Béla, Erzsébet, Móni és Péter mind gyógyíthatatlan betegek, akárcsak a kegyes halál ügyében pert kezdeményező Karsai Dániel. Mindannyian olyan döntést szeretnének hozni életük végéről, amihez Magyarországon nincs joguk. Csatlakoztak tehát az alkotmányjogász harcához, miközben egyre kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, és csak idő kérdése, mikor fordul rosszabbra az állapotuk. A Házon kívül riportjában Moskovics Judit beszélgetett velük.

Ez néha tényleg olyan, mint egy rossz viccben. Az angolórát az iskolapszichológus tartja, a biológiát a rajztanár tanítja, a gyerekekre a takarító néni vigyáz, informatika- és matektanár nincs, de persze, ahogy a kormány mondani szokta, az oktatásban minden rendben van. Ősz óta jelentős számú tanár mondott fel, azóta megy a vita, hogy akkor tulajdonképpen van-e tanárhiány, vagy nincs. A Házon kívül riportere olyanokkal beszélgett, akik számára ez már nem kérdés.

Indiai vendégmunkások laknak Berettyóújfalu főutcáján, az egykori lánykollégiumban – több mint nyolcvanan. Szerte a városban összesen 150-en lehetnek. Mindannyian Debrecenbe járnak be, a BMW-gyár építésén dolgoznak. Berettyóújfalu polgármestere szerint probléma, hogy a vendégmunkások nem ott laknak, ahol dolgoznak, és mivel magánszállásokon vannak, az önkormányzat ebbe nem tud beleszólni. Ezért most konzultációs kérdőívben kérik ki a lakók véleményét arról, hogy zavarják-e a helyieket a vendégmunkások. A Házon kívül a Debrecen környékén élő délkelet-ázsiai vendégmunkások helyzetéről forgatott.

Két megrázó baleset után egyre több helyen kezdtek feltűnni az országban a fix traffipaxok, az úgynevezett traffiboxok, amikért, úgy tűnik, sorban állnak az önkormányzatok. A gyorshajtás ugyanis a közlekedési balesetek vezető halálozási oka. A boxokat jelzik az útvonaltervezők, így csak az nem lassít le előttük, aki nagyon nem figyel. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy jelentősen lassítják a forgalmat. A Házon kívül riportja.

Gáspár Győző megjelent a családjával a Fradi VIP páholyában, tavaly első sorban vonult a Békemeneten, és nemrég azt mondta: szívét, lelkét, vérét adná a miniszterelnökért. De nem ő az egyetlen roma híresség, aki az elmúlt években feltűnt a Fidesz közelében. A Házon kívül szakértőkkel járt utána, mi lehet a kormánypárt célja a roma celebekkel. És mit szóltak Győzike hirtelen feltört nemzeti érzelmeihez és focirajongásához a szülőfalujában?

Keresztény Zoltán egy véres cupákot helyezett a Miniszterelnökség elé a Házon kívül stábja előtt. De vitt ő már műlábat Tiborcz István budapesti luxusklubjához, és páncélszekrényt Mészáros Lőrincnek és gumilövedéket Gyurcsány Ferencnek. A miniszterelnökséges akció miatt azonban lehet, hogy megütheti a bokáját. Hogyan akarja leváltani a politikai elitet „Orbántól-Gyurcsányig” a kiábrándult egykori fideszes ügyvéd? Kiderül a Házon kívül riportjából. 

Van egy MR-gép az egyik vidéki kórházban, ahol az ingyenes vizsgálatra legkorábban jövőre tudnánk bejutni. Ha viszont fizetünk 44 ezer forintot, pár nap alatt túl is leszünk már a vizsgálaton ugyanott, ugyanazon a gépen. Ez a példa is jól mutatja, hogy a növekvő várólisták egyre inkább a drága magánegészségügy felé terelik azokat, akiknek van miből áldozniuk az egészségükre. Akiknek nincs, azok csak várnak és várnak, és abban reménykednek, hogy a várakozás nem rontja az állapotukat. A Házon kívül riporterei bejárták az országot és megnézték, hol milyenek a várólisták.

