A Zöld Bolygó ezúttal a társadalmi felelősségvállalás kérdéskörét járta körül a mélyszegénység, a kisebbségek és a sport szemszögéből.

11%-kal több, 1 millió 400 ezer magyar élt a szegénységi küszöb alatt 2023-ban, mint 2022-ben – ez a KSH friss kutatásából derült ki. Egy kétgyerekes családban havi 353 ezer forint kellett a küszöb eléréséhez. Az egyszülős háztartásokat és a nyugdíjasokat átlag felett sújtotta az unió legmagasabb, magyarországi inflációja tavaly. Minden ötödik magyart fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés.

Évi 500 ezer kilogramm mosószert adományoznak rászoruló családoknak, így küzdenek a higiéniai szegénység ellen – mondta Siba Anna, a Henkel marketingvezetője a Reggeliben. Idén a sportolásnak támogatják a gyerekeket, hiszen azt látják, hogy a sport kiugrási lehetőséget jelenthet a mélyszegénységben élőknek. Hogy hogyan, kiderül a videóból. 

Ha főzni akar, nincs miből – ezt mondta Híradónknak egy súlyos cukorbeteg nagymágocsi nő. Családjával a rokkantnyugdíjából, az autista kisfiuk után járó családi pótlékból, és fogyatékossági támogatásból – összesen havi 120 ezer forintból – élnek hárman. Az orvosok szerint ráadásul hamarosan amputálni kell az asszony lábát. Legutóbb egy szegedi alapítvány gyűjtött nekik pénzt a kisfiú szemüvegére. Az alapítványhoz idén másfélszer annyian fordultak segítségért, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Csenyétén járt a Fókusz az év elején. A kicsi borsodi zsákfalu Magyarország egyik legszegényebb települése. 578-an laknak itt, köztük 260 gyerek. Februárban volt, hogy mínusz fokok röpködtek, a házak kéménye mégsem füstölt, az itt élőknek ugyanis nincs pénzük arra, hogy melegben éljenek. A Kótai család mutatta meg penészes vályogházukat. Három gyermekkel élnek egy néhány négyzetméteres szobában. A család szociális tűzifát kap minden évben, három köbmétert, ezzel kellene kihúzni a telet. Ennyi tüzelő a legnagyobb spórolás mellett is legfeljebb két hónapig elég.

Napi 414 forint jutott élelmiszerre egymillió magyarnak 2018-ban a KSH adatai szerint. A magyar népesség legkisebb jövedelmű tizedébe tartozó emberek főleg kenyéren és krumplin élnek, és fele annyi gyümölcsöt sem fogyasztanak, mint a legjobban kereső jövedelmi tized tagjai. A Fókusz 2020-ban ezen a napon mutatott be két olyan családot, akiknek nap mint nap nélkülözniük kellett. Olyan családoknál jártak, ahol a gyerekeknek minden álmuk egy nyalóka volt, vagy rántott hús ebédre, és ahol hiába vágytak hónapok óta sült krumplira, szüleik nem tudták megadni nekik.

Ruszó Tibi, a 2019-es X-Faktor győztese egy kis szlovák faluból érkezett Budapestre, hogy megvalósítsa álmát. A hatalmas siker után visszatért a Házon kívül stábja az énekes otthonába, Szlovákia legszegényebb régiójába, Balogújfaluba a magyar határ közelébe, hogy a kamerák megmutassák a határtalan mélyszegénységet. Ruszó Tibi édesanyja naponta tizenöt vödör vizet hozott fel a kútról, hogy mosogatni tudjon, de a helyi iskola tanára is arról számolt be, hogy az ottani iskolákban senki nem jut el az érettségéig. 

Teljesült a mélyszegénységben élő gyerekek vágya – kaptak kenyeret, kolbászt és csizmát is. Egy hete több mint 150 gyerek rajzolta le egy szegedi alapítvány kezdeményezésére, hogy mit kér karácsonyra. Az alapítványhoz azóta folyamatosan érkeznek a felajánlások. Volt olyan gyerek, aki elsírta magát az ajándékok láttán.  

Legyen alapjog a lakhatás – ez volt a 11. Lakásmenet üzenete. Minden harmadik embert érint a lakhatási válság Magyarországon, mondják a menetet szervező civilek. Ez ma már nemcsak a hajléktalanok és a mélyszegénységben élők problémája, ezt mutatja az is, hogy a vonuláson a fiatalok voltak többségben.

Európai szemmel a nyomorban tengődnek Ilawod lakói, az ottaniak mégis mindig mosolyognak. A házakon legtöbbször nincs ajtó, de örömmel fogadnak minden betérőt. Magyarországtól 10 ezer kilométerre, a Fülöp-szigetek egyik legelhagyatottabb helyén mélyszegénységben élnek az emberek, az étolajat kis zacskókban mérik a kisboltokban, a helyiek azt fogyasztják, amijük éppen van, örülnek, ha néhány ruhájuk akad. Itt a gyerekek az udvaron játszanak, telefont nyomkodni nem lehet látni őket. Havonta átszámítva 80 ezer forint az átlagkereset.

A szépségnapon csaknem hetvenen jutottak így fodrászhoz, kozmetikushoz, manikűröshöz. Ők a hétköznapokban ezt nem engedhetik meg maguknak. A szervezők szerint sokszor a külső megújulása lehet az első lépés a nehéz helyzetből kivezető úton. Egy ilyen szépségnapon magabiztosabbak lesznek, ami az emberi kapcsolataikban és akár a munkavállalásban is segítheti őket.

