Kilenc „bosszantó” lépés Orbán Viktortól, amivel „felhúzta” az EU-t

Az európai vezetők újabb komoly vitára készülnek Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amikor a hét végén Brüsszelben tárgyalnak az 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt mentőövről. A támogatásról már decemberben döntöttek volna, azonban a magyar kormányfő vétózott és most sem lesz várhatóan könnyű menet, hogy konszenzusra jussanak.

Nem egyedi, hogy Orbán összeakasztja a virtuális bajszát a többi tagállammal az Európai Tanácsban, a Politico most  összeszedett kilenc esetet, amikor a magyar miniszterelnök finoman szólva is különutas politikája szerintük kicsapta a biztosítékot.

• A Magyarország és a blokk közötti súrlódások nagy része abból fakad, hogy Orbán közel áll Vlagyimir Putyin, orosz elnökhöz, ezzel megbontva az uniós egységet. Legutóbb a kormányfő Pekingben találkozott Putyinnal, pedig korábban kérték Orbánt az uniós diplomaták, hogy hagyja ki a kínai utat és ne álljon oda Putyin mellé.
• Orbán oroszbarátsága az uniós szankciókat is gátolja. A Politico szerint nem véletlen, hogy az EU legfrissebb, decemberben elfogadott Oroszország elleni szankciócsomagja nem tartalmaz atomenergia-korlátozást, ez Budapestnek köszönhető.
• Svéd NATO-csatlakozás ratifikációja, amit ugye már csak a magyar parlament nem szavazott meg, ahol a kormánypártnak kétharmados többsége van.
• Izraeli telepesek ügye. Magyarország egyike azoknak az uniós országoknak, amelyek nem támogatják a szélsőséges izraeli telepesek elleni uniós szankciókat, például az Európába való beutazás megtiltását. Ebben az esetben nincs konszenzus, például Ausztria és Csehország sem támogatja ezt.
• Az Ukrajnának szánt katonai segély. Magyarország hosszú ideje húzza az időt az Ukrajnának nyújtott katonai segély nyolcadik részletével kapcsolatban, amely mintegy 500 millió eurót jelentene Kijevnek az Európai Békekeretből. Most úgy néz ki ebben az ügyben lesz előrelépés, azzal a feltétellel átmehet a pénz, ha a támogatás magyar részéből nem fegyverekre költenék.
• Magyarország az egyik leghevesebb ellenzője a médiaszabadság védelmét célzó új uniós szabálykönyvnek.
• Jogállamiság kérdése. 2022 decemberében az Európai Bizottság 22 milliárd eurónyi Magyarországnak szánt uniós kohéziós forrást fagyasztott be, mivel úgy találták, hogy aggályokra ad okot a magyar jogállamiság kérdése. Ebből 10,2 milliárd euró tavaly decemberben felszabadítottak, amikor úgy értékelték, hogy Budapest végrehajtotta a meghatározott igazságügyi reformok egy részét.
• Az ukrán gabona. Magyarország tavaly szeptemberben Lengyelországgal és Szlovákiával együtt fellépett az Európai Bizottság azon határozata ellen, amely megszüntette a háború sújtotta Ukrajnából származó gabonaimport korlátozásait.
• És a legkeményebb ügy jelenleg: Orbán a legutóbbi EU-csúcson megvétózta azt az 50 milliárd eurós csomagot, amely Ukrajnának pénzügyi mentőövet akart biztosítani a következő négy évre. Magyarország több lehetőséget is felajánlott, amelyek mindegyike gyakorlatilag feljogosítaná Orbánt arra, hogy később blokkolja az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásokat. Ezt azonban nem támogatják más uniós országok. Az eheti uniós találkozója előtt több kompromisszumos megoldás is felmerült. Ezek között szerepel az Európai Bizottság javaslata egy „vészfék” bevezetésére, amely lehetővé tenné az Ukrajna finanszírozását ellenző országok számára, hogy késleltessék a kifizetéseket, és az uniós vezetők csúcstalálkozóján elhalasszák a megbeszéléseket.

A Politico szerint lehetne egy másik lehetőség is, a mi egyre szimpatikusabb azon diplomaták körében, akiknek elegük van a magyar vétókból: az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkéhez folyamodnak, amely lehetővé tenné Magyarország szavazati jogának felfüggesztését az uniós döntésekről.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher