A borravaló elosztásánál tört be a szocialista gazdaságpolitika a sztriptízbárba, emiatt a táncosnők perre mentek.

Ma ötven éve, hogy elkezdődött a Kádár-kor utolsó írópere, amelyben Haraszti Miklóst izgatással vádolták a Darabbér című kéziratáért. Ebben az író azt az évét foglalta össze, amit mellőzött értelmiségiként marósként töltött egy gyárban. Dr. Végső őrnagy, akit valóban így hívtak, elképesztő türelemmel tette fel neki kérdéseit, ő pedig éhségsztrájkkal érte el, hogy kiengedjék a letartóztatásból.

Leslie Mandoki évtizedekkel ezelőtt Csupó Gáborral együtt szökött meg Magyarországról, Csupó az animációs filmek guruja lett Amerikában, Mandoki pedig zenész. Leslie Mandoki Budapestről indítja új turnéját, jelen lesznek a barátai Los Angelesből, New Yorkból és Londonból is. A zenész szeretne hidakat építeni az emberek között a dalaival. Szerinte 20 éve kialakult a casino kapitalizmus Amerikában, ami továbbgyűrűzött más országokba is és rengeteg kárt okozott. Úgy érzi, az egész világ szakadékban van.

„Amit a törvény nem tilt, azt szabad. Ennélfogva a homoszexualitás, miként a heteroszexualitás sem, jogi úton nem korlátozható” – így fogalmazott egy Fidesz nevű párt a melegjogokról a Mások című melegmagazin 1990-es számában. A kilencvenes évek izgalmas magyar LMBTQ-életét Hanzli Péterrel, a Háttér Társaság történészével, archivistájával idéztünk fel.

A magyar úttörőszövetség, amely a cserkészmozgalom szerepét vette át, az ötvenes években még alacsonyabb taglétszámmal működött, mert voltak, akik nem voltak hajlandók belépni, és voltak, akiket kizártak. A nyolcvanas évekre szerepe, súlya megváltozott, de még akkor is egy ország tudta fejből a 12 pontot. A XXI. század archív és modern filmrészletekkel, szemtanúkkal és szakértőkkel idézi meg a magyar úttörőmozgalom évtizedeit.

A Magyar Televízió munkatársának neve minőségi munkát sugallt.

A jelenlévőkön kívül csak kevesen tudtak és tudnak róla a mai napig, ezért van olyan ,aki csak legyint: „ugyan már!”. Pedig a nyolcvanas évek közepén valóban megtörtént, hogy rendőrök szinte ok nélkül vertek szét egy koncertet, nem is akárhol: a Pusztavacsi Békefesztiválon. A XXI. század egy kevéssé ismert esetet dolgoz fel hétfői adásában. 

A Petőfi '73 című kultfilmmel nem az volt a baj, hogy mit mondott több mint száz évvel korábban Petőfi, hanem hogy mit mondtak 1972-ben azok a középiskolás diákok, akikre még a főszerepeket is rábízta Kardos Ferenc rendező. Ötven évvel a bemutató után szereplők és a stáb tagjai találkoztak újra, a XXI. század stábja pedig jelen lehetett a különleges randevún.

1973 márciusában állványba burkolózott a Lánchíd, és épült a hármas metró. A boltosok az éjszakai nyitva tartás miatt utálkoztak, a Füredi úti lakótelep iskolájában pedig egy több mint százkilós horrortanító kínozta a gyerekeket: celluxszal ragasztotta le a szájukat, a fejfájósnak ajtóba csípte az ujját. A panaszkultúra mellett Magyarországon csak Korda György népszerűsége múlhatatlan. Erről írt az újság ötven évvel ezelőtt.

Annak idején az illetékesek szemet hunytak a minőségi szabványok felett, hogy színes tévével lássák el a magyarokat. Amikor kiderült, hogy baj van a Color Star tévékkel, a vásárlókat próbálták felelőssé tenni a robbanások miatti tűzesetekért.

1973-ban szembesült a fejlett világ az első kőolajválsággal. A magyar állami tévé gúnyosan számolt be arról, hogyan tűntek el a gépkocsik a nyugati nagyvárosokból, jelezve, hogy nálunk ez nem kövezhet be. A válság persze hozzánk is begyűrűzött, az árrobbanás pedig az ország eladósodásához vezetett, aminek következményeit évtizedeken át nyögték a magyar emberek.

Nagy ára volt annak, hogy megtartsák a nép bizalmát a szocializmusban. A magyar embereknek a kapitalizmusban kellett kifizetni a tartozást.

