Zero kólát iszol? Magyarországon erre is kerülhet külön adó
2026. október 6. 10:30
Németországban komoly vita robbant ki a cukros üdítők megadóztatásáról, és egy ideig még az is felmerült, hogy a Zero italokat sem kímélnék. A német terv még bizonytalan, Magyarországon azonban már régóta működik hasonló rendszer – ráadásul bizonyos cukormentes, édesítőszeres üdítőkre is vonatkozik.
Egy üveg kóla árában jóval több lehet az adó, mint elsőre gondolnánk. Németországban most éppen azon folyik komoly politikai vita, hogy külön adóval terheljék-e a magas cukortartalmú üdítőitalokat.
A szeptember végén ismertté vált német pénzügyminisztériumi tervezet szerint az adó mértéke az ital cukortartalmától függne. A nagy cukortartalmú termékek után literenként akár 38 centet is fizetni kellene.
Volt azonban egy ennél is érdekesebb kérdés: mi történjen a cukormentes, édesítőszeres Zero italokkal? Egy korábbi német munkaanyag szerint ezeket is megadóztatták volna. A legújabb tervezetből viszont már kimaradtak, Lars Klingbeil pénzügyminiszter pedig nyilvánosan is jelezte, hogy nem támogatja a cukormentes italokra kivetett cukoradót.
Magyar szemmel itt válik igazán érdekessé a történet. Magyarországon ugyanis már létezik hasonló adó – és az édesítőszeres üdítők sem feltétlenül mentesülnek alóla.
Magyarország több mint egy évtizeddel megelőzte a német vitát
Magyarországon 2011-ben vezették be a népegészségügyi termékadót, vagyis a NETA-t, amelyet a köznyelvben gyakran egyszerűen chipsadóként emlegetünk. A név azonban megtévesztő lehet, mert az adó messze nem csak a chipseket érinti. A hatályos szabályozás többek között bizonyos üdítőitalokra, energiaitalokra, előrecsomagolt cukrozott készítményekre, snackekre és más termékkategóriákra is kiterjed.
A NAV 2026-os tájékoztatója alapján az üdítőknél ráadásul különbséget tesznek a magasabb cukortartalmú és az alacsonyabb cukortartalmú, illetve édesítőszerrel készült termékek között.
Mennyi adó van egy cukros üdítőn Magyarországon?
A magyar szabályozásnál fontos határ 100 milliliterenként 8 gramm cukor. A NAV tájékoztatója szerint az előrecsomagolt, hozzáadott cukrot tartalmazó és 100 milliliterenként 8 grammnál több cukrot tartalmazó üdítő – bizonyos kivételekkel – NETA-köteles.
Ugyanez vonatkozik arra a termékre is, amely hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz. Az ebbe a kategóriába tartozó üdítőknél az adó mértéke jelenleg 23 forint literenként. Ez azt jelenti, hogy két liter adóköteles üdítőnél maga a NETA 46 forintot jelent.
Fontos ugyanakkor, hogy ebből nem következik automatikusan, hogy a bolti ár pontosan 46 forinttal lenne alacsonyabb az adó nélkül. A NETA jogilag nem a vásárlóra közvetlenül kivetett pénztári adó: az adófizetési kötelezettség főszabály szerint az első belföldi értékesítőt, illetve bizonyos esetekben a külföldről beszerzőt terheli. Hogy ebből a vállalkozás mennyit épít be a fogyasztói árba, már külön kérdés.
És mi van a Cola Zeróval?
Itt válik igazán érdekessé a német és a magyar rendszer összevetése. Németországban a legújabb tervezet szerint a cukormentes, édesítőszerrel készült Zero italokat kivennék a cukoradó alól.
Magyarországon azonban más a helyzet. A NAV 2026-os tájékoztatója külön kategóriába sorolja azokat az előrecsomagolt üdítőket, amelyek hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaznak. Ebbe a kategóriába tartozó italok adómértéke 8 forint literenként. Vagyis a köznyelvi cukoradó elnevezés Magyarországon félrevezető lehet. Attól, hogy egy üdítőben nincs hozzáadott cukor, még lehet NETA-köteles.
A NAV által felsorolt édesítőszerek között megtalálható például az aszpartám, az aceszulfám-K, a szukralóz és a szteviol-glikozidok is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden Zero feliratú termék automatikusan ugyanabba az adókategóriába esik: a pontos besorolást mindig az adott termék összetétele és vámtarifaszáma alapján kell meghatározni.
Németországban egészen más rendszert terveznek
A német elképzelés egyik nagy különbsége, hogy több cukortartalmi sávot alakítanának ki. A jelenlegi tervezet szerint már 5 gramm cukor/100 milliliter fölött megjelenne az adó, majd a cukortartalom növekedésével emelkedne annak mértéke. Az elképzelés szerint literenként 26, 32 vagy akár 38 cent lehetne a teher. Ennek nemcsak az lenne a célja, hogy pénz folyjon be az államkasszába.
A rendszer a gyártókat is arra ösztönözhetné, hogy kevesebb cukrot tegyenek az italokba.
Ha ugyanis egy termék cukortartalmát annyira csökkentik, hogy átkerül egy alacsonyabb adósávba, nagy mennyiségű értékesítésnél jelentős összeget takaríthatnak meg.
De még egyáltalán nem biztos, hogy lesz belőle valami
A német történetnél van egy lényeges körülmény: egyelőre tervezetről beszélünk, nem elfogadott törvényről. A kancellári hivatal október elején megakasztotta a pénzügyminisztérium javaslatát, mivel annak jelenlegi formájához nincs meg a megfelelő politikai támogatás. Ezért az adó mértéke, a bevezetés időpontja és akár maga a konstrukció is változhat. Magyarországon viszont a NETA nagyon is valóságos: a NAV-nál külön 2026-os bevallás szolgál a népegészségügyi termékadó elszámolására.
Akkor most a magyar vásárló már fizet cukoradót?
Közvetve igen, de érdemes pontosan fogalmazni. A NETA-t nem a vásárló fizeti be a NAV-nak a pénztárnál. Az adóalany főszabály szerint az adóköteles terméket Magyarországon elsőként értékesítő vállalkozás, illetve a törvényben meghatározott esetekben a külföldről beszerző. A vállalkozások ugyanakkor természetesen figyelembe vehetik az adóterhet áraik kialakításakor. És van még egy érdekes magyar sajátosság.
A rendszer nem egyszerűen azt mondja, hogy cukros = adóköteles, cukormentes = adómentes. A termék összetétele alapján különböző adómértékek léteznek. Üdítőitaloknál a két releváns mérték jelenleg 23, illetve 8 forint literenként.
Így miközben Németországban 2026 őszén még arról vitatkoznak, legyen-e külön cukoradó, Magyarországon egy ennél összetettebb rendszer már régóta működik. És van benne egy olyan részlet, amely elsőre sok vásárlónak meglepő lehet: attól, hogy a palackon az áll, hogy Zero, az ital még nem feltétlenül adómentes.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), német pénzügyminisztériumi tervezet
Fotó: Marvin Mariano/Pexels
Ez is érdekelhet
- Miért hízunk el párkapcsolatban? Egy tanulmány megdöbbentő választ ad
- Ebből az italból már napi egy pohár is növeli a gyomorrák kockázatát