Vajon tényleg komolyak az orosz béketárgyalási szándékok? Putyin távolmaradása sokakban kérdéseket vetett fel.

80 éve ért véget Európában a II. világháború – így ünnepli a világ a Győzelem napját.

Donald Trump még kampányában azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak, ha elnökké választják. 57 nappal beiktatása után azonban a konfliktus továbbra is tart, és az elnök szavait a hétvégén egy újságíró is számonkérte rajta. Trump egy szarkasztikus megjegyzésnek nevezte korábbi kijelentését, de továbbra is bízik abban, hogy sikerül elérnie a tűzszünetet.

Ukrajna és az USA 30 napos tűzszünetet jelentett be, de Oroszország részvétele továbbra is kérdéses. Vajon ez a konfliktus végét jelenti, vagy csak átmeneti fegyver nyugvásról van szó? Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő elemzi a helyzetet és a geopolitikai következményeket. 

A tűzszünet lehetősége megosztja a katonákat a frontvonalon. Traski Viktor kárpátaljai matematikus és önkéntes katona mesél arról, hogyan változott a harci helyzet, milyen a közhangulat, és mennyire bíznak az orosz fél részvételében. 

„Itt az idő, hogy a háború véget érjen” – jelentette ki az amerikai elnök.

A fegyveres konfliktus eddig a Gáza övezetben zajlott Izrael és a Hamász között, az elmúlt napokban viszont megnőtt a veszélye a konfliktus eszkalálódásának. Irán Haniyeh halála után megüzente: meg fogják torolni vezetőjük halálát. A totális, nyílt háborút az jelentené, ha Irán is támadást indítana Izrael ellen. A Fehér Ház kommunikációs tanácsadója hétfőn arról beszélt, hogy információik szerint a támadás megtörténhet. A kialakult háborús helyzetről Rózsa Erzsébet, a Közel-Kelet szakértője beszélt a Fókusznak. 

Akár még sikerülhet is Donald Trump terve az ukrajnai háború szüneteltetésére, de ez csak elodázná a harcokat, ráadásul a többi agresszor vérszemet kapna. Ha az Egyesült Államok csak úgy kilépne Ukrajna támogatói közül, az katasztrófához vezetne, NATO-támogatás nélkül pedig elesne az ország. Donald Trump az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint még nyerhet is az ellene elkövetett merényleten, így egyáltalán nem esélytelen egy oroszoknak kedvező „béke”. 

Miután Orbán Viktor Kijevben arra próbálta rávenni az ukrán elnököt, hogy kössön gyorsan tűzszünetet Oroszországgal, Putyin leszögezte, hogy neki eszében sincs tűzszünetet kötni.

„Ez a háború, amit önök most elszenvednek, mélyen érinti az európai biztonságot” – mondta Orbán Viktor Kijevben a Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatón. A magyar uniós elnökség megkezdése után Orbán Viktor első útja Kijevbe vezetett, mutatjuk, miről tárgyaltak a felek. 

A Reuters szerint több kormánytag is keményen kritizálta azt, hogy az IDF tűzszünetet tart egy főút mentén, hogy megkönnyítsék a segélyszállítmányok eljuttatását a palesztin enklávéba.

Sokkoló videót hozott nyilvánosságra az izraeli Túszok és az Eltűntek Családtagjainak Fóruma, mert úgy érzik, Benjamin Netanjahu húzza az időt a túszok kiszabadítása ügyében. A videón azt látni, amint Nahal Ozban izraeli katonanők hátrabilincselt kézzel, véres fejjel a fal mellett ülnek. A felvételeket tavaly október 7-én, a Hámász Izrael elleni támadása napján készítették a terroristák a testkameráival – ezek az utolsó képek, amiken családtagjaik láthatták őket. A tűzszünetről a tárgyalások mai napig folynak, kimenetelük azonban most még teljesen bizonytalan, így az izraeli túszok túlélési esélyei napról-napra csökkennek.

