2026. augusztus 22. 19:00
A magyar gyerekek többsége messze nem jut annyi zöldséghez, gyümölcshöz és más növényi eredetű élelmiszerhez, amennyit az egészségük megkívánna. Erre egy most megjelent, nagyszabású nemzetközi vizsgálat mutat rá, amely 185 ország, köztük Magyarország adatait elemezte, és több mint 5 millió gyerek étrendjét vizsgálta.
A növényi alapú ételek hiánya a gyerekeknél nem csak a testüknek árt
A BMJ Global Health folyóiratban közölt tanulmány a világ eddigi legátfogóbb elemzése arról, hogyan változott a gyerekek táplálkozása 1990 és 2018 között. A kutatók azt nézték, hogy a gyerekek mennyire esznek olyan növényi eredetű élelmiszereket, amelyek egyszerre szolgálják az egészséget és a fenntarthatóságot is. A tanulmány szerzői szerint a kevés zöldség és gyümölcs ronthatja a koncentrációt, a tanulási teljesítményt, az energiaszintet, az anyagcserét, és a hangulatot is negatívan befolyásolhatja.
Globálisan javulás látszik
A kutatás szerint világszerte javult ugyan a gyerekek zöldség és gyümölcs fogyasztása az elmúlt három évtizedben, de a többség még mindig messze elmarad a szakmai ajánlásoktól. A vizsgálat a következő növényi csoportokra fókuszált: zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, hüvelyesek (bab, borsó, lencse, csicseriborsó), valamint olajos magvak és diófélék. Ezeket vetették össze a nemzetközi táplálkozási ajánlásokkal, például a flexitariánus és mediterrán típusú étrend elveivel, amelyek bőséges zöldség és gyümölcs fogyasztást írnak elő már gyerekkorban is.
Az eredmény: bár sok országban nőtt a növényi eredetű élelmiszerek aránya a gyerekek étrendjében, a legtöbb helyen még mindig nem érik el a napi ajánlott mennyiséget. A gyerekek jelentős része úgy nő fel, hogy már kisiskolás korban rögzülnek a zöldségben és gyümölcsben szegény, túlcukrozott, túlzsírozott szokások.
Zöldség csak köretként, gyümölcs csak nasiként
A magyar gyerekek sem teljesítenek jól: a tanulmány adatai alapján a hazai gyerekek zöldség és gyümölcs fogyasztása jócskán elmarad a kívánatostól. Gyakori, hogy a zöldség csak köretként, kis mennyiségben jelenik meg az étkezésekben, sok családnál pedig a gyümölcsöt is inkább nassolnivalónak, nem pedig a napi étrend alapvető részének tekintik.
Ez azt jelenti, hogy a gyerekek jelentős része naponta többször is kap fehér lisztes, cukros vagy zsíros ételt, miközben friss zöldséghez és gyümölcshöz csak alkalomszerűen jut. A szakemberek szerint ez már gyerekkorban növeli az elhízás, az inzulinrezisztencia, később pedig a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát.
Vidéken vagy a városban esznek több zöldséget és gyümölcsöt?
A kutatás egyik fontos kérdése az volt, hogy a vidéken élő vagy a városi gyerekek esznek több növényi eredetű élelmiszert. A válasz összetett:
- sok alacsonyabb jövedelmű országban a vidéki gyerekek étrendje természetes módon növényibb, több a háztáji zöldség, a gabona, a hüvelyes
- a magasabb jövedelmű országokban viszont a városi gyerekek férnek könnyebben hozzá a szélesebb zöldség és gyümölcsválasztékhoz, piacokhoz, szupermarketekhez, egészségtudatosabb kínálathoz
Magyarországon is vegyes a kép. A városi gyerekek körében egyre elterjedtebb a tudatosabb étkezés, ugyanakkor a gyorséttermek, péksütemények és édességek is erősen jelen vannak a mindennapokban. Vidéken sok családnál még ma is lenne lehetőség friss, szezonális zöldség és gyümölcs fogyasztására, de az árak, a berögzült szokások és az időhiány ott is korlátozhatják ezt.