Máriás Béla – művésznevén drMáriás – Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, író, zenész, és a Tudósok együttes frontembere. A festő „találkozása” a XVIII. kerület kereszténydemokrata képviselőjével, Szarvas Attila Sándorral már egy előadásban is felbukkant, drMáriás pedig már vászonra is vitte ezt jellegzetes stílusában.

Büdös, sárgás-barnás lé folyik a csapokból több Hajdú-Bihar megyei településen. Van, ahol már évek óta ásványvizet használnak szinte mindenre: fogmosásra, főzésre, mosásra. Szakértők szerint ahhoz, hogy olyan vízszolgáltatás legyen, amivel elégedettek a fogyasztók, több ezer milliárd forintra lenne szükség. De a víz ára 2013 óta nem változott, hatósági áras, a vízszolgáltatóknak pedig nincs elég bevételük. A Házon kívül riportja.

Nagy bajban vannak a családok, akik a veresegyházi Gyermekliget Lakóparkban vásároltak lakást. Az építőcég felszámolás alá került, és a felszámoló úgy tekint ezekre az ingatlanokra, mintha még mindig az építőcég tulajdonában lennének. Azok sem dőlhetnek hátra, akiknek a földhivatal bejegyezte a tulajdonjogukat a lakásukra, mert a finanszírozó nem hajlandó törölni róla a jelzálogát. A lakóparkban élők évek óta húzódó kálváriájáról a Házon kívül forgatott.

Ami egy ideig tömegeket mozgatott meg, az mostanra már jóval kevesebb embert hoz lázba: az erőteljes rendőri fellépés, az idézések és a kihallgatások lassan felőrölték a diákok és a tanárok ellenállását. Az ötvenes évek óta használt fogalom, a „visszatartó hatás”, azokat a jogi szankciókkal fenyegető technikákat foglalja össze, amelyeket a hatalom arra használ, hogy eltántorítsa az embereket jogaik gyakorlásától. Ez ma, Magyarországon működik – mutatja meg a Házon kívül riportja.

Soha annyi magyar nem vállalt munkát Ausztriában, mint a 2023. júniusi adatok szerint. Arról az országról beszélünk, amit Magyarország állandóan utol akar érni, csak épp egyre tolódik, hogy mikor.  A Házon kívül három magyar családdal forgatott Klagenfurtban, akik máskor érkeztek, épp ezért máshol is tartanak. Ami elsőre szigornak és bürokráciának hat Ausztriában, igazából biztonságot és kiszámíthatóságot jelent – mondják a kint élők.

Iványi Gábor és Orbán Viktor kapcsolata 30 évvel ezelőtt sokkal barátságosabb volt a mostaninál. A lelkésznek imponált a liberális ellenzéki politikában szerepet vállaló „fiatal forradalmár”, 1998-ban viszont megszakadt a kapcsolatuk, miután az ellenzékben ülő Iványi nemet mondott a támogatását kérő Orbánnak. De a legjobban az sérthette meg Orbánt, amikor később Iványi Gábor fasisztának nevezte az általa fenntartott rendszert. A Házon kívül összefoglalta kettőjük közös múltját.

Az eutanázia kérdését néhány héttel ezelőtt Karsai Dániel alkotmányjogász hozta be újra a köztudatba. Mivel tudja, hogy gyógyíthatatlan beteg, jogi harcba kezdett azért, hogy ő maga dönthessen halála időpontjáról. Még azelőtt, hogy az élete, ahogy fogalmazott, szenvedéssel teli, puszta létezéssé degradálódna. Mostani állapotához szinte már hozzászokott. „Az ember egy megszokó gép, mindenhez hozzászokik. Idővel majd belehal, de ezt meg nem kell megszokni” – egyebek közt erről is beszél Karsai Dániel a Házon kívül riportjában.