A szocializmust építették, de másként. A jugoszláv útlevél szabaddá tett. A jólét és a szabadság azonban csak látszólagos volt. Tito vasmarokkal tartotta össze országát. A rendszert bírálni nem lehetett, cserébe létbiztonságot és utazást adott az embereknek. 

Ősszel lehet népszavazás arról, hogy Ferencváros átadja-e az építési területeket a kínai Fudan Egyetem számára – ezt a kerület polgármestere mondta Híradónknak. Közben az innovációs és technológiai miniszter az ellenzéki aggályokra reagálva arról beszélt, nem kell egyetem ahhoz, hogy egy ország titkosszolgálati tevékenységet folytasson, és ideológiai oktatásra sem számít. A kínai elnök viszont éppen hétfőn mondta, hogy a kínai egyetemeknek szocializmushoz hű generációt kell kinevelniük.

Rákosiék nem szerették a pszichológiát. Burzsoá áltudománynak nevezték és nemcsak, hogy nem kértek belőle, de szinte teljesen fel is számolták a lélektant. Szerencsére voltak elhivatott tudósok és merész diákok, így a pszichológia tudománya túlélte az ötvenes éveket. Sőt a Kádár-rendszerben kivirágzott. Olyanok is élvezték az illatát, akikre nem is gondolnának.

Felégetik a parkettát, disznót tartanak a kádban, nem szeretnek dolgozni. - Előítéletek a szocializmusban, amikor felszámolták a telepeket és új házakhoz juttatták a romákat. De vajon le lehetett-e rombolni a beidegződéseket és álmodhatott-e más életről egy cigány gyerek akkor, amikor hivatalosan nem is létezett szegénység? Egy zseniális dokumentum-játékfilm nyomában, avagy Cséplő Gyuri története. Veress Krisztina filmje a XXI. században.

A rajzos történeteket szerette a politika. A grafikusok kezét a párt vezette. Mit és miért nem lehetett rajzolni a szocializmusban? Miért félt a párt a rajzoktól? A képregény és a politika viharos viszonya a 21. században.

Lakatos Ernő ott volt az állampárt születésénél, segítette felcseperedni, aztán azzal szembesült, hogy a szocializmust építő országban az emberek mást akarnak, mint amit ő elképzelt. Ő viszont haláláig kitartott jónak gondolt elvei mellett. Egy hithű, ellentmondásos élet következik: Lakatos Ernő, a sajtóirányító.

Makovecz Imre lázadt a szocializmus merev rendszere, a panelek és kockaházak ellen - templomaival és művelődési házaival a népi motívumokat akarta visszahozni. Hogy örök ellenállóként hogyan fonódott össze neve mégis a politikával, az kiderül Szabó Ádám filmjéből!

Aki a nyolcvanas években nőtt fel, pontosan tudja, hogyan nézett ki egy átlagos otthon a szocializmusban. Lakkozott szekrénysor bárszekrénnyel, műbőr kanapé, padlószőnyeg és pvc. Design bútorokat hiába keresünk a családi képeken. Pedig a Kádár-rendszerben ugyanolyan remek székeket, asztalokat vagy szekrényeket terveztek magyar iparművészek, mint mondjuk olasz vagy skandináv kollégáik, ezeknek azonban csak a töredéke jutott el az otthonokba. Vajon miért?

A szocializmusban nem nézték jó szemmel, ha felügyelet nélkül bandáztak a gyerekek. Ha csak úgy összejöttek, hogy jól érezzék magunkat. Vannak korok, amikor nem szeretik a civil dolgokat. A Pál utcai fiúk története így különös olvasmány volt, talán önöknek is az: gyerekcsapat harca egy grundért.

Szocialista embertípus - ne legyen hosszú haja, vegyen nyakkendőt a Várkertbazárban rendezett ifiparki bulikban, és legyen ott a közösségi rendezvényeken. Ez nem volt nehéz. Ami nehéz volt, hogy azt várták el, hogy - legalább látszólag - úgy is gondolkodjunk, mint a szocialista ember, bár erről mindenkinek csak ködös fogalmai voltak. De megpróbálták megvalósítani. Egy egész várost építettek föl az elképzelt embertípusnak. Volt is móka belőle: a tervek állandóan változtak. A város aztán elkészült és mára élhetővé vált, mert a 60-as évektől hagyták, hogy úgy fejlődjön, ahogy lakói akarták.

Senki sem szeretett az iskolai menzán enni, mert hiába volt olcsó, legtöbbször szétfőtt, íztelen, zsíros ételeket raktak elénk. Nem csoda, hogy mérgezdének nevezték, mint az összes önkiszolgálót. Ezért később, amikor már lehetett, inkább költöttük a pénzünket másféle ebédre. Mondjuk, csalamádés hamburgerre, vagy csirkefalatokra, az első magyar gyorsétteremben. Ezek sem számítottak a gasztronómia csúcsának, de legalább azt az illúziót nyújtották, hogy megkóstolhatjuk Amerikát.

