2024-ben is megnyílt a pályázati lehetőség a szerkesztőségek és újságírók számára, akik olyan fontos társadalmi témákat hoznak napvilágra, amelyekre érdemes a nagyközönség figyelmét is ráirányítani. A Hégető Honorka-díjra idén egy új kategóriában is lehet nevezni, a legjobb első pályázót is díjazza a zsűri. A meghosszabbított határidő szeptember 22-e.

Egy tízéves gyerekriporter kérdezte az egykori lengyel miniszterelnököt az abortuszról a Szejmben, a Jog és Igazságosság politikusa leszerelte a parlamenti akkreditációval rendelkező kislányt.

Az Origo ma már Magyarország legismertebb kormányközeli hírportálja, de ez nem volt mindig így. 2014-et megelőzően az akkor még a politikai akaratoktól függetlenül működő lap több alkalommal is írt Lázár János titokzatos külföldi utazásairól és azok költségeiről. Az Origo még pert is nyert a Miniszterelnökséggel szemben azért, hogy kiadják az erről szóló az adatokat, végül Lázár János visszafizette utazási költségeit. Aztán éppen tíz évvel ezelőtt, 2014. június 3-án leváltották Sáling Gergő főszerkesztőt, aki hivatalosan közös megegyezéssel, de nem saját kezdeményezésére távozott. A Vaszily Miklós által vezetett menedzsment tagadta, hogy politikai nyomásra távolították el Sálingot, egy stratégiai okokból végrehajtott átszervezésre hivatkoztak, kisvártatva azonban szinte a szerkesztőség nagy része kicserélődött. Az Origo pedig megindult a változás útján, jó ideje pedig már semmi köze nincs az egykori legolvasottabb online újság szellemiségéhez.

Az RTL és a Hégető Honorka Alapítvány a sajtószabadság világnapján szeretné felhívni a figyelmet: a személyi jövedelemadó 1%-a a Hégető Honorka Alapítvány számára is felajánlható, ennek révén bárki hozzájárulhat a hazai újságírók és a független sajtó támogatásához és segítheti az alapítvány működését.

Havas Henrik ironizálva reagált Hajdú Péter kritikájára. Utóbbi pedig egyenesen azt mondta: Havas Henrik tehetségtelen, de szórakoztató.

Magyar Péter a csütörtöki kormányinfó után pár perccel Facebookon számonkérte az újságírókat, hogy miért asszisztálnak a kormány „mesedélutánjához”.

A Khabar Lahariya az egyetlen olyan újság, amely foglalkozik az indiai kasztrendszer legalján elhelyezkedő dalitok problémáival. A lap újságírónői az ország legszegényebb régióiból tudósítanak, és mindent kockára tesznek azért, hogy megmutassák az igazságot egy olyan társadalmi rendről, ahol tömegek élnek teljes jogfosztottságban. A történetükről készült Tűzzel írva című dokumentumfilm teljes egészében megnézhető az RTL+-on.

Gál Petrát már kiskorában erős újságírói küldetéstudat hajtotta, és bár érettségi után a jogi egyetemre jelentkezett, nem sokáig tudott ellenállni a média vonzásának, ami miatt eleinte a szüleivel is akadtak konfliktusai. Tizenkét évvel ezelőtt gyakornokként került a Fókusz szerkesztőségébe, mára a riportok készítése mellett műsorvezetőként is megismerhették a nézők. Magánéletéről eddig keveset lehetett tudni, most azonban elárulta, hogy eljegyezték egymást indiai származású párjával. Videós interjúnkban Gál Petra beszélt arról is, hogyan hidalják át a nyelvi és a kulturális különbségeket, és hogy képes lenne-e a család miatt háttérbe szorítani azt a bizonyos küldetéstudatot.

A kórházi fertőzések témakörét dolgozták fel a győztes pályaműben.

Az újságírók egy új lapnál folytatják a munkát.

A megszerzett adatokat lejárató kampányokhoz használták fel.

A dezinformáció és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb veszélyt jelent az újságírásra, Magyarország a 180 vizsgált ország közül a 72. helyet szerezte meg.

Európában Oroszország a legveszélyesebb a sajtóban dolgozók számára.

Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatójával és Huth Gergellyel beszélgetett a Terror Háza Múzem, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója arról, hogy milyen súlyos mulasztás, hogy a kommunisták át tudták menteni hatalmukat a médiában a rendszerváltás utáni évekre is.

Szerinte gazdasági alapon kell működtetni a médiát. 