Magyarországon a beteg visszautasíthatja az orvosi kezelést. Ezt hívják passzív eutanáziának, ezt azonban nagyon kevesen választják. De létezik egy „szürke zóna”, amikor a beteg vagy a hozzátartozók az egészségügyben dolgozókkal együtt a szabályok kikerüléséről hoznak döntést, mert nem bírják tovább a szenvedést. Milyen szabályok vonatkoznak itthon az életvégi döntésekre, hogyan válik el egymástól a gyakorlat és a jog, és mit szeretnének azok a gyógyíthatatlan betegek, akik az aktív eutanázia lehetőségéért küzdenek? A Házon kívül riportja az eutanázia jogi hátterét mutatja be. 

Tornaórát tartott a gyerekeknek, és egyszer csak nem tudott lábujjhegyre állni – ekkor érezte az óvónőként dolgozó 54 éves Dunavölgyi Erzsébet, hogy valami baj van. De hogy mekkora, azt nem sejtette, a gerincsérv volt a legrosszabb, amire gondolt. Az orvosok kilenc hónapon át vizsgálták, mielőtt rájöttek, hogy a központi idegrendszer teljes bénulását okozó ALS betegségben szenved. Azt mondták neki, várhatóan két-három éve van hátra. Erzsébet most a lakásának foglya. Nem a fájdalomtól, és még nem is a haláltól fél, hanem a kiszolgáltatottságtól. Ezért ő akarja eldönteni, hogy mikor érjen véget az élete.

Ócsa környékén háborúskodássá fajult egy napelempark építés. Sok gazda életét teljesen ellehetetlenítette, hogy a földjükön oszlopokat állítottak fel, fákat vágtak ki, a saját területekből hatalmas darabokat kerítettek el, majd magasfeszültségű vezetéket húztak föléjük. Mindezt megkérdezésük nélkül, egy off-shore hátterű magáncég kedvéért. Többször kellett rendőrt hívni, tett már feljelentést a beruházó, és több gazda is. 

Tárkányi Zsolt, az RTL Híradó riportere nyolc éve ingázik hétről hétre Budapest és Debrecen között. Legtöbbször családdal, kisgyerekkel, ami a vonatok meghibásodása, késése esetén fokozott kellemetlenséget tud okozni. A Házon kívülnek videónaplót készített az augusztus és szeptember közötti utazásairól. Ahogy ő fogalmazott, minden útja szinte mindig egy „élmény”. Egy alkalommal például harmadfokú hőségriadóban vonatozott klíma nélküli InterCity-kocsiban. 

A Házon kívül stábja két napig járta a szlovák-magyar határ környékét, hogy a helyiektől és a hatóságoktól megtudja, miért vált az embercsempészek kedvelt útvonalává az Ipoly mente. A helyiek körében kisebbfajta pánikot okozott a menekültek megjelenése, utóbbiaknak viszont létfontosságú, hogy átjussanak Szlovákiába, mert ha még Magyarországon elfogják őket, akkor vissza kell menniük Szerbiába. Ha viszont Szlovákiában regisztrálják őket, akkor előbb-utóbb továbbmehetnek oda, ahova szeretnének.

Miközben Magyarország az akkumulátorgyártás fellegvárává válik, az emberek egyre jobban aggódnak az egészségükért és a környezetükért, a cégeket korlátozó szabályok és bírságok pedig komolytalanok. Alsózsolcán biztonsági őrök kíséretében tudtak csak elhagyni egy fórumot egy akkufeldolgozó cég képviselői, olyan paprikás volt a hangulat. Bátonyterenyén helyiek egy szavát sem hiszik el annak, amit egy hasonló üzemmel kapcsolatban mondanak nekik. Nő az elégedetlenség Iváncsán is.

Balatonvilágos az utóbbi hónapokban nem a strandja miatt került a hírekbe: a település határában többször is kigyulladt és szúrós szagú füstöt árasztott magából egy gödör. Hogy ki és mit hordott a bánya gödrébe, még mindig nem tisztázott, ahogy az sem, pontosan mi kapott lángra a föld alatt. A helyzet elviselhetetlen, így a helyiek nyomozásba kezdtek, amiben úgy tűnik, a hatóságokra kevéssé számíthatnak. 

