„Rémálom a szülők és a gyerekek számára is” – Orbán Viktor olasz szövetségese gyerekek ezreit tenné félárvává

Olaszországban 2016 óta élettársi kapcsolatban élhetnek az azonos neműek, bár ez a státusz nem biztosítja ugyanazokat a jogokat, mint a házasság, például nem lehet párként örökbefogadni. Az olasz szivárványcsaládoknak eddig a városi tanácsok dobtak mentőövet, itt ugyanis 2017 óta automatikusan bejegyezték a gyerekek anyakönyvi kivonatába mindkét szülőt, ezzel némi jogbiztonságot nyújtva a számukra.

Idén azonban Giorgia Meloni belügyminisztere körlevélben utasította az olasz polgármestereket, hogy az eddig bevett gyakorlattal ellentétben mostantól hagyják abba az azonos nemű szülők gyermekeinek két szülővel való bejegyzését, és csak a biológiai szülő szerepeljen a papíron.

Akkor még senki nem gondolta, hogy visszamenőleg is érvényes lenne a döntés, de júniusban Padova államügyésze, Valeria Sanzani kijelentette, hogy 33 leszbikus pártól született gyermek születési anyakönyvi kivonata nem törvényes.

Az ügyész sok más születési anyakönyvi kivonat jogszerűségét is megtámadta, méghozzá egészen 2017-ig visszamenőleg. 

Mi ezzel a baj?

Olaszországban most egy olyan jogot vesznek el, ami Magyarországon soha meg sem adatott a szivárványcsaládoknak. Hogy ez miért probléma a gyakorlatban, azt egy példán keresztül próbáljuk levezetni. Tegyük fel, hogy egy tizenkét éve együtt élő olasz leszbikus pár közösen nevel egy kilencéves kisfiút, aki donorspermától született – nem biztos, hogy az hordja ki a babát, akié a megtermékenyített petesejt. A másik nő hiába neveli sajátjaként a gyereket a nulladik perctől kezdve, az anyakönyvi kivonat (amelyben eddig szerepelt) cseréjével minden jogát elveszti, azaz hivatalosan 

• nem mehet el a gyerekért az iskolába,
• nem viheti el orvoshoz (és felhatalmazással sem hozhat döntést az egészségéről, akkor sem, ha életmentő beavatkozásról van szó)
• külföldre sem utazhat vele (a törvényesen elismert szülő hivatalos igazolása nélkül),
• ha az egyik szülő meghal vagy megbetegszik, szélsőséges esetben, de elképzelhető módon – a gyerek állami gondozottá válhat vagy más rokonokhoz kerülhet.

Utóbbi esetben természetesen létezne legális örökbefogadási folyamat, de a Guardiannak nyilatkozó szakember szerint ez egy bonyolult megoldás, ráadásul az olasz bíróságokon való átfutása éveket vehet igénybe. 

Angelo Schillaci, a római Sapienza Egyetem jogászprofesszora szerint ez az egész rémálom a szülők és a gyerekek számára is. „Olyan törvényre van szükségünk, amely elismeri az azonos neműek szülői jogait. Az ilyen törvény hiánya jelenleg lehetővé tesz egy sor diszkriminációt és a gyermekek jogainak megsértését – ez pedig megdöbbentő”.

A lapnak Maria Silvia Fiengo és Francesca Pardi olasz leszbikus pár is nyilatkozott. Ők négy gyereket nevelnek, és kicsit aggódnak, mi lesz velük, noha mivel 14-21 év közöttiek mindannyian, így feltehetően már túl idősek ahhoz, hogy „bevonják” az anyakönyvi kivonatukat.

A gyerekeinknek két szülője volt attól a pillanattól kezdve, hogy megálmodták és a világra hozták őket. De minket semmilyen törvény nem véd meg.

Gyermekeik születése után a pár évekig küzdött jogi elismerésért, de hiába, végül a városi tanács jegyezte be mindkettőjüket a gyerekeik dokumentumaiba. Fiengo szerint a kormány lépése pusztán ideológiai, „Meloni óta pedig minden egyre nehezebb, mint korábban”.

Padova balközép párti független polgármestere amúgy arról beszélt, hogy korábban lelkiismereti okokból döntött az anyakönyvi kivonatok kiállítása mellett, nem azért, mert a jogegyenlőséget tartotta szem előtt. 

Ha csak az egyik anya marad jogilag, a másik anya nem mehet a gyermekével a kórházba és nem is viheti óvodába őt. Hogy lehet ilyet csinálni?

– tette fel a kérdést. 

Ennél is aggasztóbb, hogy az intézkedés hatással lehet egyes gyerekek állampolgársági státuszára: ha valóban minden dokumentumból kikerül egy szülő, felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal a hat-hét éves gyerekekkel, akiknek az olasz állampolgársága nem a biológiai szülőjétől származik.

A lépést az ellenzéki politikusok elítélték, Olaszország-szerte pedig tiltakozások kezdődtek. Alessandro Zan, a Demokrata Párt meleg politikusa úgy véli, ezeket a gyerekeket rendelettel kényszerítik árvaságra.

Nem meglepetés, hogy erre tart a dolog

Orbán szövetségese, Meloni már a kampánya alatt egyértelművé tette, hogy „nemet mond az LMBTQ-lobbira” jelentsen ez bármit, és magyar kollégájához hasonlóan ő is a „gyermekek védelmével” indokolta mindezt. A Guardian most arról ír, hogy a magyar és a lengyel mellett a Meloni-kormány lehet az LMBTQ-ellenes politika új ereje Európában.

Meloni pártja amúgy azt is szorgalmazza, hogy minősítsék bűncselekménynek, ha olasz állampolgárok külföldön, béranyaság útján vállalnak gyermeket – ami az aktivisták szerint a meleg férfiak egyetlen lehetséges útja maradt a szülővé váláshoz. 

Meloni tagadja, hogy homofób lenne, de önéletrajzában azt írta, hogy „minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy apja és anyja legyen”, és hogy ő – akit maga is egyedülálló anya nevelt fel – meg akarja védeni ezeket a jogokat.

„Nemcsak a törvény él a múltban, hanem a politikusok is azt akarják, hogy a múltban éljünk – eltörölve az életünket, vagy olyan nehézzé téve azt, hogy inkább ne is legyen családunk” – idézi a Financial Times Cathy La Torre ismert ügyvéd-jogvédő aktivistát. „Azt mondják, mi hagyományos családot akarunk – ennyi az egész. Nagyon fasiszta viselkedés, hogy nem fogadják el, hogy vannak más családmodellek is”.

Magyarországon egyébként sok szivárványcsalád véli úgy, hogy hiába a „gyermekvédelmi törvény”, a környezet szerencsére elfogadja és segíti őket. A Szivárványcsaládokért Alapítvány az első „a család az család” nappal azt akarta megmutatni, hogy a család fogalma sokkal sokszínűbb, mint ahogy ma az alaptörvényben szerepel. Az eseményen részt vett a szintén szivárványcsaládban élő amerikai nagykövet, David Pressman is.

Nyitókép: Claudia Greco / Reuters