„- De hát mi egy család vagyunk! - Magyarországon vagyunk, itt nem!” – hangzott el az egyik balatonfűzfői strand pénztáránál Pál Márton beszámolója szerint. A város polgármestere szerint a jóindulatú alkalmazott az olcsóbb délutáni jegyre akarta rábeszélni a családot.

Lilla, Angéla és az öt és fél éves Dominik: ők hárman alkotnak egy családot. Másfél éve költöztek Ausztriába, amikor a profi labdarúgó Lillát egy ottani csapat szerződtette. Ő lett a gólvágó és megmentette csapatát a kieséstől. Mindeközben magánéletében is célba ért, játékostársai előtt ünnepelhették esküvőjüket Angélával. Azt mesélik itthon egyik napról a másikra éltek és kapcsolatukat sem tudták felvállalni mindenki előtt szabadon. Bár Dominik apukája mindvégig támogató volt, igazán Ausztriában tapasztalhatták meg, milyen úgy élni, ahogyan az nekik jó, ahogyan ők szeretnének. Vagyis pont úgy, ahogyan bármely más kisgyerekes család.

Újabb frontot nyithat az Orbán-kormány és az uniós intézmények között a szivárványcsaládban élő gyerekek helyzetének rendezése. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint az egészségügyben, az oktatásban vagy az öröklésnél minden kisgyereknek egyenlő jogokat kellene adni – függetlenül attól, hogy milyen családban élnek. Az erről szóló jogszabálytervezetet az Európai Parlamentben a Fidesz-KDNP képviselői azonban elutasították, mert szerintük aláássa, ahogy fogalmaztak, a „keresztény” családmodellt. A hazai jogszabályok most nemcsak a növekvő számú magyar szivárványcsaládot fosztják meg attól, hogy családként kezeljék őket, hanem az ide költöző külföldieket is. Az rtl.hu itthon és külföldön élő kisgyerekes családokat kérdezett arról, hogy a szabályozás miatt milyen kihívásokkal szembesülnek a mindennapokban.  

Sokan a saját családmodelljüket tekintik az egyetlen elfogadhatónak, de a társadalom sokszínű, sokfajta élethelyzet vezethet egy döntéshez, egy családmodellhez. Pál Márton családjogi aktivistával és Hennel Éva mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk arról, hogyan változtak a családmodellek az évtizedek alatt, miért fontos tudni ezekről, és ez hogyan segíti az életünket és egymás megértését.

Az emberek sokkal elfogadóbbak, az intézmények és a hivatalok pedig jóval segítőkészebbek, mint amire az elmúlt évek LMBTQ-ellenes intézkedései ellenére számítanánk – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó három szivárványcsalád. Mindannyian vidéken, akár pár száz fős faluban nevelik a gyerekeiket. Hogyan fogadja őket a többi szülő, a jobbos szomszéd, a baba-mama kör, a radikális nézeteket valló edző, a nyolcvanas kutyás néni, a mesterember, a védőnő vagy a gyerekorvos?

Egyenlő jogokat adna a szivárványcsaládoknak az egykori ellenzéki összefogás pártjainak többsége és a Kétfarkú Kutya Párt, a kormány azonban elutasító. A Jobbik csak azt támogatná, hogy az egészségügyben ne érhesse hátrányos megkülönböztetés a kisgyerekes meleg párokat. A kormányt és a pártokat az rtl.hu azután kérdezte meg erről, hogy nemrég kiderült, több ezer szivárványcsalád él Magyarországon, a jogszabályok miatt azonban több területen hátrányt szenvednek az érintett gyerekek.

Trombitás Kristóf arról értekezett a Pesti Srácokon, hogy két anya vagy két apa sokkal jobb, mintha egy se volna.

Annyi kisgyermeket nevelnek szivárványcsaládban, ahány gyerek él egy Szekszárd méretű városban – mondta Rédli Balázs, a Házon kívül riportere, aki kikérte az adatokat a KSH-tól a szivárványcsaládok számának emelkedéséről. 

Több mint 4100 kisgyereket nevelnek azonos nemű szülők Magyarországon – írta meg az rtl.hu, miután a statisztikai hivatal kiadta a 2022-es népszámlálás erre vonatkozó adatait. Eszerint több mint 10 ezer azonos nemű élettársi kapcsolatot vettek számba, és több mint kétezer pár gyermeket is nevel. Az őket segítő civil szervezet szerint mivel a kormány szinte ellehetetlenítette ezeknek a pároknak az örökbefogadást, ezért itt nem újonnan vállalt gyerekekről van szó, hanem egyre többen merik felvállalni a családjukat. 

Megtriplázódott a szivárványcsaládok száma az elmúlt években Magyarországon, több mint 4100 kisgyereket nevelnek azonos nemű szülők – derül ki a 2022-es népszámlálás adataiból, amiket az rtl.hu kért ki a KSH-tól. Az adatok az rtl.hu által megkérdezett jogvédő szervezeteket is meglepték. A Szivárványcsaládokért Alapítvány szerint egy Szekszárd méretű városban él annyi kisgyerek, mint ahányan joghátrányban élnek ma Magyarországon az azonos nemű szülőket sújtó törvényi rendelkezések miatt. 