Mátészalka és környéke az ország legszegényebb régiói között van. Sokan szorulnak ott támogatásra, de vannak, akik az államtól és az önkormányzattól sem számíthatnak segítségre. Néhány önkéntes, például a Mátészalkaleaks nevű csoport helyettük is segít. A Házon kívül stábja néhány hete forgatott velük és azokkal, akiket segítenek. Köztük Lászlóval, egy súlyos beteg férfival, aki havi 25 ezer forintból élt. László a forgatás óta meghalt.

Tiborcz István 2015-ben lépett az ingatlanfejlesztési piacra, miután kiszállt a LED-es közvilágítással foglalkozó Eliosból, aminek ügyében az unió csalás elleni hivatala nyomozott. A miniszterelnök veje azóta bevásárolta magát Magyarország első vidéki Hilton szállodájába is Debrecenben, most pedig elit klubját szépíti a Svábhegyen. Tiborcz cége üzemeltet egy 84 szobás hotelt Spanyolországban is. A Házon kívül stábja utánanézett az épülő-szépülő Tiborcz-birodalomnak. 

Nem fajgyűlölők, de félnek este kimenni az utcára, és attól tartanak, hogy Hajdúszoboszlóra kevesebb turista fog menni a vendégmunkások miatt – mondták Debrecen környékén a Házon kívül stábjának. A filippínó, valamint Törökországból érkező munkavállalók pedig arról beszéltek, hogy érzik: nem látják őket szívesen. Annak próbáltunk utánajárni, miért osztja meg a helyi közösségeket a külföldi vendégmunkások érkezése.

Budapest XIV. kerületében, Zuglóban, a város egyik viszonylag drága részén áll egy régi, elhagyott gyárépület. Tele van szeméttel, hajléktalanok költöztek be az elhagyott épületekbe, és eltüzelnek mindent, amit csak találnak. A szomszédok félnek, hogy egyszer felrobban a gyár, ahol egykor vegyi anyagokat gyártottak, és még most is tele van mindenféle gyanús üvegekkel. Minden hatóságot megkerestek, ami csak létezik, de semmi sem történt. A Házon kívül stábjával most bejárhatják az elhagyott gyárat.

Az elmúlt hónapokban többször is sárlavina öntötte el a recski Hunyadi utcát. A hegyről lezúduló eső több házat elárasztott, a helyiek rokonokhoz vagy tornatermekbe költöztek. Szerintük mindez a közelükben épülő andezitbánya miatt van, amelynek területén fákat vágtak ki, így nincs, ami megfogja a csapadékot. A kormány félmilliárd forintot különített el a károsultaknak, de még mindig csak a kárfelmérés zajlik, az érintett családok várnak. 

Az elmúlt hónapokban többször is sárlavina öntötte el a recski Hunyadi utcát. A hegyről lezúduló eső több házat elárasztott, a helyiek rokonokhoz vagy tornatermekbe költöztek. Szerintük mindez a közelükben épülő andezitbánya miatt van, amelynek területén fákat vágtak ki, így nincs, ami megfogja a csapadékot. A kormány félmilliárd forintot különített el a károsultaknak, de még mindig csak a kárfelmérés zajlik, az érintett családok várnak. 

„Másodosztályú állampolgárnak érzem magam, nem veszik figyelembe a jogaimat” – mondta az egyik soroksári lakó, akinek a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt sajátítják ki az otthonát. Miközben a mai áron 750 milliárd forintba kerülő beruházás alapvetően kínai érdekeket szolgál, sok helyi lakos házát letarolják miatta, ráadásul az érintettek sem a tájékoztatással, sem a kárpótlás összegével nem elégedettek. Folynak perek, de a lakók nem optimisták.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes 1993 óta több mint hatezer gyereknek segített, de van, akinek rossz emlékei vannak az otthonokban töltött évekről. Ők szexuális és fizikai bántalmazásról beszélnek, továbbá hogy az atya tudott az incidensekről, éveken át mégsem történt semmi.  Mónikát volt neveltje molesztálhatta, története nagy port kavart a sajtóban. 2016-ban egy másik nevelőről derült ki, hogy gyerekeket vert az otthonban, őt idén 28 év börtönre ítélték.