A leggazdagabb országok gyerekei esznek a legrosszabbul
Meglepő eredmény, hogy a tanulmány szerint nem a legszegényebb országokban a legrosszabb a gyerekek növényi élelmiszer fogyasztása, hanem éppen a leggazdagabbakban. A legmagasabb jövedelmű országokban a gyerekek étrendjét gyakran a feldolgozott élelmiszerek uralják:
- cukros italok
- chipsek
- édes péksütemények
- készételek
- gyorséttermi fogások
Miközben a friss zöldség és gyümölcs ezekben az országokban könnyen elérhető, sok családnak egyszerűbb és gyorsabb a félkész vagy kész ételekhez nyúlni. A gyerekek ízlése így nagyon fiatal korban az erősen sózott, cukrozott, zsíros ételekhez szokik hozzá. Magyarország ebből a szempontból átmeneti helyzetben van: az élelmiszerárak emelkedése, a zöldség és gyümölcs viszonylag magas ára sok háztartást arra kényszerít, hogy olcsóbb, de tápanyagszegényebb megoldásokat válasszon.
Mikor romlik el a gyerekek étkezése?
A tanulmány szerint a gyerekek étkezése több kritikus ponton is elromolhat. Már kisgyerekkorban gondot okoz, ha a hozzátáplálás után az első években nem épül be rendszeresen a zöldség és a gyümölcs az étrendbe, és a kicsik csak ritkán, rábeszélésre kapnak ilyesmit. Újabb fordulópont az óvodás kor, amikor a közétkeztetés minősége és a családi szokások együtt alakítják az ízlést.
Kritikus szakasz az iskolakezdés is. Ekkor jelennek meg az iskolai büfék, az iskolaközeli pékségek és gyorséttermek, és a gyerekek először döntenek önállóan arról, mit vesznek maguknak. A kevés növényi eredetű élelmiszer hatása ráadásul nem csak hosszú távon, hanem azonnal is megjelenik: a gyerekek fáradékonyabbak lehetnek, rosszabbul koncentrálnak, ingadozhat a vércukruk, gyakrabban kívánhatnak édességet, és a hangulatuk is labilisabb lehet.
Hol eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt a gyerekek?
A tanulmány szerint a legjobb helyzetben azok a régiók vannak, ahol a hagyományos konyha eleve zöldség és gabona alapú, és ahol a modern, erősen feldolgozott élelmiszerek még kevésbé szorították ki a klasszikus fogásokat. A kutatók kiemelik a mediterrán térséget, ahol a paradicsom, padlizsán, paprika, hüvelyesek, olívaolaj és a gyümölcsök hagyományosan a mindennapi étrend részét képezik. Bizonyos ázsiai országokban pedig a rizs, zöldségek és hüvelyesek még mindig meghatározóak, bár a nyugati típusú gyorsételek itt is egyre nagyobb teret nyernek.
A közepes jövedelmű országok egy része ma jobban teljesít a növényi élelmiszerek gyerekekre jutó arányában, mint a leggazdagabb államok. Ezekben az országokban ugyanis még kevésbé vált általánossá az erősen feldolgozott, kész élelmiszerek túlsúlya.
Mit tehetnek a magyar szülők?
A kutatás üzenete Magyarországra nézve is egyértelmű: a gyerekeknek minden eddiginél nagyobb szükségük lenne rendszeres, bőséges zöldség és gyümölcs fogyasztásra. A szakemberek szerint néhány egyszerű lépés sokat segíthet:
- minden főétkezéshez kerüljön valamilyen zöldség, ne csak köretként, hanem levesben, főzelékben, salátaként is
- a nassolnivalók között rendszeresen legyen gyümölcs és olajos mag, ne csak keksz és csoki
- a gyerekeket érdemes bevonni a főzésbe és a vásárlásba, hogy megismerjék és megszokják a különböző zöldségeket és gyümölcsöket
- az iskolai tízórai és uzsonna csomagolásakor a szendvics mellé mindig kerüljön friss zöldség vagy gyümölcs
A tanulmány szerzői szerint a gyerekek táplálkozásán nem csak az egészségügy, az oktatás és az élelmiszeripar tud változtatni, hanem elsősorban a családok. Ha a gyerekek kiskoruktól kezdve természetesnek tartják, hogy minden nap többször esznek zöldséget és gyümölcsöt, annak az egész életükre kiható pozitív következménye lehet.
Nyitókép forrása:Pexels