Jó hír, hogy az orvostudomány fejlődik, így jobb terápiában reménykedhetünk - de a rák megelőzésben nem állunk túl jól.

Óriási előrelépést értek el a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáján: először hajtottak végre Magyarországon olyan szívkatéteres műtétet, amelyhez nem használtak röntgensugarat. A beavatkozás során MR-készülékkel dolgoztak, ami nemcsak biztonságosabb a beteg számára – hiszen nincs sugárterhelés –, hanem pontosabb képet is ad a szív állapotáról. Ez az új technológia segít az orvosoknak abban, hogy jobban lássák, hol van a probléma a szívben, így még hatékonyabban tudják kezelni a ritmuszavarokat. Az új eljárásról dr. Gellér László, a Kardiológiai Tanszék elektrofiziológiai munkacsoport-vezetője beszélt a Reggeliben.

Egy friss áttörésnek köszönhetően egy kínai férfi, aki két éve bénult le, a mesterséges intelligencia segítségével ismét képes mozogni. Mutatjuk a részleteket!

Török Patrik egy tizenöt éves fiú, aki Duchenne-féle izomsorvadással küzd. A betegség az izmokat fokozatosan leépíti, és az állapota folyamatosan romlik. Patrik két éves korában kapta meg a diagnózist, amikor a szülei észrevették, hogy mozgása elmarad kortársaiétól. Az izomgyengeség az évek során egyre súlyosbodott, és öt éve már kerekesszékkel közlekedik.

Balogh Petya elismerte szakmailag a fizikus Tanos Ervint, és tulajdonostársát, Bojtos Júliát, valamint, hogy etikusan állnak lézeres termékeikhez, és azok eladásához, ugyanakkor amit csinálnak, az számára üzletileg értelmezhetetlen. Moldován András az eszközök „szexiségét” kritizálta, amivel Balogh Levente viszont nem tudott egyetérteni. Ezért miután ő is kiszállt az üzletből, újabb találkozó lehetőségét kínálta a Soft Laser gyártóinak.

Tanos Ervin, a Gyógylézer család műszaki vezetője és társtulajdonosa menyével, Bojtos Júliával érkezett a Cápák elé, hogy bemutassák a fizikus találmányát. Cégük orvosi dióda lézereket gyárt, melyek kozmetikai és orvosi célra egyaránt használhatóak. Termékfejlesztésre most 40 millió forintot kértek a Cápáktól 20% tulajdonrészért cserébe.

Lilla nem sokat gondolkozott rajta, hogy kihívja a legtöbb mezőt birtokló Márkot, pláne, hogy boncmester palántaként nem áll túlságosan messze tőle az „orvosi eszközök” témakör. 

Ön élne 140 évig? Lehet, hogy nemsokára megteheti. Egyre inkább úgy tűnik, hogy felül lehet majd írni a természet szabályait, legalábbis erre utalnak a legfrissebb kutatások, melyek szerint a megfelelő géneket reaktiválva meggátolható a sejtek pusztulása. Ez nem egyszerűen az élettartam növelését jelentené, hanem az egészségesen eltöltött éveket szaporítaná. De a genetikus szerint már a mindennapokban egy kis apró odafigyeléssel is rengeteget tehetünk azért, hogy minél tovább maradjunk egészségesek, és az öregedés is csak később induljon be. Hogy hogyan, és hány évet élhetünk ezzel a módszerrel, kiderül a Fókusz riportjából. 

„Nekem nincs időm ilyen Facebookon megszavazott nem tudom mikkel foglalkozni, én a gyógyításnak szenteltem az életem. Nevetségesnek tartom” – mondta Dr. Szőke Dorottya homeopátiás orvos a Reggeliben. A doktornő azután szólalt meg, hogy az adás elején két másik vendég a homeopátia hatástalanságáról és áltudományos szerepéről beszélt. Az adás egyik témája ugyanis az volt, hogy idén is kiosztotta a Szkeptikus Társaság a Laposföld-díjat, ezt a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület kapta. Dr. Szőke Dorottya ingerülten magyarázta el, mi lenne szerinte a helyes megközelítés a gyógyászatban, sőt azt is kifejtette, mit gondol azokról, akik nem hisznek ebben a szemléletmódban. 

Fertőző szamárköhögésben betegedett meg hetven kisgyerek Belgrádban, több mint ötvenen kórházban vannak, négy kisgyerek belehalt a védőoltással megelőzhető betegségbe.

