Törökország jelenleg nem teszi hozzáférhetővé számukra a kezelést, ezen szeretnének változtatni.

Törökország már támogatja Svédország NATO-csatlakozását – ezt a katonai szövetség csúcstalálkozóján jelentették be. A bővítést eddig Magyarország sem hagyta jóvá. Orbán Viktor néhány hete azt mondta, azért, mert ellentét van a két ország között. Szijjártó Péter kedden már arról beszélt, csak technikai kérdés, hogy mikor szavazza meg a parlament a svédek csatlakozását. Novák Katalin államfő arra kérte Orbán Viktort, hogy minél előbb tegyék ezt meg.

Kétnapos csúcstalálkozót tartanak Litvániában a NATO vezetői. Az eseményen várhatóan személyesen megjelenik Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is. 

Mielőtt Törökország belement volna a Svédország csatlakozásába még inkább elvi akadályok voltak. 

Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatón beszélt a svéd NATO-tagság kérdéséről.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen üdvözölte az öt ukrán parancsnokot.

Vlagyimir Putyin a tervek szerint augusztusban látogat Törökországba, de most Volodimir Zelenszkij volt ott, és a török vezető neki kedvező nyilatkozatot tett.

Az édesanya gyűjtést indított, hogy haza tudja vinni a fiát Törökországból az Egyesült Királyságba.

A rendőrség eljárást indított az akció résztvevője ellen etnikai vagy nemzetiségi csoport elleni izgatás miatt. Ankara már tiltakozásba kezdett, természetesen a svéd kormányt okolták miatta.

A török elnök szerint Svédország még nem tett meg mindent, amit kértek. A két ország képviselői Brüsszelben tárgyalnak legközelebb.

Elfogyhat a levegő Magyarország körül, ha nem szavaz.

A tavalyi BL-döntön Nicolas Sarkozy volt francia elnökkel fotózkodott.

A NATO fenntartja éberségét. Ott leszünk, hogy szavatoljuk a biztonságos és stabil körülményeket, mondta a szövetséf főtitkára.

Vérfrissítés a török kormányzatban.

Az újraválasztott török elnök személyesen hívta meg Orbán Viktort. 

Döntését azzal indokolta, hogy elzárták tőle a mentéshez és a kiképzéshez szükséges eszközöket.

Még öt évig Erdogan marad Törökország elnöke, miután a két évtizede hatalmon lévő államfő 52 %-os eredménnyel megnyerte az elnökválasztás második fordulóját. Az ellenzéki összefogás jelöltje igazságtalannak nevezete a választásokat, és azt ígérte, folytatja a harcot Erdogan tekintélyelvű rendszere ellen.

Az egyre gyengébb török lírának nagyon örültek a szavazók.

A hivatalban lévő elnök a szavazatok 52 százalékát szerezte meg, újabb őt évig ő irányítja az országot. Megfigyelők szerint a választás szabad volt, de nem fair, mert a kormánypárt és az ellenzék nem egyenlő esélyekkel vágott neki a voksolásnak.

Ezt már nem hozza vissza az ellenzék.

A jelenlegi elnök vezet az eddig megszámlált szavazatok alapján.

Az első forduló harmadik helyezettje a jelenlegi elnököt támogatja.

Beszámolt a kálváriájáról, 3 millió forintnyi pénzt dobott ki az ablakon.

Kövesd egy olasz orvostanhallgató útját a Gázai övezetbe és nyerj betekintést a nők helyzetébe Törökországban és Szíriában. Tudj meg mindent testközelből a Capitolium ostromának történéseiről és a Kínában történő kisebbségi elnyomásról. Az On the Spot ajánlásával többszörös díjnyertes nemzetközi dokumentumfilmek várnak több héten keresztül exkluzívan az RTL+ előfizetős kínálatában, most 1 hónapig ingyen.

Kanapéként azonosított repülő tárgyat észleltek Ankarában.

A magyar miniszterelnök azt mondta: egy erős és stabil Törökországra van szüksége Magyarországnak, Európának és a világnak.

Egyik jelölt sem érte el az 50 százalék plusz egy voksot.

Egyik jelölt sem szerezte meg a győzelemhez szükséges abszolút többséget a török elnökválasztáson, így szinte biztos, hogy két hét múlva második fordulót kell tartani. A szavazatok több mint kilencvenkilenc százalékos feldolgozottsága mellett a jelenlegi államfő, Recep Tayyip Erdogan végzett az élen a voksok 49,4 tized százalékával. Ellenzéki kihívója közel 45 százalékkal lett második.

