„Kifejezetten családellenes állapot” Magyarországon – ezt tennék a pártok a több ezer szivárványcsaládban élő gyerekért

„Indul a népszámlálás, ahol mindannyian számítunk” – mondja a narrátor, miközben a képernyőn családi és baráti jelenetek peregnek. A kisfilmet a KSH a 2022-es adatgyűjtés előtt pár nappal tette közzé, az online válaszadást népszerűsítik benne. A népszámlálás eredményeit 2023 elején kezdték közzétenni, tavaly őszre pedig a családokra vonatkozó adatokat is feldolgozták. A szivárványcsaládokra vonatkozó hivatalos számokat a KSH nem kommunikálta, az rtl.hu kérésére azonban több részletben kiadták azokat.

Kiderült: a szivárványcsaládok száma több mint háromszorosára nőtt a 2016-os mikrocenzus óta, amikor összesen 681 kisgyereket nevelő azonos nemű párt írtak össze, szemben a jelenlegi 2183-mal. A statisztikákban ráadásul a szivárványcsaládok tényleges számának csak egy része jelenik meg, az adatokból ugyanis az egyedülálló meleg szülők és azok a párok is kimaradnak, akik valamiért nem vállalták fel a kapcsolatukat. A KSH adataiból az is kiderült: 

egy közepes méretű városban lakik annyi kisgyerek, mint ahányan szivárványcsaládban élnek ma Magyarországon. 

A hivatalos statisztikák alapján 4125 kisgyereket nevelnek azonos nemű párok. Az adat még az rtl.hu által megkérdezett jogvédő szervezeteket is meglepte.

Kisgyerekként joghátrányban

Az érintett családok a többséghez képest nehezített pályán nevelik a gyerekeiket, köztük sok olyan kiskorút, akinek örökbefogadására az életkora, származása, egészségi állapota vagy ezek kombinációja miatt egyetlen házaspár sem volt hajlandó. Az érintett párok ugyanis hiába nevelnek vagy akár vállalnak közösen gyereket, a törvények csak az egyik, a biológiai vagy az örökbefogadó szülőt ismerik el szülőnek, a másik jogilag nem számít annak. 

Ez ügyintézésnél, külföldi utazásnál, a kapcsolat megromlása esetén, öröklésnél, vagy akár a gyerek gyógykezelése esetén is gondokat okozhat. 

Az RTL a legutóbbi kormányinfón megkérdezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a számok ismeretében az érintett gyerekek érdekében terveznek-e törvénymódosítást.

A politikus ezt kizárta. 

Nem tartunk szükségesnek változtatást. Természetesen sosem zárjuk ki, hogy lehetnek jó ötletek, de az az irány, ahonnan ön kérdez, ott én nem látok jó ötletet

– mondta Gulyás Gergely az RTL kérdésére. A szivárványcsaládban élő gyerekek szerinte nem a jogszabályok miatt kerülnek joghátrányba. „Nyilvánvalóan az a gyerek joghátrányt szenved el, akinek nem egy édesanyja és édesapja van. Úgyhogy ezt leginkább azzal tudjuk enyhíteni, ha ezt tudjuk garantálni” – jelentette ki.

Gulyás Gergely azzal is érvelt, hogy a szivárványcsaládban élő gyerekek egy része az egyik szülő korábbi, heteroszexuális kapcsolatából származik, a bíróság pedig az esetükben dönthet úgy, hogy a szülők közös felügyeleti joga megmarad, vagyis az ő meglátása szerint ezeket a gyerekeket végső soron nem éri joghátrány. Azt, hogy ez pontosan hány gyereket érint, nem tudni, de a szivárványcsaládban élő gyerekeknek csak egy része származik valamelyik szülő korábbi kapcsolatából. Az érintett gyerekeknek hiába van jogilag két szülője, ha a mindennapokban azonos nemű szülők nevelik őket. Sok szivárványcsaládban a szülők ráadásul együtt vállalnak gyereket, és születésétől fogva közösen nevelik – vagyis a gyerek nem valamelyikük korábbi kapcsolatból érkezik.

