A strasbourgi bíróságon szólalt fel a méltó halálhoz való jogért küzdő Karsai Dániel

Mint arról a hétfői Híradóban beszámoltunk, Strasbourgba utazott Karsai Dániel alkotmányjogász, aki azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy dönthessen az élete méltóságteljes befejezéséről, ha az állapota számára már elfogadhatatlan. Karsainál ugyanis tavaly egy ALS nevű betegséget diagnosztizáltak, azt, amiben a világhírű fizikus, Stephen Hawking is szenvedett: ez az izmokat mozgató idegsejtek, majd az izmok sorvadásával jár, ami teljes lebénuláshoz, majd fulladáshoz vezet. Mivel a betegség a mentális képességeket nem érinti, mindezt teljesen tiszta tudattal kell a betegnek végigélni. 

Karsai Dániel kedden felszólalt a strasbourgi bíróságon. Az eljárásban szakértőket is meghallgatnak, döntés pedig akár már a jövő év elején születhet – ha az ügyvéd nyeri a pert, a magyar kormánynak változtatnia kell a jelenlegi jogszabályokon. Karsai Dániel testvére, Karsai Péter az RTL-nek arról beszélt, hogy bátyja nem elsősorban magáért folytat jogi küzdelmet, hanem minden érintettért.

Így érkezett meg Karsai Dániel a bíróságra

Mindig megtisztelő megjelenni a Bíróság előtt és előadni a magyar kormány álláspontját 

– mondta a kormány képviselője a keddi tárgyalás elején. Tallódi Zoltán szerint az ügy érzelmileg megterhelő, megemlítette, hogy Karsai Dániel maga is volt korábban az igazságügyi minisztérium munkatársa. Személyes együttérzését is kifejezte, ugyanakkor hozzátette, hogy szakmai nézőpontból állnak az ügyhöz, és kérte, hogy a bíróság a Pretty v. Egyesült Királyság ügy következtetéseit alkalmazza most is, mert a két ügy körülményei szerinte azonosak.

Mint korábban írtuk, a súlyos motoros neuronbetegségben szenvedő, fájdalmakkal küzdő brit Diane Pretty a 2000-es évek elején a brit törvényeket akarta megváltoztatni, hogy méltósággal vethessen véget a saját életének, de az Emberi Jogok Európai Bírósága akkor úgy döntött, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem biztosít jogot a halálhoz, tehát elutasították. A kormány erre hivatkozik precedensként, amikor Karsai beadványának elutasítását kéri.

Tallódi szerint súlyos kérdéseket vet fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének értelmezését illetően, ha a bíróság úgy dönt, hogy kötelezi a kormányt az eutanázia legalizálására. Szerinte ez súlyos kérdés más államok számára is, amelyek aláírták az Egyezményt, de a magyar kormánnyal egyetértve úgy gondolják, hogy az eutanázia legalizálása ellentétes annak második cikkével (ez az élethez való jogról szól). A magyar kormány képviselője szerint ezek az államok mind a bíróság elé állnának egy ilyen súlyos ügyben.

Ezután Karsai Dániel szólalt fel.

Először is rendkívül megtisztelő számomra, hogy itt lehetek és részt vehetek a párbeszédben az egyik legalapvetőbb emberi jogi ügyről. De sajnálatosan ez az ügy alapvetően a saját életemről szól: gyakorlatilag élet, és méltóságteljes halál kérdése

– mondta. Arról beszélt, hogy volt egy álma:

Azt álmodtam, hogy a nyolcvanadik születésnapomat ünnepeljük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Focimeccset néztünk és bort ittunk. Beszélgettünk politikáról, fociról és az élet más dolgairól. A szívmelengető estét követően lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valósággal. Csak 46 éves vagyok, és ALS-em van. Ez mozgásképtelenséggel, és másoktól való függéssel jár.

