Győrben 190 ezer forintot kell fizetni. A legjobban idén is azok járnak, akik többen egy nagyobb lakást vesznek ki.

A The Economist magazin nemrég 35 nagyváros lakbéreit hasonlította össze a helyi fizetésekkel, és azt az eredményt kapta, hogy egész Európában Budapesten a legdrágább a lakhatás. A lehetséges megoldásról Balogh László ingatlanszakértőt kérdeztük a Reggeliben. Hogyan lehetne segíteni a lakbérfeszültségen, és mit tanulhatna Budapest Bécstől, ahol nem szálltak el az albérletárak?  

A felvételi ponthatárok kihirdetése elindította a főszezont az albérletpiacon, a fővárosban már 250 ezret kell fizetni egy átlagos albérletért, Debrecenben ez az összeg 200 ezer körül mozog. Összességében nagy áremelkedést hozott a 2024-es év a kiadó lakások terén. Hogy mikor láthatunk végre enyhülést az albérletpiacon, arról Benedikt Károly, a Duna House elemzési szakértője beszélt a Reggeliben. 

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése indulhat a roham az albérletekért. Július elején már 250 ezer forint volt Budapesten az átlagos bérleti díj, de már Debrecenben is közel ennyiért lehet kiadó lakáshoz jutni. A legjobb ajánlatokra akár órákon belül lecsapnak, a ponthatárok kihirdetése pedig nemcsak a kínálaton, hanem várhatóan az árakon is dobni fog. Mire figyeljenek a lakáskeresők, és mekkora áremelkedést bír még el a piac? Balogh Lászlóval elemeztük a helyzetet.

Nem csak az eladó, a kiadó lakások terén is áremelkedést hozott a 2024-es év – mondta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője a Reggeliben. De mennyit kell most egy albérletért a fővárosban fizetni? Mi lesz a felvételizőkkel, akik hamarosan megtudják a ponthatáraikat, és elkezdenek az őszi félév előtt lakhatást keresni? Miért emelkedtek az árak? Az elemző minden kérdésre válaszol a videóban. 

A fővárosi téglalakások havi bérleti díja 259 ezer forintra nőtt.

Nem mindig jut étel az asztalukra – ezt mondta Híradónknak a 8 éves ikerlányait egyedül nevelő fóti apa, miután fél éve leégett a család háza. Azóta egy konténerházban laknak, de azt mondja: onnan hamarosan menniük kell. Alig havi 200 ezerből élnek, de ebből van, hogy ennivalóra sem futja. Ismerőseik ezért adománygyűjtést indítottak. A családot azonban közben átverte egy csaló: ellopta a nevükben gyűjtött pénzt.

Jelen pillanatban 40 százalékkal nagyobb az ingatlankínálat a piacon, mint 2 évvel korábban. Ez erős alkupozíció lehet a vásárlóknak Balogh László, ingatlanszakértő szerint. Budapesten a használt lakások négyzetméterára 1 millió forint, míg az új építésűeké 1,3 millió. A kisebb lakásoknál reális az egymilliós ár, a nagyobbaknál már nem, ez is lehet az alku része. A videóban az albérleti díjakról is beszélt a szakember.

Új korszak vette kezdetét Marics Peti és Valkusz Milán életében.

A drágulás nem áll meg, jövőre már akár a 300 ezer forintos szintet is átléphet az átlag. 

Már a középosztálybeliek számára is megfizethetetlenek az albérletárak Budapesten.

Az Ifjúsági Garancia Plusz program bértámogatásból, albérleti és útiköltség hozzájárulásból áll.

Vidéken 30, a fővárosban 14,1 százalékkal nőtt tavaly a lakások átlagos bérleti díja.

 Ez részben magyarázható azzal, hogy a reálbérek idén pozitív tartományba kerülnek.

Budapesten a bérbeadók átlagosan 239 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért tavaly decemberben. Plusz rezsi.

Zalatnay Saroltának egyik barátja segített, amikor elveszítette a házát. Egyetlen bánata van csak. 

Már visszaállították albérletüket az eredeti állapotba.

Eddig még nem talált bérlőt a 68 négyzetméteres, óbudai lakás hirdetője. Vajon véletlenül?

Mivel Boráros Gáborék végeztek az utolsó helyen az első feladatban, ők költöztek be a villa legrosszabb lakhelyére, az albérletébe, ami egyfajta büntetés is a számukra. „Nekem a kényelem nagyon fontos, az az első, hogy a hotelünk nagyon-nagyon szép legyen” – mondta Jákli Mónika, aki –  szó szerint – teljesen padlót fogott a lakhelyük látványától.

