2026. szeptember 12. 10:00
Egy pillanat alatt forogni kezd a szoba, bizonytalanná válik a járás, vagy olyan érzésed támad, mintha billegne alattad a talaj. A szédülés ijesztő lehet, és nem csak időseknél jelentkezik. Több mint száz formája ismert, hátterében pedig a belső fül problémájától neurológiai okokig számos eltérés állhat.
Mi történik a szervezetben, amikor szédülünk?
A térbeli helyzetünkről normál esetben a belső fül, a szem és az izmok folyamatosan információkat küldenek az agynak. Ezeknek a jeleknek összhangban kell lenniük.
Ha azonban a rendszer valamelyik pontján zavar keletkezik – például a belső fülben, a látásban, az izmok működésében vagy a keringésben –, az agy egymásnak ellentmondó információkat kaphat. Ezt élhetjük meg úgy, mintha forogna vagy mozogna körülöttünk minden.
Nem minden szédülés ugyanolyan
A szédülésnek több mint száz különböző formája létezik. Van, aki forgó érzést tapasztal, más inkább úgy érzi, mintha egy imbolygó hajón állna. Az időtartam és a kiváltó helyzet is eltérő lehet.
Az egyik leggyakoribb típus a jóindulatú helyzeti szédülés, amely például ágyban megforduláskor vagy felkeléskor jelentkezhet. Ilyenkor a belső fülben található apró kristályok elmozdulása válthat ki rövid, de intenzív forgó szédülést.
A tartósabb, kevésbé egyértelmű panaszok mögött más, akár neurológiai okok is állhatnak.
Egy egyszerű jel segíthet az ok felismerésében
Ha a szédülés fekvő helyzetben, például a fej elfordításakor jelentkezik, ez inkább a belső fül érintettségére utalhat, hiszen fekvés közben a keringés jellemzően stabil.
Mikor kell azonnal segítséget kérni?
A szédülés az esetek jelentős részében nem súlyos probléma jele. Bizonyos kísérő tünetek esetén azonban sürgős orvosi ellátásra lehet szükség.
Különösenkomolyan kell venni, ha a szédüléssel együtt bénulás vagy beszédzavar jelentkezik. A visszatérő vagy tartós szédülést akkor is érdemes kivizsgáltatni, ha nincs mellette ilyen riasztó tünet.
Mit tegyél, ha hirtelen megszédülsz?
- Akut szédülésnél először érdemes leülni vagy lefeküdni, elsősorban azért, hogy elkerüld az elesést.
- Visszatérő panaszok esetén azonban a tartós kímélet nem feltétlenül segít. A mozgástól való félelem és a folyamatos kerülés egyes esetekben tovább erősítheti a problémát.
A kezelés mindig a kiváltó októl függ. Szóba jöhet egyensúlytréning, speciális gyakorlat, gyógyszeres kezelés vagy pszichológiai támogatás is. Helyzeti szédülés esetén bizonyos célzott gyakorlatok akár néhány nap alatt is javulást hozhatnak.
Gyógyszerek is okozhatnak szédülést
A panasz bizonyos készítmények mellékhatásaként is jelentkezhet. Ilyenek lehetnek például egyes vérnyomáscsökkentők, nyugtatók, altatók és antidepresszánsok.
Fontos azonban, hogy emiatt senki ne hagyja abba önállóan a gyógyszerét. Ilyenkor az orvossal kell egyeztetni, aki szükség esetén módosíthatja az adagot vagy más készítményt javasolhat.
A visszatérő szédülést tehát nem érdemes egyszerűen „rossz keringésnek” elkönyvelni. Minél pontosabban sikerül meghatározni, mikor, mennyi ideig és milyen helyzetben jelentkezik, annál könnyebb lehet megtalálni a valódi okát.
Fotó: Magnific
Ez is érdekelhet
- Akár hetekig tarthat a rosszullét: ezt kell tudni a krónikus fáradtság szindrómáról
- Lesöpri az orvos a panaszaidat? Ez a medical gaslighting