A riporter egy jugoszláviai nyári szemináriumon akadt össze a hallucinogén szerrel, de többször inkább nem élt vele. Hazatérve fel is jelentette magát miatta.

Nagy valószínűséggel nem Manchester United-szurkoló a fiatal munkatárs.

Güngör Arslant egy nappal azután lőtték le a szerkesztőség épülete előtt, hogy cikkében korrupcióval vádolt meg egy helyi polgármestert.

A múlt héten azt mutattuk be, hogyan lett egy picike cégből és egy picike weboldalból Magyarország legmeghatározóbb hírportálja. Az indexesek ezt az első körülbelül 10 évet tartották a szerkesztőség békés időszakának. Mert ami utána következett, azt az újságírók már úgy élték meg, hogy a tulajdonosokon keresztül a politika egyre jobban megpróbál beleavatkozni a munkájukba. Ahogy egyikük mondta, strómanok és oligarchák kezébe került az Index, és innen tulajdonképpen egyenes út vezetett odáig, hogy tavaly nyáron felálljon a függetlenségét féltő szerkesztőség teljes egésze.

A békeidők vége, amikor a politika igazán rászállt az Indexre. Kormányközeli üzletemberek adták-vették a céget egészen a tömeges felmondásig. Az Index-sztori második része a Házon kívülben!

Ma csak egyetlen témával foglalkozunk: a legmeghatározóbb magyar hírportál, az Index történetét mutatjuk be.  A 90-es évek közepe felé, amikor az internet még kevesek szórakozása volt, és csak nyomokban hasonlított arra, mint ami ma ömlik ránk, néhányan úttörő vállalkozásba kezdtek: előbb CD-Romon, aztán a neten kezdtek tartalmat szolgáltatni. Az 1999-ben létrejött Index ezekre az emberekre és ezekre az alapokra épült, és lépésről lépésre Magyarország nagy és meghatározó hírportáljává vált, ami megújította az újságírást, amit dúsgazdag emberek és cégek adtak-vettek, és amire persze rászállt a politika is. Most az Index történetének első részét látják. Az Index történetéről készült filmünk második részét, ami a politikai befolyásszerzési kísérletekről szól, jövő kedden láthatják!

Egy megkerülhetetlen hírportál története. Hogyan lett egy picike cégből az egyik legnagyobb magyar híroldal? Az Index története két részben, ahogy a legfontosabb szereplők látták. Az Index sztori első része a Házon kívülben, kedden este.

22 éve jött létre, és egy pici cégből lett Magyarország megkerülhetetlen hírportálja. A Házon kívül stábja két részben dolgozta fel az index.hu történetét: az indexesek új stílust hoztak az újságírásba és a videózásba, büszkék voltak a függetlenségükre, volt, hogy majdnem csődbe mentek, végül strómanok és oligarchák adták-vették a portált működtető céget, majd tavaly nyáron a teljes szerkesztőség felmondott, és létrehozta a telexet. Az Index-sztori első részét jövő kedden láthatjátok a Házon kívülben!

Az indulása utáni néhány órában 350 ezer látogatója volt a távozó indexesek új lapjának, a Telexnek. A szerkesztőség néhány hete egy bérelt lakásban hozta létre az új lapot adományokból. Azt mondják: Magyarországon eddig még ki nem próbált modell szerint építenének fel egy olyan lapot, ahol a tartalomba sem politikusok, sem oligarchák, sem nagy cégek nem szólhatnak bele.

Pénteken indult el a távozó indexesek új lapja, a Telex. Azt mondják: Magyarországon eddig még ki nem próbált modell szerint építenének fel egy olyan lapot, ahol a tartalomba sem politikusok, sem oligarchák, sem nagy cégek nem szólhatnak bele.

Több száz cikkel és több mint hatvanfős kezdőcsapattal elindult a Telex.hu.

Nyolc alkotó – köztük a Fókusz riportere – kapott idén Hégető Honorka-díjat, ami az egyik legrangosabb szakmai elismerés. A koronavírus miatt a díjkiosztót interneten keresztül tartották. A díjazottak között van több felmondott Indexes újságíró és civilek, akiknek alkotásai a hátrányos helyzetben élők problémáit mutatják be.

Nagy, közérdeklődésre számot tartó ügyek. Az Index újságírói az elmúlt években sok olyan történetet nyilvánosságra hoztak, melyekről az éppen aktuális hatalom inkább hallgatott volna. 21 évvel ezelőtt az egyik alapító lakásából szolgáltatták a híreket, ma az egyik legnagyobb hírportál az Index. "A mi történetünk itt ezzel véget ért" - írta néhány órával ezelőtt a Facebookon Dull Szabolcs, volt főszerkesztő.

