Sugárzó anyaggal mentené meg az orrszarvúkat a tudomány – egy kísérleti módszerrel próbálják elriasztani az orvvadászokat Dél-Afrikában.

A mikrogravitációtól náthás tünetei lesznek az űrhajósoknak, többek között ezért nem érzik jól az ízeket. De van más oka is annak, hogy a lakomázás az űrállomáson nem népszerű program.

Aggasztó mennyiségben tartalmaznak üvegszálat a tengerből gyűjtött osztrigák és kagylók Dél-Angliában.

A tudósok azt figyelték meg, hogy az öregedés folyamán az idegsejtek által létrehozott elektromos jelek lassulnak és gyengülnek.

Kevesebb mellékhatás, célzottabb gyógyszerek, magyar-japán áttörés.

Sokféle tanács létezik arra, hogyan maradhatunk hosszú távon egészségesek, de nem mindig van szükség drága kezelésekre és divatos diétákra – állítják kutatók. A The Sun újságírója olyan, bárki számára a mindennapokba könnyen beilleszthető praktikáknak járt utána, amelyek hatása tudományosan is alá van támasztva.

Sokan koccintással kezdik vakációjukat, ha repülőgépre szállnak, hogy megünnepeljék nyaralásuk kezdetét, vagy épp egy jót szundítsanak a megérkezésig. Egy friss tanulmány azonban megállapította, hogy az utazómagasságon uralkodó kabinnyomás és a fedélzeten fogyasztott alkohol kombinációja megterhelheti még a fiatal szervezeteket is.

Meglehetősen lehangoló képet festett a klímatudósok lelki állapotáról a Guardian cikke, ami szerint a kutatókon a teljes kétségbeesés és reménytelenség érzése lett úrrá, mert a világ még mindig nem veszi elég komolyan a klímaváltozás jelentette veszélyt. Az rtl.hu-nak nyilatkozó magyar klímakutatók azonban azt mondták, ők egyáltalán nem annyira pesszimisták, és van ok a reményre. 

Húsz perc alatt kiderülhet egy vizeletvizsgálattal, hogy valaki tüdőrákos-e.

Az is kiderülhetett, miért csökkent ilyen ijesztő mértékben a férfiak termékenysége.

Egy indiai kutatás szerint kétszer nagyobb a kockázata a halvaszületésnek a meleg környezetben dolgozó nőknél.

Mérget azért még ne vegyünk rá.

A tudósok és a politikai hatalom felelőségéről szól a Rózsavölgyi Szalonban héten bemutatott A díj című darab. Az előadás valós történetet mond el, ami az egyik Nobel-díjjal kapcsolatos. A színdarabhoz a tudósok felelőségét hangsúlyozva két magyar Nobel-díjas, Karikó Katalin és Krausz Ferenc levelet írt a rendezőnek. 

Emlékeznek arra a bohózatra Sinkovits Imrével, Szombathy Gyulával és Tábori Nórával, ahol a beteg felkeresi az orvost, hogy irgalmatlanul viszket a háta és utána a gyógyszer-mellékhatások miatt különböző nyavalyák törnek ki rajta? Azt hihetnénk, hogy egy kis viszketés miatt az ember nem megy kapásból orvoshoz, de a kutatások szerint minden ötödik ember átesik krónikus viszketésen. Márpedig azzal érdemes szakemberhez fordulni, hogy írjon fel valamit, de ne a Vakarynt. 

Kevesebb benne a telített zsírsav, és még a Földnek is jó.

Versenyt futnak az idővel a mentőcsapatok, kétségbeesetten keresik a Titanic roncsaihoz tartó turista tengeralattjárót, melyet vasárnap reggel bocsátották vízre a Polar Prince nevű hajóról, de hollétéről azóta sem tudni. A merülés kezdetétől számítva alig 2 órán belül megszakadt a kapcsolata az amerikai parti őrséggel. Az érintett Oceangate cég egyébként 2020-tól elkezdte árulni „polgári tudósoknak” a szabad helyeket. Így bárki, aki kifizet 250 ezer dollárt, vagyis több mint 85 millió forintot, kiképzés után lemerülhet a cég Titán nevű búvárhajóján a roncshoz. A cég azt állítja, hogy nem turistáskodik a Titanic körül. A velük tartó civileket „küldetésspecialistáknak” nevezik, akik feladatokat kapnak a nyolcnapos expedíció során.