Pál Marci számára ugyanúgy fontos a család, a gyerekek és a házasság intézménye. Azt mondja, inkább arról kellene szólnia diskurzusnak, hogy a különböző családtípusok között megtalálják a közös pontokat. Marci azt mondta, a hétköznapi életben nem szembesülnek diszkriminációval, ez viszont nagyfokú tervezést igényel. 7 éves kisfiuknak olyan iskolát kerestek, ahol a tanárok, a szülők és a gyerekek is elfogadóak a szivárványcsaládokkal szemben.

A Giorgia Meloni vezette olasz kormány – amely a magyarhoz hasonlóan arra törekszik, hogy gyereket „családban” csak heteroszexuális szülők nevelhessenek – elrendelte, hogy a városi tanácsok csak a biológiai szülőket jegyezzék be a gyerekek anyakönyvi kivonatában. Most úgy fest, visszamenőleg is törlik a nem vérszerinti szülőket a dokumentumokból – ami totális jogi bizonytalanságba sodorhatja az olasz szivárványcsaládokat, és gyerekek ezreit teheti félárvává. 

A Szivárványcsaládokért Alapítvány az első „a család az család” nappal azt akarta megmutatni, hogy a család fogalma sokkal sokszínűbb, mint ahogy ma az alaptörvényben szerepel. A rendezvényen többen azt mondták, hiába az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, a környezet elfogadja és segíti a szivárványcsaládban nevelkedő gyerekeket. Az eseményen részt vett a szintén szivárványcsaládban élő amerikai nagykövet, David Pressman is, aki szerint a mostani időszak meghatározó Magyarországon.

A parlament jóváhagyta Novák Katalin vétóját. Nem lehet névtelenül feljelenteni a szivárványcsaládokat.

Szinte feltűnés nélkül fogadta el az országgyűlés.

A parlament feltűnés nélkül elfogadott egy olyan törvényt, ami lehetővé teszi, hogy bárki névtelenül bejelentést tegyen a hatóságoknál, ha tudomást szerez gyermeket nevelő azonos nemű párokról. Ez a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdek.

Ujhelyi István volt MSZP-s EP-képviselő tette szóvá, hogy a kérdéskört rendszerint elutasító fideszesek most jóváhagyták egy jelentést, amely egyebek mellett a szivárványcsaládok védelmének fontosságát hangsúlyozta.

A kormányhivatal meg akarta akadályozni, hogy egy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő férfi örökbe fogadhasson egy újszülöttet, ma már teljes a szivárványcsalád.

A testület szerint csak éjszaka lehetett volna sugározni a szivárványcsaládokról szóló kisfilmet, mert az „tévútra” terelhette a kisebbeket. A bíróság egyebek közt a tudományos tényekre hivatkozva ezzel ellentétesen érvelt.

Miközben tízből hat lengyel szerint családnak számít, ha két azonos nemű személy nevel egy örökbefogadott gyereket, a kormányuk folytatja az LMBTQ-ellenes retorikát.

Így fogalmazta meg a Szivárványcsaládokért Alapítvány új kampányának üzenetét az alapító, aki maga is szivárványcsaládban él. A szervezet ezúttal a szivárványcsaládokban élő gyerekek jogaira hívja fel a figyelmet.

250 ezer forintra büntették a szivárványcsaládos mesekönyv egyik terjesztőjét.

Megjelent az első szivárványcsaládos mesekönyv Magyarországon. Az angol nyelvről fordított történetek olyan családokról szólnak, ahol két anyuka, vagy két apuka van. A Szivárványcsaládokért Alapítvány célja az is, hogy felhívják a figyelmet: az azonos nemű párok és gyermekeik jogai sokszor sérülnek, mert Magyarországon nem mindkét szülő számít jogilag teljes értékűnek.

Magyarország első szivárvány családokról szóló mesekönyvét most jelentette meg Szivárványcsaládokért Alapítvány. A történetekben szereplőknek két anyukájuk vagy két apukájuk van. Akárcsak az alapítvány két tagjának: Pál Marci és Hanol Ádám kisfiának, a 4 és fél éves Andrisnak. A “család az család” kampány 2020. novemberében indult. A célja, hogy minden kisgyermeket nevelő magyar családnak azonos jogok és lehetőségek járjanak. A kampányt több mint 150 cég, köztük az RTL Magyarország is támogatja.

Eljárást indított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az RTL Magyarország ellen, a szivárványcsaládokról szóló társadalmi célú hirdetés miatt. A hatóság a gyerekek védelmére hivatkozik. A kampányvideót készítő Háttér Társaság szerint a hatóság el akarja hallgattatni az LMBTQ szervezeteket. Az RTL Magyarország álláspontja szerint a hirdetés nem csak 16 éven felülieknek mutatható be, ezért a sugárzás jogszerű volt.

Több mint 40 cég és szervezet csatlakozott „a család, az család” kampányhoz, amelyet a szivárványcsaládok közössége indított. A világmárkákon kívül magyar alapítású cégek is kiálltak a családok sokszínűsége mellett. Az Alaptörvény a legutóbbi módosítás óta szűken értelmezi a család fogalmát. A kezdeményezők szerint viszont családnak számítanak például az egyedülálló vagy a meleg szülők is, egy gyereknek pedig az a legfontosabb, hogy szeretetteljes környezetben nőjön fel. A kampányt az RTL Magyarország is támogatja.

Tavaly megismerhettük már Pál Marci és Hanol Ádám, valamint kisfiuk történetét. Bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek, és 2018-ban fogadták örökbe a kis Andrist.