Szinte a teljes szerkesztőség, több mint 80 újságíró adta be a felmondását az Indexnél pénteken délben. Azután döntöttek így, hogy két napja menesztették Dull Szabolcs főszerkesztőt. A felmondásokat Munk Veronika főszerkesztő-helyettes jelentette be azzal, hogy az újságírók egységesek és szeretnének együtt maradni. A lap vezetőit pénteken is hiába kerestük. Bodolai László igazgatósági elnök az Azonnali.hu-nak azt mondta: nem gondolta, hogy a menesztésnek ekkora hatása lesz a szerkesztőségre.

A lap bár egy szovjet-magyar botránynak is köszönheti az indulását, már megjelenésekor is a sikeres nyugati gazdasági hetilapok, például az Economist hangulatát idézte. Bár sokáig az állampárt felügyelete alatt működött, a rendszerváltás hajnalán több meghatározó ellenzéki politikus fénymásolt a szerkesztőségben.

2005 márciusában indult a Házon kívül, 2019. májusában volt az 500. adásunk. Azóta sok minden változott körülöttünk és a szerkesztőségben is, de ahogy dolgozunk, az nem. Az 500. adást ezzel a klippel ünnepeljük!

Tegnap a Televíziós Újságírók Díja gálaestjén öt díjat is hazavihetett az RTL. A győztesekről most nem a nézők, hanem egy szakújságírókból álló zsűri döntött, akik összesen 12 kategóriában díjazták a média legjobbjait. Az X-Faktor mellett díjat kapott a Survivor, A Tanár, a Konyhafőnök VIP, a legjobb műsorvezető 2018-ban pedig Istenes Bence lett.

Viszonylag új fejlemény, hogy az ember nézegeti magyar vagy külföldi újságok weblapjait vagy a csak a neten létező lapokat és egyre gyakrabban fut bele abba, hogy egy-egy cikket csak pénzért olvashat el, vagy: önkéntes anyagi támogatást kérnek tőle. vége az ingyenes tartalmaknak?

Ma van a Sportújságírók Napja! Ennek alkalmából Csisztu Zsuzsa volt a Reggeli vendége, aki a nők között úttörőnek számít ebben a szakmában, ráadásul sportdiplomataként is tevékenykedik!

Al Ghaoui Hesna számtalan országban járt már. Több, mint 20 ország háborús övezetéből tudósított is. Most karrierről, családról, és várandósságáról is mesélt nekünk!

Ugyanazon a napon, ugyanaz a vezető sztori jelent meg nyolc online portálon, Nyugat-magyarországtól Kelet-magyarországig, egy kormány számára fontos üzenettel. Ezek a médiumok tavaly mind Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerültek, sokan felmondtak, sokakat kirúgtak, és jelentősen megváltozott a politikai tartalom. Aminek azok az olvasók látják kárát, akik nem csak a kormány álláspontjára kíváncsiak. Serdült Szilvia riportja. 

Új hét, új feladat - ezúttal három stábra osztódtak a villalakók, hogy újságot szerkesszenek. Mici főszerkesztésével bele is vágtak a munkába, pontosabban csak bele vágtak volna, ha az a fránya írógép nem lett volna...

Kozármisleny NB III-as futballklubja stadionépítésre 400 millió forintot kapott tavaly, ez 50 millióval több, mint amennyit az összes magyar nyelvű kulturális folyóirat támogatására szán az állam ebben az évben. Ez a nyomtatott és az online folyóiratokra is vonatkozik. Az idei keretösszeg fele a tavalyinak. Ráadásul megszűnt az a gyakorlat, hogy egy pályázattal háromévnyi folyamatos támogatást lehetett elnyerni. Így a korábban is kevés pénz legalább tervezhető volt. Idén a fele pénzből legfeljebb egy évre lehet pályázni. Most jön a poén: az idénre vonatkozó pályázatok eredményét még nem lehet tudni, holott április közepét írjuk.  

Egy külföldi tudósító élete csupa móka és kacagás - gondolják a kívülállók -, hiszen külföldön van! De mennyi ebből a móka és mennyi a rettegés? Közel kerülhet egy politikushoz? Vagy küzdött, és nem tudott meg semmi mást, csak pletykákat? Mindig jót evett a diplomatákkal? Netán jelentenie kellett? És egyáltalán, mire jó ez az egész, hiszen a külföldi újságok megírják az eseményeket?!