Oroszország a szakértők szerint Ukrajnával kapcsolatban nem szokta betartani szerződéseit, ezért önmagában nem jelent semmire garanciát, ha Putyin esetleg tűzszünetet ajánlana.  

Négy orosz forrás szerint Putyin nem akar újabb nemzeti mozgósítást, és nem tervez NATO-területeket elfoglalni.

Kedden Izrael megindította a rafahi offenzívát, közben pedig tűzszüneti tárgyalásokról is hallani a hírekben, laikusok számára zavarosnak tűnhet a helyzet Gázában. A Reggeliben Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk, hogy elmagyarázza, hogy áll a háború, mi Izrael célja, és mikor hallgathatnak el végre a fegyverek.

Izrael elutasította a Hamasz által hétfő este elfogadott tűzszüneti javaslatot, de hajlandó tovább egyezkedni, ezért tárgyalódelegációt küldött az egyiptomi fővárosba. Ugyanakkor megindították a dél-gázai Rafah elleni szárazföldi hadműveletet, amelynek célja végső csapást mérni a terroristákra. Mivel elfoglalták az ottani határátkelőt, a nélkülöző palesztinok százezreinek szánt segélyek szárazföldi úton nem jutnak be a Gáza övezetbe.

A Hamász elfogadott egy tűzszüneti javaslatot, de egy olyat, ami Izraelnek nem megfelelő.

A szervezet egyhetes tűszünetet is kínált, Izrael pedig állítólag ahhoz ragaszkodott, hogy engedjék el a túszok között maradt összes nőt és beteg férfit. 

A lépés miatt több emberi jogi szervezet élesen bírálta az Egyesült Államokat. Washington szerint a tűzszünet csak a Hamásznak kedvezne. Közben az izraeli hadsereg közölte: alagútra és fegyverekre bukkantak gázai iskolák területén is.

Megrekedtek a tűzszünet folytatásáról szóló tárgyalások Izrael és a Hamász között. Netanjahu kormányfő visszahívta az izraeli delegációt Katarból. Közben a francia elnök bejelentette, Dohába utazik, hogy új megállapodást hozzon tető alá. Sajtóhírek szerint Izrael azt szeretné, ha a háború után egyfajta ütközőzónát hoznának létre Gázában, hogy megelőzzék a terrortámadásokat.

A két fél Katarban tárgyalt, az izraeli kormány szerint „zsákutcába jutottak”.

A tűzszünet további meghosszabbítását péntek reggel sem Izrael, sem a Hamász, sem a közvetítőként eljáró Katar nem jelentette be.

Kilenc izraeli nő és egy lány hagyhatta el a Gázai övezetet és térhetett vissza Izraelbe kedden. Mellettük még két külföldi thaiföldi vendégmunkást engedtek szabadon.

A három gyerek kórházban van, Rodney kutya pedig segít az orvosoknak.

A fegyverszünetet eredetileg négynaposra tervezték, és hétfő éjfélkor járt volna le.

A Hamász terrorszervezet hétórás késlekedés után újabb túszokat, 13 izraelit és négy külföldit adott át a vöröskeresztnek az Izraellel kötött fegyverszünet részeként. A szabadon engedettek között van egy magyar állampolgársággal rendelkező 18 éves nő is.  

Történelmi pillanatnak számított, amikor a Vöröskereszt terepjárói pénteken átléptek Egyiptomba a rafahi határátkelőn azzal a 13 tússzal, akiket 49 nap fogság után a Hamász szabadon engedett. A legfiatalabb közülük két, a legidősebb 85 éves. Kommandósok, orvosok és összekötő tisztek fogadták őket, akik zajszűrős fejhallgatókkal biztosították számukra a nyugalmat és azonnali pszichológiai ellátásban részesítették a szabadon engedett túszokat. A humanitárius tűzszünet négy napig van érvényben.

13 nőt és gyereket engedtek szabadon, Izrael cserébe 39 terroristagyanús nővel és gyerekkel tesz majd így.

A Hamász pénteken 13 olyan túszt fog szabadon engedni, akit az október 7-i terrortámadáskor hurcoltak el Izraelből.

