Üdvözlik a jogállamiság függetlenségének erősítését célzó magyar reformok bejelentését.

A március 20-ával kezdődő héten szavazhat Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról az országgyűlés – erről Novák Katalin köztársasági elnök beszélt pénteken Prágában. A kérdés napirendre vétele hosszú ideje húzódik, emiatt sok kritika éri Magyarországot. Ezekre Kövér László házelnök a HÍR TV-ben úgy reagált: „senkinek nincs joga kívülről beleóbégatni abba, hogy mikor dönt a magyar országgyűlés”.

A köztársasági elnök arról beszélt Prágában, hogy alaposan mérlegelni kell a NATO bővítését. Ő úgy véli, a két ország csatlakozása indokolt.

Jövő hét kedden utazik a magyar küldöttség Skandináviába, hogy a NATO-csatlakozás apropóján a magyar sérelmekről tárgyaljanak.

Elkezdődött a vita a Parlamentben Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról. A kérdés hónapok óta nyitott, de a kormányazt azt állítja azért nem kerülhetett korábban az Országgyűlés elé, mert a képviselőknek fontosabb jogszabályokról kellett tárgyalniuk. Az ellenzék szerint az Orbán-kormány húzza az időt, amivel Oroszország érdekeit szolgálja.

Tekintettel a közelmúltbeli feszült incidensekre a svéd, a norvég és a dán külügyminisztérium azt tanácsolja Törökországban tartózkodó állampolgárainak, hogy kerüljék el a nagyobb nyilvános összejöveteleket – jelentette szombaton a helyi sajtó a skandináv országokban.

A dán-svéd kettős állampolgár Rasmus Paludan nem saját ötlettől vezérelve állt neki a könyvégetésnek.

Növekszik a két ország közti feszültség. 

A török elnök kijelentette, ha nem adják át nekik a kért embereket, ők sem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat a parlamentben.

Magyarország soha semmilyen kérdést nem kötött és nem is fog kötni az uniós pénzek ügyéhez – közölte a kormányfő. A csatlakozás ratifikálásáról viszont idén nem szavaz a magyar parlament, majd csak jövőre. 

A miniszter szerint a baloldali többségű német parlament ideológiai kérdést csinál a Magyarországnak kifizetendő uniós források felfüggesztéséből.

A NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket.

A finn és svéd NATO csatlakozás megszavazásáról kérdezte a Telex a külügyminiszterhelyettest, aki közölte, a kormány nem sürgetheti az országgyűlést. 

Magyarország és Törökország kivételével már minden tagország ratifikálta Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz.

Az egykori washingtoni nagykövet szerint Orbán csak akkor írja alá utolsóként a NATO-bővítést, ha a török elnök is igent mond.

Az ostravai NATO-napokon a magyar és a belga pilóták együtt repültek finn és svéd kollégáikkal, a NATO-bővítést szimbolizálva. Helyszíni képriportunk megmutatja a cseh rendezvény legérdekesebb résztvevőit, a legmodernebb F-35 Lightning vadászbombázótól egy ősöreg B-52 bombázón át a világ legnagyobb katonai szállítógépéig.

Az amerikai elnök szerint a bővülés révén a NATO erősebb lesz, mint valaha.

„Megvédjük a magyar embereket!” – ezzel a jelszóval ment a miniszterelnök a spanyol fővárosba. Végignéztük a hivatalos és hírügynökségi fotókat, videókat, hogy lássuk hogyan ment ez a gyakorlatban.

Megvitatta velük a „terrorszervezetekkel” kapcsolatos aggodalmait.

A katonai szövetség bővülésének súlyos következményei lesznek – fenyegetőzött az orosz külügyminiszter-helyettes.

Akár már hétfőn benyújthatják a hivatalos csatlakozási kérvényüket.

Van egy fontos „de”. 

A finn elnök a miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be hivatalosan, hogy csatlakozni akarnak a NATO-hoz, és felhagynak az évtizedek óta tartó függetlenséggel. Mindezt Oroszország ukrajnai inváziója váltotta ki.

Az Ukrajna elleni háború arra késztette a racionálisan gondolkodó, pragmatikus finneket, hogy pillanatok alatt megváltoztassák álláspontjukat a NATO-csatlakozásról. Az esetleges orosz támadást felkészült hadsereggel, több ezer óvóhellyel és elszánt lakossággal várják.