2026. július 26. 8:00
Két fiatal, veleszületett szívbeteg páciens kapott először Európában újfajta, biológiai eredetű szívbillentyűt tartalmazó érprotézist Szegeden. A beavatkozást végző szívsebészcsapat nem a gyártó által kijelölt helyre ültette be az eszközt, hanem egy új, innovatív pozíciót választott.
Fiatal szívbetegek kaptak esélyt tartósabb megoldásra
Két fiatal, veleszületett szívbetegségben szenvedő páciensen hajtottak végre Magyarországon, és egyben egész Európában először olyan szívműtétet, amely során különleges, biológiai eredetű szívbillentyűt tartalmazó érprotézist ültettek be. A beavatkozásokat a Szegedi Tudományegyetem szívsebészeti csapata végezte.
A páciensek, Hadabás János és Szikora Attila János gyermekkoruk óta több nyitott szívműtéten estek át. A mostani operáció után mindketten arról számoltak be, hogy látványosan jobban érzik magukat, és bíznak abban, hogy az új megoldás évekre stabilizálja a szívműködésüket.
Mi ebben az igazi újdonság?
A most alkalmazott érprotézis önmagában nem ismeretlen a nemzetközi szakmában, a fordulatot az jelenti, hogyan használták Szegeden. Az SZTE szívsebészeti osztályának orvosai, Bari Gábor osztályvezető adjunktus és Varga Sándor adjunktus a biológiai eredetű szívbillentyűt tartalmazó protézist nem azon a helyen ültették be, ahová a gyártó eredetileg tervezte, hanem egy másik anatómiai pozícióban.
Ez a „helyzetcsere” nem puszta technikai trükk: a várakozások szerint így az eszköz tartósabban, a betegek számára kedvezőbb áramlási és terhelési viszonyok mellett működhet. Ha a billentyű-protézis hosszabb ideig hibátlanul dolgozik, az csökkentheti a későbbi szívműtétek számát – ami kulcsfontosságú azoknál, akik már gyerekkoruk óta többször feküdtek kés alá.
Borjúszívburok az emberi szívben
Az innováció alapja egy különleges, biológiai eredetű billentyű: borjúszívburokból készül, speciális eljárással. Ennek két nagy előnye van a szegedi szakemberek szerint. Egyrészt nagyon csekély helyi gyulladásos reakciót vált ki, másrészt jóval kevesebb meszet vesz fel, mint a hagyományos biológiai billentyűk.
A billentyűk egyik fő „ellensége” ugyanis a meszesedés: a lerakódó kalcium idővel merevvé teszi a szöveteket, rontja a nyílást, ami újabb műtétet tehet szükségessé. Ha egy eszköz kevésbé hajlamos a meszesedésre, reálisan hosszabb élettartam várható tőle – ez különösen fontos fiatal betegeknél, akik előtt még évtizedek állnak.
Kaliforniai ötlet, szegedi továbbgondolás
Az új eszközzel Bari Gábor 2025-ben, egy kaliforniai szakmai látogatás során találkozott, a világ egyik legrégebbi billentyűgyártó cégének bemutatóján. Ott még a „klasszikus”, gyártó által javasolt pozícióban mutatták be a felhasználását.
A szegedi csapat ezt követően kezdett azon dolgozni, hogy a konstrukciót más anatómiai helyzetben próbálják ki, kifejezetten a veleszületett szívhibával élő, már többször operált betegek problémáira szabva. Vagyis nem egyszerűen átvették a technológiát, hanem saját tapasztalataik alapján alakítottak rajta.
A beavatkozás megvalósításához egyedi hatósági engedélyre volt szükség.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tudományosan alátámasztott szakmai indoklásuknak köszönhetően jóváhagyta az úgynevezett eltérési engedélyt, valamint lehetővé tette a költséges szívbillentyű-érprotézis finanszírozását is.
Miért ennyire fontos minden egyes elkerült szívműtét?
Veleszületett szívbetegséggel élőknél gyakran már gyermekkorban szükség van az első beavatkozásra, majd a növekedés, az elhasználódó billentyűk és protézisek miatt sorra jönnek az újabb műtétek. Minden egyes újabb nyitott szívműtét növeli a szövődmények kockázatát: hegesedés, ritmuszavar, fertőzésveszély, hosszabb felépülési idő.
Az orvosok szerint éppen ezért kiemelt cél olyan hosszú távú megoldásokat adni, amelyekkel akár évekkel, évtizedekkel is kitolható a következő szükséges operáció. Egy tartósabb billentyű-érprotézis nemcsak a fizikai terhelést csökkentheti, hanem jelentősen javíthatja az életminőséget is: kevesebb kórházi tartózkodás, több „normális” év tanulással, munkával, családdal.
Mit jelent ez a gyakorlatban a betegeknek?
A két most operált fiatal esetében a beszámolók alapján már a korai posztoperatív időszakban javulást tapasztaltak: jobb terhelhetőség, könnyebb légzés, általános közérzetjavulás. A valódi mércét persze a következő évek adják majd, amikor kiderül, mennyire válik be az új pozícióban ültetett érprotézis tartóssága.
Ha a mostani eredmények hosszabb távon is kedvezőek maradnak, a szegedi tapasztalatok nemzetközi szinten is irányt mutathatnak a veleszületett szívhibával élő, többször operált betegek kezelésében. Európában mindenesetre Szeged lett az első központ, ahol ebben a formában alkalmazták a technológiát.
Magyar innováció a nemzetközi térképen
Az eset jól mutatja, hogy a hazai egyetemi centrumok nemcsak követik a nemzetközi trendeket, hanem helyenként hozzá is tesznek azokhoz. A szegedi szívsebészeti osztály mostani lépése egyszerre technológiai és szemléletbeli előrelépés: meglévő eszközt gondoltak újra, kifejezetten egy nehéz betegcsoport igényeire szabva.
A következő években a kontrollvizsgálatok, képalkotó ellenőrzések és funkcionális tesztek döntik el, mennyire válik be az újfajta érprotézis ebben a szerepben. Ha a mostani várakozások igazolódnak, Szeged neve egy olyan innovációval kerülhet be a kardiológia történetébe, amely sok, veleszületett szívbetegséggel élő ember számára jelenthet kevesebb műtétet és jobb életminőséget.
Nyitókép forrása: Pexels