„- De hát mi egy család vagyunk! - Magyarországon vagyunk, itt nem!” – hangzott el az egyik balatonfűzfői strand pénztáránál Pál Márton beszámolója szerint. A város polgármestere szerint a jóindulatú alkalmazott az olcsóbb délutáni jegyre akarta rábeszélni a családot.

Újabb frontot nyithat az Orbán-kormány és az uniós intézmények között a szivárványcsaládban élő gyerekek helyzetének rendezése. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint az egészségügyben, az oktatásban vagy az öröklésnél minden kisgyereknek egyenlő jogokat kellene adni – függetlenül attól, hogy milyen családban élnek. Az erről szóló jogszabálytervezetet az Európai Parlamentben a Fidesz-KDNP képviselői azonban elutasították, mert szerintük aláássa, ahogy fogalmaztak, a „keresztény” családmodellt. A hazai jogszabályok most nemcsak a növekvő számú magyar szivárványcsaládot fosztják meg attól, hogy családként kezeljék őket, hanem az ide költöző külföldieket is. Az rtl.hu itthon és külföldön élő kisgyerekes családokat kérdezett arról, hogy a szabályozás miatt milyen kihívásokkal szembesülnek a mindennapokban.  

Sokan a saját családmodelljüket tekintik az egyetlen elfogadhatónak, de a társadalom sokszínű, sokfajta élethelyzet vezethet egy döntéshez, egy családmodellhez. Pál Márton családjogi aktivistával és Hennel Éva mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk arról, hogyan változtak a családmodellek az évtizedek alatt, miért fontos tudni ezekről, és ez hogyan segíti az életünket és egymás megértését.

Az emberek sokkal elfogadóbbak, az intézmények és a hivatalok pedig jóval segítőkészebbek, mint amire az elmúlt évek LMBTQ-ellenes intézkedései ellenére számítanánk – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó három szivárványcsalád. Mindannyian vidéken, akár pár száz fős faluban nevelik a gyerekeiket. Hogyan fogadja őket a többi szülő, a jobbos szomszéd, a baba-mama kör, a radikális nézeteket valló edző, a nyolcvanas kutyás néni, a mesterember, a védőnő vagy a gyerekorvos?

Egyenlő jogokat adna a szivárványcsaládoknak az egykori ellenzéki összefogás pártjainak többsége és a Kétfarkú Kutya Párt, a kormány azonban elutasító. A Jobbik csak azt támogatná, hogy az egészségügyben ne érhesse hátrányos megkülönböztetés a kisgyerekes meleg párokat. A kormányt és a pártokat az rtl.hu azután kérdezte meg erről, hogy nemrég kiderült, több ezer szivárványcsalád él Magyarországon, a jogszabályok miatt azonban több területen hátrányt szenvednek az érintett gyerekek.

Trombitás Kristóf arról értekezett a Pesti Srácokon, hogy két anya vagy két apa sokkal jobb, mintha egy se volna.

Annyi kisgyermeket nevelnek szivárványcsaládban, ahány gyerek él egy Szekszárd méretű városban – mondta Rédli Balázs, a Házon kívül riportere, aki kikérte az adatokat a KSH-tól a szivárványcsaládok számának emelkedéséről. 

Több mint 4100 kisgyereket nevelnek azonos nemű szülők Magyarországon – írta meg az rtl.hu, miután a statisztikai hivatal kiadta a 2022-es népszámlálás erre vonatkozó adatait. Eszerint több mint 10 ezer azonos nemű élettársi kapcsolatot vettek számba, és több mint kétezer pár gyermeket is nevel. Az őket segítő civil szervezet szerint mivel a kormány szinte ellehetetlenítette ezeknek a pároknak az örökbefogadást, ezért itt nem újonnan vállalt gyerekekről van szó, hanem egyre többen merik felvállalni a családjukat. 

Megtriplázódott a szivárványcsaládok száma az elmúlt években Magyarországon, több mint 4100 kisgyereket nevelnek azonos nemű szülők – derül ki a 2022-es népszámlálás adataiból, amiket az rtl.hu kért ki a KSH-tól. Az adatok az rtl.hu által megkérdezett jogvédő szervezeteket is meglepték. A Szivárványcsaládokért Alapítvány szerint egy Szekszárd méretű városban él annyi kisgyerek, mint ahányan joghátrányban élnek ma Magyarországon az azonos nemű szülőket sújtó törvényi rendelkezések miatt. 

Pál Marci számára ugyanúgy fontos a család, a gyerekek és a házasság intézménye. Azt mondja, inkább arról kellene szólnia diskurzusnak, hogy a különböző családtípusok között megtalálják a közös pontokat. Marci azt mondta, a hétköznapi életben nem szembesülnek diszkriminációval, ez viszont nagyfokú tervezést igényel. 7 éves kisfiuknak olyan iskolát kerestek, ahol a tanárok, a szülők és a gyerekek is elfogadóak a szivárványcsaládokkal szemben.