Stánicz Péter, aki a bíróságon Karsai Dánielnek nyújt jogi képviseletet, elmondta, hogy Magyarországon akár öt évre is börtönbe kerülhet, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. Karsai szerint a mostani magyar szabályozás diszkriminatív, megsértik alapvető emberi jogait. A nemzetközi jogfejlődés ezzel ellentétes: öt ország már teljesen, több másik pedig részlegesen engedélyezte az eutanáziát.

Én csak azon az ajtón kopogtatok, amelyen egyedül nem vagyok képes belépni, kérem a bíróságot, segítsenek ebben

– mondta.

Karsai Dániel a tárgyalás után sajtótájékoztatót tartott, ahol elárulta, hogy a francia város második otthona, és focimeccsre is elment szombaton. A tárgyalás előtt nyomasztó érzés fogta el, de úgy érzi, nagy teher jött le róla. A sajtótájékoztatón elhangzottakról itt olvashat részletesen.

Két normarendszer ütközik

Sándor Judit bioetikust szakértőként hallgatta meg a bíróság. Ő az RTL Híradónak azt mondta, a zárt meghallgatásról nem nyilatkozhat, de elárulta, hogy ez azt a célt szolgálta, hogy a bírók minél alaposabban tájékozódhassanak a különböző tudományterületek szempontjairól az aktuális eset kapcsán.

Mint mondta, a bioetika nagyon régóta foglalkozik az életvégi döntésekkel, ahogy azzal is, hogy miként kell egyensúlyozni az orvos integritása, a szakmai szabályok és a beteg önrendelkezési jogai között. Emlékeztetett, hogy a büntetőjognak azon része, amely erre az ügyre vonatkozik – így az öngyilkosságban való közreműködés vagy az emberölés – a XIX. században alakult ki, míg a betegek jogai a XX. század második felében indultak fejlődésnek, ez a két normarendszer ütközik össze.

Különösen az intenzív terápiás ellátás fejlődése hozta magával a betegek azon félelmét, hogy mi lesz velük, ha már tehetetlenek és kiszolgáltatottak, hiszen lehetségessé vált mesterségesen meghosszabbítani az életet. Elsőként arról zajlott vita, hogy megszüntethető-e a vegetatív állapotban lévő páciensek kezelése, most viszont már arról van szó, hogy mit lehet tenni azokkal a betegekkel, akik számára a kezelés megszüntetése nem jelent segítséget.

A magyarok támogatják

Magyarországon nincs lehetőség az eutanáziára, vagyis arra, hogy egy gyógyíthatatlan beteg ember a saját döntése alapján befejezze életét, ha az már számára mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. A jogász szerint ez a helyzet alapvető emberi jogait sérti, különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot.

Karsai a jogi küzdelméről a nyilvánosságnak is beszámolt, az eutanázia ezzel az elmúlt hónapokban a figyelem középpontjába került Magyarországon. A Reggeliben az ügyvéd „szép, izgalmas szakmai feladatnak” nevezte, hogy fontos emberi jogi kérdést felvető ügyéről beszéljen. A Házon kívülben azt is elárulta, hogy angol nyelvű logopédushoz jár strasbourgi felszólalására készülve.

A magyar kormány ugyanakkor azt kéri az Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel beadványát, mert a keresztény kultúrában az élet védelme elsődleges. A kormány azzal is érvelt, hogy Magyarországon a végstádiumban lévő súlyos betegek méltó körülmények között tudnak meghalni, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint azonban aki a kormány beadványát írta, nem ismeri az egészségügy helyzetét, vagy nem mer szembenézni azzal.

Arról, hogy a magyarok mennyire támogatják az eutanáziát, több felmérés is készült: az Opinio piackutató cég szerint mindössze 7 százalék ellenzi teljesen, a Medián szerint a magyarok több mint kétharmada támogatja, az IDEA Intézet szerint 62 százalékos az aktív eutanázia támogatottsága, amit a Fidesz és a Mi Hazánk támogatói elleneznek leginkább. 

Nyitókép: RTL Híradó