A megegyezés csütörtökön lépett volna életbe, de elhalasztották végrehajtását. 

Megszületett az alku Izrael és a Hamász között: 50 túsz szabadon engedéséért cserébe négynapos fegyverszünet lesz a Gáza övezetben, és izraeli börtönökből is szabadulhat 150 palesztin. A katari közvetítéssel nyélbe ütött megállapodás az előzetes információk szerint legkorábban csütörtök reggel léphet életbe, a feltételek alapján 3 magyar származású túsz is szabadulhat. Az izraeli kormányfő kijelentette: a háború ennek ellenére folytatódik.

A megbeszélések eredményét az egyeztetésekben közvetítői szerepet vállaló katari kormány jelenti majd be.

Szerintük Izrael próbálja kikerülni a megállapodást.

„Minél kevesebbet mondok róla, annál több az esély, hogy létrejön” a megállapodás, mondta Netanjahu.

Szerinte azok a bűntettek, amelyeket most a Hamász visz véghez, holnap akár Párizsban, New Yorkban vagy bárhol a világban megtörténhetnek. 

Elindultak a tárgyalások.

Cserébe a túszok elengedését kérik, de erre egyelőre kevés az esély.

Ameddig nem kapják vissza a túszokat, nem lesz tűzszünet – ismételte meg izraeli kormány álláspontját Benjamin Netanjahu miniszterelnök. A harcok leállítását világszerte egyre többen követelik. Köztük politikusok, és most már az elrabolt izraeliek rokonai is. Közben újabb videó látott napvilágot a zenei fesztivál helyszínéről, ahol 260 fiatalt gyilkolt le a Hamász terrorszervezet. 

Mindenképpen területszerzéssel fejeznék be az oroszok az ukrajnai háborút, viszont már békét akarnának.

A magyar kormány szerint a javaslat nem volt elég kiegyensúlyozott. Ukrajna esetében mintha nem lennének ilyen problémák.

Százakat vettek őrizetbe New Yorkban egy zsidó mozgalom által szervezett tüntetésen. A résztvevők a Gáza övezet izraeli lerohanása ellen tiltakoztak. Több ezren demonstráltak tűzszünetet követelve Londonban is. Az ENSZ közgyűlése szintén azonnali humanitárius fegyverszünetet sürget. A felszólítást Izrael elutasította.

A Gáza és Egyiptom közötti Rafah határátkelő hétfői megnyitásáról terjedtek el hírek, valamint egy tűzszüneti megállapodásról, hogy külföldi állampolgárok el tudják hagyni Gázát, a segélyszállítmányok pedig bejussanak a palesztin területre. 

Kövér a máltai házelnökkel közösen jutott arra, hogy tűzszünetet kell kötnie Oroszországnak és Ukrajnának.

A fehérorosz elnök javaslata azt jelentené, hogy Oroszországnak jogában állna az általa megszállt ukrajnai területeken maradni.

A belarusz elnök óva intette Ukrajnát az ellenoffenzíva megindításától és azonnali tűzszünetre és tárgyalásokra szólított fel, az „Egyesült Államokat és csatlósait” hibáztatva a totális háború miatt.

„Az oroszok nem tudják megnyerni a háborút, de nem is tudják elveszíteni” – Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint döntetlen lesz az orosz-ukrán háború abban az értelemben, hogy mindkét fél megpróbálja majd a saját győzelmét bejelenteni. 

A miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót előkészítő videókonferencián vett részt.

Nincs tűzszünet, sőt az újabb orosz támadásoknak halálos áldozatai is vannak Ukrajnában. Eredetileg Putyin orosz elnök hirdetett másfél napos tűzszünetet az ortodox karácsony idejére. 

Az orosz védelmi tárca korábban azt közölte, hogy a tűzszünet 36 órája alatt a maga részéről támadást nem indít, de az ukrán fellépésekre válaszolni fog.

Arról egyelőre nincs információ, hogy a támadásnak hány halálos áldozata van.