Nem értettek hozzá, de központilag határozták meg, hogyan öltözködjenek az emberek. Az NSZK-ból érkezett jeansnek mágikus ereje volt. Mindez jól jellemezte a szocialista Magyarországot. Mert hiába volt látszólag jól működő ruhaiparunk, Május 1 meg Vörös Október ruhagyárunk, ott sosem a minőség, hanem a mennyiség számított. Aki divatosan akart öltözni, az a kapualjakban működő butikok vevője volt. Ha pedig nem volt rá pénz, a nők megvarrták magunknak az áhított ruhákat.

Letagadták az igazságot. Betiltották a kiállítást. Mindenbe beleszóltak. Megmondták mi tetszik nekünk, és azt kellett nézni, hallgatni, olvasni és szeretni.

Egy rezsim, amely nem szerette a kritikát, csupán a dicséretet és az öntömjénezést. Kultúrpolitikája ezért lehetőségekkel és pénzzel jutalmazta a vazallus művészeket, büntette az ellenállókat, nem adott nekik megrendelést. Kovács Dorián filmje.

Takarékossá és igénytelenné tette a magyar konyhát a szocialista menza. Családi receptekben éltek tovább a magyar ízek.  

Takarékossá és igénytelenné tette a magyar konyhát a szocialista menza. Családi receptekben éltek tovább a magyar ízek.  

A magyar nemcsak lovas, hanem hajós nép is. A szocializmusban futószalagon gyártottuk a tengerjárókat. A legénységben nők is voltak. Az összes kontinensre eljutottak a magyar hajók, amíg el nem fogytak.

A magyar nemcsak lovas, hanem hajós nép is. A szocializmusban futószalagon gyártottuk a tengerjárókat. A legénységben nők is voltak. Az összes kontinensre eljutottak a magyar hajók, amíg el nem fogytak.

Szervezetten utaztatták a fiatalokat a Jugó tengerpartra, NDK-s csoportokat a Balatonhoz. 16 óra buszozás és bőrkabát Isztambulból – ezek voltak a szocialista ifjúság nyaralási emlékei.

Az elmúlt 100 év elég sok változást hozott a pénztárcánkban. Nagy Feró a Ladáját adta el, hogy ki tudja fizetni a videómagnóját. Vajon ki, melyik évjáratban élne szívesebben? A válasz nem az árakkal, sokkal inkább az emlékekkel és az ahhoz kapcsolódó életkorral van összefüggésben.

A szocializmus időszaka, amelyben nemcsak a békéért harcoltak, hanem azért is, hogy mennél kevesebbet költsenek áramra, fűtésre és lakbérre az emberek.

Makkmarcit és űrhajòsokat is gyűjtöttünk, gazdálkodtunk okosan, de mit adtak ezért cserébe? No és a nagy takarékoskodással mit takargatott az állam? Kiderül a XXI. században.

Nemcsak tiltották, üldözték a prostitúciót Magyarországon. Állami gondozottak, és egyetemi tanárok gyerekei árulták bájaikat. Néhányukat az állambiztonság futatta. Testüket adták a Magyar Népköztársaságért. De mi történt a lelkükkel?

Amikor a nyilvános puszi férfiak és nők közt is ritka volt, idős férfiak szájon csókolták egymást. A szocializmus legfurcsább pillanatai - a XXI. században.

Kacagva mondta el nekünk egyik református professzorunk, hogyan rombolta a katolikus egyházat belülről a humanizmus, amelyet főpapjai és pápái terjesztettek. Az újfajta kultúra terjesztése vezetett szerinte a reformációhoz.

A szocializmus végnapjain ügyvédek és bírók szervezkedtek, szabad választásokat akartak. Az akkori törvények szerint összeesküvők voltak. 250 jogászból 150-en mertek elmenni a találkozóra.

Boross Péter kerülte a politikát, mégis a titkosszolgálatok felügyeletét bízták rá. A szocialista nagyvállalat igazgatójából hogyan lehetett a legmegbízhatóbb ember a rendszerváltás után?

Az egykori szocialista országokban mindenhol másképp vesztette el végső hatalmát az állampárt. Így az Ellenzéki Kerekasztal igazi hungarikumnak számít.

Vajon Virág elvtárs figuráját Aczél György ihlette? Hogyan került tiltólistára Bacsó legendás filmje?

Közvélemény-kutatások a szocializmusban, amikor közvélemény nem is létezett.