Egy FGF21 nevű hormon szintjének emelése lehet a megoldás.

A tudomány diszkrét intelme láthatóan nem elég, ezért a „lázadó” tudósok másképp érnék el, hogy minél többen lépjenek egyet hátra, és gondolják át, mit tehetnek a klímaváltozás megfékezése érdekében. Nagy port kavart közös cikkük, amelyet sok folyóirat nem is akart megjelentetni.

Hallatlan politikai nyomásgyakorlásról és Palkovics László miniszter tudóskénti alkalmatlanságáról írtak akadémikusok a Meteorológiai Szolgálat vezetőinek menesztése miatt. Az MTA elnöke is az illetéktelen befolyástól mentes működés fontosságát hangsúlyozta. Palkovics László egy interjúban úgy reagált: szervezeti átalakítások miatt menesztette a meteorológiai szolgálat vezetőit.

Egész Nyugat-Európában látni lehetett azt a fényes tűzgömböt, amely február végén csapódott a Földbe Dél-Angliában. A jelenséget megfigyelő tudósok azonnal oda is küldtek egy kutatócsoportot, amelyet szerencséjükre egy kint élő magyar is elkísért.

Nyílt levélben szól a debreceniekhez és tiltakozik a Természettudományi Múzeum odaköltöztetése ellen több mint 30 hazai tudós. Múlt kedden vált biztossá, hogy Debrecenbe költözik a múzeum. A levél szerzői attól tartanak, az áttelepüléssel elvész a szakértelem, és jóvátehetetlen károk keletkezhetnek az egyedülálló gyűjteményben. A debreceni polgármester szerint a város mindent megtesz majd, hogy a múzeum feltételeit biztosítsák.

Pusztító járványok, természeti katasztrófák, vészesen közeledő klímaváltozás, kiberháborúk és rohamos technikai fejlődés, amely nem csak a hasznunkat szolgálja majd. Néhány napja a világ vezető atomtudósai előretekerték a végítélet szimbolikus óráját, szerintük már csak 100 másodpercre vagyunk a totális megsemmisüléstől. A mutatók még sohasem álltak ilyen közel az éjfélhez, azaz a teljes kihaláshoz.

Különleges vállalkozásba kezdtek magyar tudósok. Minden részletét tisztázni akarják az 1526-os mohácsi vésznek, mert bár a az összes történelem tankönyvben szerepel és mindenki tud róla, valójában rengeteg a megválaszolatlan kérdés. A legérdekesebb, hogy máig nem találták meg annak a több mint 20 ezer katonának a maradványait, akik odavesztek a harcban.

Azért ez nem akkora forradalmi áttörés, merthogy a banánhéj, amúgy ehető. Nem annyira finom, de ehető. Viszont vitaminokban gazdag. Na, de most japán tudósok kifejlesztették/feltalálták/kikísérletezték azt a banánt, amit hámozás nélkül is élvezet fogyasztani. Ezek a tudományos banánok annyiban különböznek a nem laboratóriumi banánoktól, hogy sokkal vékonyabb, így ehetőbb és ízletesebb a héjuk.

Magyarország nagyra értékeli tudósait és kutatóit, s már ezért is jó lenne megérteni, hogy a felértékelődő tudás és újítás világában miért nem költünk többet, sokkal többet kutatásra és fejlesztésre. Ez persze az oktatásra és az egészségügyre is vonatkozik, de ma a tudomány a téma. Az uniós és állami pénzek felhasználásáról 2015 óta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal dönt, amelynek elnöke Pálinkás József atomfizikus, akadémikus, korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.  

Évi 400 millió forintot oszt szét 12 tudós között a Magyar Tudományos Akadémia. A Lendület Program 5 évre szól, és már 2009 óta tart. A cél magyar tudósok hazacsábítása külföldről, illetve itthon tartani az itt dolgozókat. A díjazottak között van régész és Amerikából hazatérő agykutató is.