Majdnem teljes egyetértés

Az rtl.hu kérdésére az ellenzéki pártok többsége egyetértett abban, hogy minden kisgyerekes családnak azonos jogokat kellene adni – tekintet nélkül a szülők szexuális orientációjára. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy egy napon minden magyar embernek és gyermeknek meglegyenek az azonos lehetőségei és jogai az egészségügy, a családalapítás, az oktatás, a gazdaság, az öröklés, a sport, a lakhatás és egyéb területen” – írta a Sokszínű Magyarországért képviselőcsoport, ami a 2022-es választás után alakult a DK, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd szakpolitikusaiból.

Az LMBTQ-ügyekkel foglalkozó munkacsoport szerint a kormányból teljesen hiányzik a segítő szándék. 

Azért van az azonos nemű szülős családok gyerekeinek joghátránya, mert a kormánynak előrébb való a gyűlöletkeltés és a diszkriminatív törvények hozása, mint gyermekeink valós védelme

– tették hozzá. A munkacsoportnál úgy látják, a kormány folyamatos negatív kampányt folytat az LMBTQ közösség ellen, és homofób törvényeket hoz, ami nehezíti az érintettek helyzetét, és csökkenti annak esélyét, hogy az örökbefogadásra váró gyerekek családba kerülhessenek.

A közös parlamenti munkacsoportból a Jobbik kimaradt, és a válaszuk alapján a szivárványcsaládok ügyében inkább a kormánypártokkal értenek egyet. „A Jobbik-Konzervatívok a kérdést illetően a konzervatív álláspontot képviseli” – közölték az rtl.hu megkeresésére, azt azonban a visszakérdezésünk után sem árulták el pontosan, ez a gyakorlatban mit jelent. A jobboldali ellenzéki párt egyedül azzal kapcsolatban tűnt megengedőnek, hogy a szivárványcsaládokat az egészségügyben ne érhesse hátrányos megkülönböztetés. Mivel azonos nemű párok esetén az egyik szülőnek nincsenek szülői jogai, a közösen nevelt kiskorú kezelésébe nem szólhat bele, sőt az is 

előfordulhat, hogy nem engedik be a gyerek kórházi ágya mellé, vagy az állapotáról nem adnak neki tájékoztatást.

„Értelemszerű, hogy a gyerekek kórházi kezelése kapcsán mindenféle áramvonalasító intézkedést támogatni tudunk” – írták a Jobbiktól.

A Kétfarkú Kutya Párttól azt a választ kaptuk, hogy minden olyan intézkedést elleneznek, ami valamilyen társadalmi csoportot hátrányosan megkülönböztet. „A kormány az elmúlt években számos társadalmi csoportot bélyegzett meg valamilyen címszóval. Az állampolgárok is nehezen tudják már követni, hogy éppen kit kell utálni, ezért már korábban létrehoztuk a »kit utáljunk ma?« generátort” – közölték megkeresésünkre.

Az érintett családok helyzetét a Kétfarkú Kutya Párt szerint nehéz összeegyeztetni azzal, hogy a kormány közben folyamatosan „családbarát” Magyarországról beszél. „A mostani kifejezetten családellenes állapot. Konzervatív körökben is sokan gondolhatják úgy, hogy egy gyermeknek a legtöbb esetben bárhol jobb, mint állami gondozásban” – fejtették ki. „Mindenkinek jobb lenne, ha a szivárványcsaládokról propagandától és pártpolitikától mentesen lehetne beszélni, mert a mostani helyzet nekik a legrosszabb” – tették hozzá. Az érintettek érdekében ők is törvényt módosítanának. 

Ha rajtunk múlna, megszüntetnénk a szivárványcsaládokat érintő joghátrányokat

 – szögezték le.

Az érintett gyerekek helyzetével kapcsolatban kerestük a Fidesz sajtóosztályát, és a nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának sajtósait is. Választ egyik helyről sem kaptunk.

A cikk szerzője önkéntesként részt vett A család az család kampány elindításában.

Nyitókép: szivárványcsalád egy 2017-es berlini demonstráción – Fotó: Sean Gallup/Getty Images