Az orvosok azután adtak ki figyelmeztetést, hogy nemrég egy skót férfi vezetés közben visszatartott egy nagy hapcit, amitől elszakadt a légcsöve. Szerencséje volt, időben orvoshoz tudott fordulni.

António Egas Monizt biztosan nem rossz szándék vezette, amikor kitalálta a lobotómiát egy olyan korban, amikor a mentális betegségek kezelésére alig volt lehetőség. Sokakat azonban megnyomorított a kezelés, amiből egyesek üzletet csináltak, és még akkor is végezték, amikor már régen túllépett rajta a tudomány.

Már minden 19. másodpercben robotok végzik a műtéteket a világon. Ilyen da Vinci is, amit most közelebbről is megmutatunk. A robotsebészeti eszközt 26 éve fejlesztik és már 12 millió műtétet hajtott végre. A sebészek precízebben, pontosabban tudják kivitelezni a műtéteket, emiatt pedig a betegek gyorsabb gyógyulással számolhatnak.

A röntgensugárzás a nagy energiájú elektromágneses sugárzások közül az, amivel a legtöbb ember élete során párszor biztosan találkozik. A gyógyításban ugyanis még mindig Wilhelm Röntgen német tudós felfedezése alapján alkotnak képet az orvosok például a csontjainkról vagy az érrendszerünkről. A fényérzékeny fotólemezen a röntgenfotonoknak köszönhetően megjelenő képek a XX. század fordulójának egyik legizgalmasabb, nemcsak tudományos, de művészeti szempontból is izgalmas alkotásai voltak.

A kisfiú koponyája levált a gerinc felső csigolyájáról. Az orvosok nem mondtak le róla és megműtötték.

Márciusban nevezték ki egészségügyi miniszternek, gyorsan, remek eredményt ért el.

A világ legelismertebb ikerkutatói, orvosok, szülészek és nőgyógyászok jöttek Budapestre. A Semmelweis Egyetemen rendezték meg a nemzetközi ikerkongresszust. A hazai ikerkutatások a régióban, de még világviszonylatban is ritkának számítanak – erről beszéltek az RTL Híradónak az egyetem kutatói. Arra próbálnak rájönni, hogy a betegségek hátterében mekkora szerepe van az öröklött tényezőknek, és mekkora az életmódnak.

Az elektronikus implantátumok vezeték nélkül továbbítják gondolatait a lábához és a lábfejéhez.

Legtöbbször nem magas vérnyomás vagy szervi baj áll az iskolai ünnepségeken, évnyitókon, évzárókon gyakori ájulások hátterében.

A 16 éves amerikai fiú esetéből orvosi tanulmány is született.

A mesterséges intelligenciának olyan hatása lehet, mint amikor feltalálták az elektromos áramot, vagy bekapcsolták az első számítógépet. Óriási szerepe van a rákkutatásban, könnyedén felismeri a bőrgyógyászati problémákat is, a ChatGPT pedig birtokában van az emberiség szinte összes tudásának. Balogh Péter szerint az MI a legjobban fizetett szakmákat is átalakítja, és egyszer az emberre nézve is veszélyessé válhat.

Híres londoni gyermeksebész is részt vett a ritka fejlődési rendellenességgel született kétéves hódmezővásárhelyi kisfiú megoperálásában.

Alexandra orvosként végzett. Szegeden kezdte el az egyetemet, majd Németországban folytatta, gyermekorvos lett. Testvére, Alex pedig idén diplomázott a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán. 

Pécsen teszteltek a világon elsőként egy újfajta, felszívódó implantátumot, ami elsősorban a gyermekkori törések kezelésében alkalmazható majd. 

Egyre többet hallani arról, hogy robotok végeznek el komoly műtéti beavatkozást, betegeken. De vajon hogyan bízhatunk meg egy robotban, előfordulhat, hogy felváltják a gépek az orvosok munkáját? Dr. Szijártó Attila a Semmelweis Egyetem sebészeti klinika igazgatója elmondta, hogy a beavatkozásokat továbbra is sebészek végzik, a robotok viszont sokkal precízebbé és hatékonyabbá teszik a munkájukat.

Rubint Réka és idősebb fia voltak a Reggeli vendégei, akik elmondták, milyen életutat választott magának Norbika, de meséltek csodálatos rodoszi nyaralásukról és Réka még egy aranyos titkot is elárult férjéről.