Fel van adva a lecke azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik megfizethető lakhatást keresnek. A kollégiumot meg lehet úszni 17 ezer forintból, férőhelyből viszont kevés van, miközben Budapesten egy átlagos albérlet 240 ezer forint. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a tavalyinál nagyobb túljelentkezésre számít a kollégiumokban, mert elszálltak az albérletárak és megugrott a felsőoktatásba felvettek száma, már a vidéki intézmények is bajban lehetnek. Idén az albérletkínálat is kisebb, a legjobb ajánlatokra akár órákon belül lecsapnak. Az rtl.hu-nak nyilatkozó elsőéveseknek nincsenek illúzióik: akad olyan hallgató is, aki nem kezdi meg tanulmányait szeptemberben, ha nem jut megfizethető lakhatáshoz.  

A tulajdoni lap alapján a szentendrei családi házuk Tóth Gabi nevén van, ahogyan a rajta lévő, közel 75 millió forintos hitel is.

Az elmúlt időszakban visszaesés volt az ingatlanpiacon, alig akadt vásárló, az albérletek iránt viszont most megnőtt a kereslet, leginkább az egyetemi városokban. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője beszélt arról, hogy a lanyhuló vásárlási kedv után mire lehet számítani az ingatlanpiacon. 

A következő hetekben több ezer fiatal költözik el otthonról, és kezdi meg az egyetemi tanulmányait és az önállósodást – nagyrészt más városban és bérelt lakásban. Sokuknak ez lesz az első önálló otthona, ezért könnyű elveszni az ingatlanbérlés buktatóiban. Egy nem elég körültekintően aláírt szerződést akár több százezer forintba is kerülhet a végén. Összefoglaltuk, mire érdemes figyelni a bérleti szerződés aláírása és a beköltözés előtt a diákoknak, hogy elkerüljék a kellemetlen meglepetéseket.

Két napja derültek ki a felvételi ponthatárok, azóta 300 új lakás jelent meg az albérletpiacon. Az egyetemisták többsége még reménykedik abban, hogy felveszik őket kollégiumba, úgy havi 17 500 forintból megúsznák. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája azonban úgy számol, Budapesten legalább még 10 ezer férőhely kellene, emiatt sokan kényszerülnek albérletbe. A fővárosban egy átlagos albérlet 240 ezer forint, de már egy garzont sem lehet 150 ezer forint alatt kivenni. Pécsen sem ritka már a 200 ezer forintos bérleti díj, ennek ellenére, itt több ingatlanosnál is már elfogytak a kiadó albérletek.

És még nem számoltuk bele a rezsit és a kauciót sem.

Nem lesz könnyű megfizethető kiadó lakást találniuk az egyetemistáknak. Budapesten 200 ezer forint felett kínálnak egy átlagos lakást, de már Debrecenben sem nagyon van ez alatt. Egyre többen keresnek kiadó ingatlant, a kínálat viszont nem nőtt. Emiatt drágultak akár 30 százalékkal is egy év alatt. A diákok szerint ezeket az árakat nem tudják kigazdálkodni diákmunkából. Kollégiumi férőhely viszont még mindig kevés van.

Meredeken emelkednek az albérletárak, szinte mindenhol.

Negyedével emelkedtek az albérletárak, az egyetemvárosokban pedig akár 100 ezres különbségek is lehetnek.

Jancsó Helén nemrég költözött Kolozsvárról Budapestre. Könnyen talált lakást, mert abba a lakásba ment, ahonnan épp kiköltözött a barátnője, ráadásul a főbérlő lánya a lakótársa. Helén közösségi médiával foglalkozik, mellette grafikát tanul. A Reggeliben arról mesélt, hogy mennyire nehéz fenntartani ma egy albérletet a fővárosban, hogyan gondolkodnak erről a kortársai és a keresetének hány százaléka megy el a lakhatásra.

Akár öt évre is rács mögé kerülhet egy 85 éves férfi, aki a vád szerint felgyújtotta pécsi bérelt lakását tavaly októberben. Bosszúból tette, mert feleségével el kellett volna költöznie onnan. A gyújtogatással 31 milliós kárt okozott. Tervéről az asszonynak sem szólt.

Egy 33 éves egyedülálló nigériai anya összeveszett a villanyszámlán a lakása tulajdonosával, és a vita hevében állítólag megragadta az 50 éves férfi nemi szervét.

A szakértő szerint folytatódik ez a tendencia, de elmarad az infláció mértékétől.

Egyszeri és havi kiegészítő díjat is kér a tulaj. Nem is keveset.

Több országgyűlési képviselőnek is Budapest egyik legdrágább kerületében bérelnek lakást. Nem szűkmarkú az Országgyűlés Hivatala: 460 ezer forintot is hajlandó kifizetni érte havonta az adófizetők pénzéből. Ez még annak is jár, aki amúgy fél órányi autóútra lakik a fővárostól. Emellett bérelhetnek még irodákat, akár hármat is, és a benzint is állja az állam. A Házon kívül arra kért több képviselőt, mutassa meg, hol húzza meg magát, ha Pesten jár. Nem sokan vállalták.