2026. április 11. 9:00
Máltán ma nagyobb eséllyel lesz valaki elhízott, mint az Európai Unió bármelyik másik tagállamában. A kormány most látványos lépéssel próbálkozik: a 16 és 21 év közöttieknek ingyen kondibérletet ad, abban bízva, hogy még a komolyabb betegségek kialakulása előtt sikerül mozgásra szoktatni a fiatalokat.
Az ARTE riportja szerint a kis szigetországban a férfiak 28,7 százaléka számít elhízottnak, és a helyzet évek óta romlik. A máltai egészségügyi miniszter, Jo Etienne Abela azt reméli, hogy az új intézkedéseknek köszönhetően 2030-ra legalább 3 százalékponttal csökken majd az elhízottak aránya.
Sportolni úri hóbort? Kulturális falak a mozgás előtt
Az elhízási statisztikák mögött nem csak egyéni döntések állnak. A máltaiak 68 százaléka nagyon ritkán vagy egyáltalán nem sportol.
Ennek az egyik oka kifejezetten kulturális. Sokak szemében a testmozgásra költött pénz ma is felesleges luxus, úri hóbort. A kondibérlet vagy az edzőtermi tagság nem magától értetődő része a családi költségvetésnek, hanem valami, amit csak az engedhet meg magának, akinek már minden másra jut.
Ezt a hozzáállást szeretné ellensúlyozni a kormány azzal, hogy a fiataloknak ingyenes belépést biztosít az edzőtermekbe. A cél, hogy a mozgás minél előbb a mindennapok természetes részévé váljon, ne pedig drága hobbiként éljen a fejekben.
Autóval mindenhová: a sziget, ahol nehéz gyalog vagy biciklivel közlekedni
A máltai elhízási hullámnak nem csak a sporttal kapcsolatos kulturális ellenérzések az okai. A sziget infrastruktúrája alapvetően az autós közlekedést támogatja.
- Kevés a biztonságos kerékpárút
- A gyalogosbarát terek száma alacsony
- A városi környezet nem a sétát, hanem az autózást ösztönzi
Mindehhez társul, hogy az emberek 74 százaléka ülő munkát végez. A nap nagy része így telik: ülés otthon, ülés az autóban, ülés a munkahelyen. Nem véletlen, hogy sokaknál alig fér bele bármilyen természetes, hétköznapi mozgás.
Innen nézve az ingyen kondibérlet fontos lépés, de nem oldja meg például a városszerkezet, a közlekedés vagy a munkaszervezés problémáit. Ha valaki már a nap végére teljesen kimerül az üléstől és a stressztől, nem biztos, hogy az ingyenes edzőterem is elég motiváció lesz.
Mediterrán ország, de nem mediterrán étrend
Málta földrajzilag a mediterrán térség része, az étrendje azonban gyakran távol áll a klasszikus mediterrán diétától. Nem a sok zöldségen, gyümölcsön, olívaolajon és halon alapuló étrend dominál, hanem egy jóval „nyugatiasabb” vonal.
Ennek történelmi oka is van: a sziget sokáig brit befolyás alatt állt, és ez az étkezési kultúrában is nyomot hagyott.
- Erősebben jelen vannak a gyorséttermek
- Gyakoribbak a kalóriadús, feldolgozott ételek
- A hagyományos, helyi fogások háttérbe szorultak
A mozgásszegény életmód és az energiadús, de tápanyagszegény ételek kombinációja jól ismert recept az elhízásra. Málta példája azt is megmutatja, hogy attól, hogy egy ország mediterrán éghajlatú, még egyáltalán nem biztos, hogy mediterrán módra étkezik.
Az elhízás, mint rendszerszintű teher az egészségügynek
Az elhízás nem pusztán külsőség, hanem komoly egészségügyi kockázat. Málta mostanra eljutott odáig, hogy az elhízással összefüggő betegségek rendszerszintű terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre.
- Ide tartozik a 2-es típusú cukorbetegség
- a szív és érrendszeri betegségek
- bizonyos daganattípusok gyakoribb előfordulása
A krónikus betegségek nem csak az ellátórendszert terhelik. Növelik a táppénzes napok számát, rontják az életminőséget, és mentális problémákhoz is vezethetnek.
Ebből a nézőpontból az ingyen kondibérlet nem kedves ajándék a fiataloknak, hanem hosszú távú befektetés. Ha sikerül elérni, hogy egy teljes generáció többet mozogjon, később kevesebbet kell majd költeni a következmények kezelésére.
Mit üzen ez Magyarországnak?
Magyarországon is magas a túlsúlyos és elhízott felnőttek aránya, és nálunk is jelen van a mozgásszegény életmód, az olcsó, gyors, de egészségtelen ételek dominanciája.
Málta kísérlete több kérdést is felvet magyar szemmel. Elég, ha olcsóbbá vagy ingyenessé tesszük a sportot, miközben az iskolarendszer, a munkahelyi kultúra és a városi közlekedés alapvetően az ülést támogatja. Érdemes lehet-e az államnak célzottan támogatni a fiatalok mozgását, például kondibérleteken vagy sportprogramokon keresztül, ha ezzel csökkenteni tudja a jövőbeli egészségügyi kiadásokat.
A máltai kormány szerint a válasz igen. Az, hogy a gyakorlatban is működni fog-e a program, és sikerül-e 2030-ra valóban lejjebb vinni az elhízottak arányát, a következő évek egyik fontos európai egészségpolitikai tesztje lesz.
Egy dolog azonban már most látszik. Azzal, hogy az állam ingyen kondibérletet ad a fiataloknak, azt üzeni: a sport nem luxus, hanem a mindennapi élet része, amelyhez mindenkinek joga és lehetősége kellene, hogy legyen.
Nyitókép forrása: Pexels