Hiába a tavaly 85 százalékon tetőző infláció, amelyet a lakosság a bőrén érez, hiába a több mint 48 ezer ember életét követelő földrengés, amelynek kezelése hemzsegett a hibáktól, újra diadalt arathat Orbán Viktor szövetségese, Recep Tayyip Erdoğan török elnök. Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője mutatja be azokat a gazdasági, vallási és társadalmi törésvonalakat, amelyeket kihasználva Erdoğan megőrizheti hatalmát.

A jelenlegi török elnök ugyanakkor azt közölte: vezetnek.

Úgy néz ki, egyik esélyes jelölt sem szerzi meg a szavazatok ötven százalékát.

Kimagasló részvétellel zajlott a parlamenti és elnökválasztás Törökországban. Az előzetes felmérések szoros eredményt jósoltak a hivatalban lévő Erdogan államfő és ellenzéki kihívója között. A választás kimenetele alapvetően meghatározhatja a stratégiailag fontos ország szerepét a világpolitikában. Az első, nem hivatalos eredmények estére várhatók, amelyekből kiderül, hogy szükség lesz-e második fordulóra.

A szavazatok negyven százalékát számolták meg mostanáig.

Véget ért a kampányidőszak Törökországban, ahol vasárnap elnök- és parlamenti választást tartanak. Közvélemény-kutatások szerint két évtized után először van reális esély arra, hogy az egyesült ellenzék elnökjelöltjének sikerül legyőznie Erdogan elnököt. Ő egy interjúban azt ígérte, ha veszít, békésen átadja a hatalmat.

Kemal Kilicdaroglu, Erdoğan török elnök legfőbb kihívója azzal vádolta meg Moszkvát, hogy hamisított online videókkal akarják befolyásolni a vasárnapi választást. Az ellenzéki jelöltnek állítólag bizonyítékai is vannak, de a Kreml szóvivője állítja, hogy nem avatkoznak be más országok belügyeibe.

A több mint két évtizede uralkodó Recep Tayyip Erdoğan ugyanazzal a vaskézzel szilárdította meg hatalmát, amellyel tönkretette az ország gazdaságát. Sokak számára azonban hit kérdése a választás. Míg a regnáló államfő grandiózus átadásokkal és Törökország nagyságával kampányol a zsebéből kilógó médiában, kihívója a konyhaasztalnál veszi fel az interneten terjesztett videóit.

Az Abu Huszein al-Kurasi fedőnevű vezetőt a török hírszerző szervezet (MIT) által szombaton végrehajtott műveletben „semlegesítette”.

Egy nyolcemeletes épület gyulladt ki a népszerű tengerparti török üdülővárosban.

Az Ukrajna elleni háború nem csak a lövészárkokban zajlik, ugyanis a kibertérben egy teljesen új típusú hadviselésnek lehetünk tanúi, amelyben a legfontosabb a zavarkeltés, a dezinformáció és az álhírek terjesztése. Az rtl.hu Krasznay Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte az orosz-ukrán kiberháború legújabb fejleményeiről, az amerikai szivárogtatási botrány következményeiről és magyar száláról, a törökországi választások befolyásolásáról és a budapesti orosz nagykövetség rejtélyes antennáiról. 

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter arra biztatta Magyarországot és Törökországot is, hogy mielőbb lépjenek az ügyben. 

Feltehetően a tavalyi magyarországi választás előtt is bevetették ezeket.

Nem nézi jó szemmel az amerikai elnök, hogy a törökök és a magyarok halogatnak.

A nagy hőségben különösen élvezi kisebb melleit, mert azok kevésbé izzadnak.

DNS-teszt kellett hozzá, hogy újra egyesülhessenek. 

A világhírű magyar mentőkutya, Mancs szobrát avatta fel Novák Katalin a törökországi Kocaeliben. Az azóta már elpusztult négylábú számos bevetésen vett részt, az 1999-es törökországi földrengés idején egy 3 éves kislány életét mentette meg. A köztársasági elnök elmondta, a magyar török barátság a veszteségek révén erősödött meg a történelem folyamán. Az ünnepségen ott volt a kutya egykori gazdája, Lehoczki László, aki Mancs utódjával, Hope-pal érkezett. A magyar mentőcsapatok és kutyáik a februári földrengések alatt fáradhatatlanul kutatták a romokat, végül 35 ember életét sikerült megmenteniük.

A NATO 30 tagállamából már csak Törökországnak kellett hozzájárulnia Finnország csatlakozásához.

Erdoğan szerint Törökország első atomerőművének avatásán vehet részt az orosz elnök.

A szombat hajnali földmozgás 4,7-es erősségű volt.

A keddi sorsoláson nem vehettek részt az Ukrajnában háborúzó Oroszország versenyzői.

Az egyiket Nagy-Britanniában már több mint két éve kivonták a forgalomból.