XXI. Század

„Elkezdte a falu végén megkérdezni a családokat, hogy ki fogadná be a gyereket. Hát senki se volt hajlandó” – ilyen volt Kádár János gyerekkora

rtl.hurtl.hu

2023. november 26. 19:58

Egy egész korszakot neveztek el Kádár Jánosról, aki elődjéhez, Rákosi Mátyáshoz képest jóval kisebb hőfokon égette a vele kapcsolatos személyi kultuszt. A propaganda persze erős volt, de ebbe a gyerekkora nem igazán férhetett bele. Talán azért sem, mert akkor születésének körülményeiről is többet kellett volna elárulni, ami nem biztos, hogy illett volna egy kommunista diktátorhoz. Borsody István filmjében olyanok is megszólalnak, akik ismerték a Kapolyon élő kis Kádárt. 

A kisdobostól az aggastyánig mindenki tudta, kicsoda Kádár János. Bár nem alakítottak ki köré olyan személyi kultuszt, mint Rákosi Mátyás köré, egy több mint 30 évig tartó korszakot nevezett el róla a történelem. Ma az egyik legnépszerűbb és legmegosztóbb történelmi személyiség Magyarországon. A vele kapcsolatos kettőség szimbolikus pillanata volt temetésekor, amikor ravatalanál egy idős asszony rótta le kegyeletét, miközben keresztet vetett.

Születése nem volt ennyire ünnepélyes. 1912-ben Ferenc József császár uralkodása idején látta meg a napvilágot Fiumében.

Bár nem volt olyan nap, amikor Kádár neve nem hangzott el a tévében vagy a rádióban a szocializmus idején, az emberek többsége keveset hallott a faluról, ahol a Magyar Népköztársaság legfontosabb embere élete első hat évét töltötte. 

Talán azért sem volt ez köztudott, mert akkor a születésének körülményeiről is többet kellett volna elárulni. 

„Kreizinger János akkor 25 éves volt, Csermanek Borbála 28, és rövid időre egymásra találtak egy kapcsolatban. És ebből született Kádár János, aki akkor még anyja nevét kapta, mert apja – tudható – nem vállalta őt” – mondta Majtényi György történész a XXI. Századnak. 

Így lett Csermanek János a későbbi első titkár, akivel pár hónapos korában anyja felkerekedett, hogy megtalálja a kicsi apját. Pusztaszemesről viszont az apa családja elküldte a fiatalasszonyt, így a karon ülő gyerekkel elindult a szomszéd településre, Kapolyra. A falu két idősebb lakója – akik még látták Kádárt – idézték fel a XXI. Századnak a történteket.

Elkezdte a falu végén megkérdezni a családokat, hogy ki fogadná be a gyereket. Hát senki se volt hajlandó. Abban az időben voltak gyerekek, minden háznál 

– mondta Ringler Jánosné, vagyis Zsófi néni. 

Aztán a következő háznál megint kijött egy férfi, annak is lemondta. »Van nekem egy nyomorék feleségem, egész nap fekszik. Igaz, hogy nincsen gyerekünk, de már csak egy ilyen csecsemő hiányzik.« Ezt az embert úgy hívták, hogy Bálint Sándor 

– mesélte Bertalan Béla, egykori polgármester. 

A faluban évtizedekig vita volt arról, hogy Bálint Sándor vagy testvére, Bálint Imre fogadta-e be a kis Jancsit, mindenesetre hat évig a falu adott otthont a Magyar Népköztársaság későbbi első emberének. Fiatalemberként egyszer visszament a faluba, aztán 1961 januárjában – már első titkárkánt – meglátogatta a régi barátokat, ismerősöket.

Somogy megyei, Dunántúli tájszólással beszélt, és Aczél György írta, hogy ez egy tudatosan megőrzött tájszólás volt 

– mondta Majtényi György történész. Hozzátette, Kádár ezzel is azt akarta megmutatni, hogy vannak neki népi gyökerei, és nem felejtette el a gyermekkorát.

Borsody István filmjét a XXI. század következő adásában nézhetik meg hétfőn, a késő esti Híradó után az RTL-en.

#XXI. Század#Videó#történelem#kádár jános#kádár#csermanek jános#Kapoly#marx#marxizmus#Belföld#ma

Címlapról ajánljuk