A Giorgia Meloni vezette olasz kormány – amely a magyarhoz hasonlóan arra törekszik, hogy gyereket „családban” csak heteroszexuális szülők nevelhessenek – elrendelte, hogy a városi tanácsok csak a biológiai szülőket jegyezzék be a gyerekek anyakönyvi kivonatában. Most úgy fest, visszamenőleg is törlik a nem vérszerinti szülőket a dokumentumokból – ami totális jogi bizonytalanságba sodorhatja az olasz szivárványcsaládokat, és gyerekek ezreit teheti félárvává. 

A Szivárványcsaládokért Alapítvány az első „a család az család” nappal azt akarta megmutatni, hogy a család fogalma sokkal sokszínűbb, mint ahogy ma az alaptörvényben szerepel. A rendezvényen többen azt mondták, hiába az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, a környezet elfogadja és segíti a szivárványcsaládban nevelkedő gyerekeket. Az eseményen részt vett a szintén szivárványcsaládban élő amerikai nagykövet, David Pressman is, aki szerint a mostani időszak meghatározó Magyarországon.

A parlament jóváhagyta Novák Katalin vétóját. Nem lehet névtelenül feljelenteni a szivárványcsaládokat.

Szinte feltűnés nélkül fogadta el az országgyűlés.

A parlament feltűnés nélkül elfogadott egy olyan törvényt, ami lehetővé teszi, hogy bárki névtelenül bejelentést tegyen a hatóságoknál, ha tudomást szerez gyermeket nevelő azonos nemű párokról. Ez a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdek.

Ujhelyi István volt MSZP-s EP-képviselő tette szóvá, hogy a kérdéskört rendszerint elutasító fideszesek most jóváhagyták egy jelentést, amely egyebek mellett a szivárványcsaládok védelmének fontosságát hangsúlyozta.

A kormányhivatal meg akarta akadályozni, hogy egy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő férfi örökbe fogadhasson egy újszülöttet, ma már teljes a szivárványcsalád.

A testület szerint csak éjszaka lehetett volna sugározni a szivárványcsaládokról szóló kisfilmet, mert az „tévútra” terelhette a kisebbeket. A bíróság egyebek közt a tudományos tényekre hivatkozva ezzel ellentétesen érvelt.

Miközben tízből hat lengyel szerint családnak számít, ha két azonos nemű személy nevel egy örökbefogadott gyereket, a kormányuk folytatja az LMBTQ-ellenes retorikát.

Így fogalmazta meg a Szivárványcsaládokért Alapítvány új kampányának üzenetét az alapító, aki maga is szivárványcsaládban él. A szervezet ezúttal a szivárványcsaládokban élő gyerekek jogaira hívja fel a figyelmet.

250 ezer forintra büntették a szivárványcsaládos mesekönyv egyik terjesztőjét.

Megjelent az első szivárványcsaládos mesekönyv Magyarországon. Az angol nyelvről fordított történetek olyan családokról szólnak, ahol két anyuka, vagy két apuka van. A Szivárványcsaládokért Alapítvány célja az is, hogy felhívják a figyelmet: az azonos nemű párok és gyermekeik jogai sokszor sérülnek, mert Magyarországon nem mindkét szülő számít jogilag teljes értékűnek.

Magyarország első szivárvány családokról szóló mesekönyvét most jelentette meg Szivárványcsaládokért Alapítvány. A történetekben szereplőknek két anyukájuk vagy két apukájuk van. Akárcsak az alapítvány két tagjának: Pál Marci és Hanol Ádám kisfiának, a 4 és fél éves Andrisnak. A “család az család” kampány 2020. novemberében indult. A célja, hogy minden kisgyermeket nevelő magyar családnak azonos jogok és lehetőségek járjanak. A kampányt több mint 150 cég, köztük az RTL Magyarország is támogatja.

Eljárást indított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az RTL Magyarország ellen, a szivárványcsaládokról szóló társadalmi célú hirdetés miatt. A hatóság a gyerekek védelmére hivatkozik. A kampányvideót készítő Háttér Társaság szerint a hatóság el akarja hallgattatni az LMBTQ szervezeteket. Az RTL Magyarország álláspontja szerint a hirdetés nem csak 16 éven felülieknek mutatható be, ezért a sugárzás jogszerű volt.

Több mint 40 cég és szervezet csatlakozott „a család, az család” kampányhoz, amelyet a szivárványcsaládok közössége indított. A világmárkákon kívül magyar alapítású cégek is kiálltak a családok sokszínűsége mellett. Az Alaptörvény a legutóbbi módosítás óta szűken értelmezi a család fogalmát. A kezdeményezők szerint viszont családnak számítanak például az egyedülálló vagy a meleg szülők is, egy gyereknek pedig az a legfontosabb, hogy szeretetteljes környezetben nőjön fel. A kampányt az RTL Magyarország is támogatja.

Tavaly megismerhettük már Pál Marci és Hanol Ádám, valamint kisfiuk történetét. Bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek, és 2018-ban fogadták örökbe a kis Andrist.