Berúgták a gólt - így fogalmazott Peták István magyar rákkutató az RTL híradónak, miután újabb tudományos vizsgálattal bizonyították, hogy működik az a rákkalkulátor szoftver, amit ő és a csapata fejlesztett ki itthon. Ennek lényege, hogy az orvosok a rákos betegekben lévő egyedi génhibák alapján személyre szabottan tudják kiválasztani a legmegfelelőbb kezeléseket. Sok külföldi kutató érdeklődik magyar fejlesztés iránt.

A cél, hogy minél több emberhez eljusson a magyar módszer világszerte. Ezt mondta Peták István magyar rákkutató az RTL híradónak, miután újabb tudományos vizsgálattal bizonyították, hogy működik az a rákkalkulátor szoftver, amit ő és az Ocompass Medicine csapata fejlesztett ki itthon. Ennek lényege, hogy az orvosok a rákos betegekben lévő egyedi génhibák alapján tudják személyre szabottan kiválasztani a legmegfelelőbb kezeléseket. A legújabb vizsgálatot világhírű, párizsi Curie Intézetben végezték több mint 100 betegen. Most a legrangosabb orvosi folyóirat, a Nature magazin család egyik lapjában publikált a kutató a fejlesztésről.  

Dr. Berényi Antal és kutatócsapata tíz éve dolgozik egy olyan készüléken és a hozzá tartozó szoftveren, amellyel meg lehet állítani a gyógyszerre nem reagáló epilepsziás betegek rohamait.

Figyelem, a téma egyeseket érzékenyen érinthet! Ne legyen több rángógörcsös rohama az epilepsziás betegeknek. Ezen dolgozik a Szegedi Tudományegyetem Élettani Tanszékének egyik kutatócsoportja. Az állatkísérleteken már túl vannak és kifejlesztették azt az eszközt is, amelyet beépítenek majd a betegek szervezetébe és pár hónapon belül a klinikai kísérleteket is elkezdhetik. Ha jó eredmények születnek, a fejlesztés áttörés jelent majd az epilepszia kutatásban, mert a betegeket személyre szabottan tudják kezelni.

Merci után Vivi is bemutatta találmányát villatársainak. Hatalmas ihletet kapott!

Az elemzők szerint soha nem látott mérteket öltött az a kiberháború, amelyet a fejlett Nyugat ellen indított, főleg Kína és Oroszország. A 2 ország internetes hadserege mindent támad, amely a világhálón elérhető. Gépipari, szállítmányozási, bányászati cégeket és állami hivatalokat. Adatokat lop tőlük, leállítja a működésüket, igyekszik káoszt okozni és zsarolni. Egyesek szerint egy komolyabb kiberháború hatása egy atombombáéval érne fel. De vajon mi lesz az emberiséggel a közeljövőben?

Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatói. A kutatás nemzetközileg is ismert lett, miután a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.

Olyan okos eszközökről lesz szó, amelyek megkönnyítik, meglehet forradalmasítják fáradt egészségügyi mindennapjainkat. Segítségükkel orvos nélkül is sok mindent megtudhatunk magunkról, s amit tudunk, otthonról is megoszthatjuk orvosunkkal, aki, ha gondja van, számtalan más orvos tudására és segítségére számíthat. Ilyen lesz az új egészségügyi világ. Központjában az ember, aki könnyebben, egyszerűbben és kényelmesebben informálódhat magáról, megelőzheti vagy lassíthatja betegségeit.

Egy jómódban élő agárdi család kisbabája egyre csak fogyott és fogyott, és amikor már tényleg nagy volt a baj, nem orvost hívtak, hanem bioenergetikust. A másfél éves kisfiú gyakorlatilag éhen halt. Egy apa, aki nem akarta engedni, hogy kórházban kezeljék a csecsemőjét: az ő gyermeke sem maradt életben. Ebben a két családban egy közös biztos van: elutasítják az orvosokat és az orvostudományt. Helyette másban hisznek: lúgositásban, parlagfűevésben, szellemsebészben, és még sorolhatnám. Ha egy felnőtt dönt arról, hogy így szeretné élni az életét, lelke rajta. De a gyerekeik nem dönthetnek. Pedig veszélybe kerülhet az egészségük, sőt az életük is. Moskovics Judit és Serdült Szilvia riportja.

Korotkov Konstantin orosz kutató állítása szerint sikerült lefényképeznie egy bioelektrografikus fényképezőgéppel a halál pillanatát, egy bizonyos gáz vizualizációjára épülő módszerrel. Ezáltal látszik, amikor a lélek, vagyis az életerő fokozatosan elhagyja a testet. De vajon mi történik azzal, aki halálközeli élményről számol be? Gál Petra riportja.