50 év alatt több mint 70 ezren haltak meg Magyarországon közlekedési balesetben. Nemrég jelentette be a rendőrség, hogy változtat a sebességmérés szabályain, a kommunikáció azonban kissé kaotikusra sikerült. Az tény, hogy itthon a büntetési tételek 2008 óta nem változtak, a gyorshajtás pedig rengeteg áldozatot szed. Nem ártana tenni valamit ellene, de hogy azt-e, amit a rendőrség kitalált, kérdéses. 

Viktória és Sándor családjához párhetesen került egy kislány, miután édesanyja eldobta őt magától. A nevelőszülők annyira megszerették, hogy örökbe akarták fogadni, de kérelmüket elutasították – a család szerint törvénytelenül. A gyámhatóság helyett a gyermekvédelmi szakszolgálat döntött, a több hónapos kötelező összeszokás helyett pedig pár nap alatt került új szüleihez a gyermek. A nevelőszülők ügyvéd segítségével küzdenek a kislányért, aki nagy űrt hagyott maga után.

Védett állatok és növények élnek annak az üres teleknek a környezetében, ahová 78 lakásos társasházat akarnak építeni, penthouse lakásokkal a tetejükön. A beruházással kapcsolatban ugyan tartottak közmeghallgatást, de hétköznap délelőtt 10 órakor. A fideszes vezetésű önkormányzattól erre senki sem ment. Az itt élők a sokszorosára duzzadó autósforgalomtól is tartanak, de a kivitelező szerint, aki természetvédelmi területre költözik, az majd busszal jár. És még ott a gyermekvasút is.

A külföldi embercsempészek szabadon engedéséről szóló kormánydöntésből azután lett igazán ügy, hogy az RTL Híradó bemutatta, mindez hogyan történik. Vagyis, hogy lényegében kiviszik ezeket az embereket a vasútállomásra, aztán mindenki mehet, amerre lát. A Házon kívül stábja körülnézett a határszélen, a kerítés környékén, ahol a helyiek nap mint nap találkoznak embercsempészekkel és menekülőkkel, és beszéltek olyanokkal is, akik úgy érzik, a kormány döntése a munkájukat teszi feleslegessé.

Draxler Kata súlyosan vérző édesanyjához az ügyeletes mentőtiszt hívott esetkocsit, az mégis több mint egy óra után ért ki, és az asszony elvérzett. Spányik András orvos sztrókos ismerőséhez is nagy késedelemmel értek ki. Az egészségügyi szakértő és a Házon kívülnek nyilatkozó mentős szerint az emberhiány az elsődleges oka annak, hogy időnként csak nagy késéssel ér ki a mentőautó akár életveszélyes esetekhez is. Győrfi Pál szerint nincs emberhiány.

Ütemesen halad a Balaton körbeépítése luxusapartmanokkal és kikötőkkel, a szabadstrandok jövője továbbra is kérdéses. Balatonszemesen, Balatonföldváron és Csopakon is hatalmas, part menti építkezések zajlanak. Megnéztük, hogyan működik a szabadstrandolás abban a zárt lakóparkban, amit több mint 6 milliárd forint állami támogatással építettek a szántódi partra.

Az eddigieknél jóval keményebben léptek fel a rendőrök diákokkal, tanárokkal és politikusokkal szemben a miniszterelnök munkahelye előtt a május 3-i tüntetésen. Volt olyan gyerek, akit közvetlen közelről fújtak arcon, többeket őrizetbe vettek, pedig sokan, mint utólag kiderült, semmi törvénybe ütközőt nem csináltak. Első sorban álló diák, volt rendőrnyomozó és országgyűlési képviselő beszélt a történtekről.

Június elsejétől bizonyos élelmiszereknél minden nagyobb üzletnek kötelező akciókat kell bevezetnie. Ám többen úgy gondolják, nem életszerű, hogy a vásárló időt és energiát szánjon arra, hogy az akciókat vadássza. A Házon kívül olyanokkal beszélgetett, akik Szlovákiába és Horvátországba járnak bevásárolni, mert ezzel pénzt spórolnak – van, aki egy év alatt annyit, hogy el tud belőle menni nyaralni.