Budapesttől 311 kilométerre, Túristvándin járunk. Tóth Patrik gyerekkorának a nagy részét itt töltötte. Egy kétszobás házban összesen nyolcan laktak. Épphogy elkezdte az általános iskolát, amikor a szülei úgy döntöttek, ki akarnak törni a nyomorúságból, és Budapesten próbálnak szerencsét. Nem magukért, hanem egyszem fiúkért. Hogy neki már sokkal több lehetősége legyen az életben.

A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt nyomoz a december közepén történt ügyben.

Tízezreknek segítettünk önökkel együtt az elmúlt években, de most nagyobb szükség van a segítségükre, az összefogásra, mint korábban bármikor.

A cigányság részéről a nagyon korai gyerekvállalás, a többségi társadalom részéről pedig az alkalmatlan oktatás a fő oka annak, hogy szinte lehetetlen kitörni a mélyszegénységből Magyarországon – mondja Csató Gyula szociális munkás, aki a nyomorral és a hihetetlen jószívűséggel is akkor találkozott először, amikor a pesti Belvárosból egy telepi iskolába került. Szerinte olyan társadalmi elfogadásra lenne szükség, amely azt is ki meri mondani, hogy mások vagyunk, de keresi a kapcsolódási pontokat. Interjú.

Düledező házak, romos kerítés és a mélyszegénység arcai – ilyen képeket viselt 15 nő a saját testére festve két hétig. Az eredeti rajzokat L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője készítette. A Magunkra vesszük nevű művészeti projekt alkotói azt mondják: a képek a társadalmi különbségekre, a leszakadó rétegekre és az egymással való törődésre figyelmeztetnek. 

Több dolog is közös a mélyszegénységben élő gyerekeket segítő, a hajléktalan családokat befogadó és a kisállatokat mentő civil szervezetekben. Az egyik, hogy olyasmivel foglalkoznak, ami az állam vagy az önkormányzat dolga volna. A másik, hogy a rezsiemelés és a benzinárstop korlátozása óta kilátástalan a jövőjük. A Házon Kívül riportja. 

Az ócsai vállalkozót és a brigádvezetőt elfogták, már rács mögött vannak.

Hátrányos helyzetű, elsősorban cigány családok számára dolgozott ki a Világbank által jó gyakorlatnak minősített, bő tíz éve működő programot a Kiútprogram Nonprofit Zrt. Az uborkatermesztés elindításához a családok kölcsönt és támogatást kapnak, a munkából pedig a bevételnél is jóval többet profitálnak. Terményükből nemrég kovászos uborkát és többfogásos gourmet vacsorát kerekített egy újlipótvárosi étterem.

Második diplomája megszerzésére készül a 28 éves Lakatosné Cellár Adrienn, aki mélyszegénységből és szegregációból, családi segítség nélkül küzdötte fel magát értelmiségivé. Férjével eltökélt szándékuk volt, hogy kitörnek abból a társadalmi státuszból, ami nekik jutott. Interjú.

Nem lett folyóvizük, sem benti vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni és tisztálkodási lehetőségeik sincsenek.

Egy kis faluban élő romáknak segített volna az unió egy kétszer 200 millió forintos támogatással. A pénz valahova elment, de akikre szánták, azok többségének az életkörülményei semmit sem javultak.

Elképesztően keveset tudnak a mélyszegénységben élő, aluliskolázott emberek a választásról – állítják egy velük foglalkozó civil szervezetnél. Nemhogy a pártok programjaival, de azzal sincsenek tisztában, hogy milyen szavazólapokat kapnak majd vasárnap. Tájékozatlanságuk miatt könnyen rávehetik őket választási csalásra.

Lajos megmutatja, hogyan jutott el Ötvöskónyiból az RTL műsorainak gyártásáig.

Jelenleg több mint 150 ezer olyan magyar család van, akiknél még mindig nincs vécé és fürdőszoba.

Egy húszéves barátság története energiaitalokkal megalapozott maratoni verstanulással és egy felváltva viselt félpár kesztyűvel egy fagyos kaposvári hajnalon.

Kiút a cigánytelepről című videosorozatának újabb részében Orsós Lajos elmeséli, hogyan követett el mindent azért, hogy az iskolai rendszer kivesse magából, és ennek ellenére hogyan óvták meg tanárai az elkallódástól. Szóba kerül egy balul sikerült iskolai előadás is.

Orsós Lajos egy Somogy megyei kis falu cigánytelepén, mélyszegénységben nőtt fel. Videósorozatának második részében felidézi, hogyan fedezte fel magának a verseket, majd kezdett versmondó versenyekre járni, miközben családjával gyűjtögető életmódot folytattak a mindennapi megélhetésért.

Orsós Lajos, az RTL Magyarország munkatársa egy Somogy megyei kis falu cigánytelepén, mélyszegénységben nőtt fel. Az rtl.hu-n is látható videósorozatának nyitó részében felidézi, hogyan határozta meg fiatalkori éveit ez a környezet, milyen rossz döntéseket hozott, és miként halmozott fel több millió forintos tartozást a családjának

Tiszabura egy alig háromezer fős község Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén. A településen sokan mélyszegénységben élnek: kevés az oktatási és munkalehetőség, az itt lakóknak szinte alig van esélyük a kitörésre. Akad azonban valaki, aki nem menekült a községből, hanem kifejezetten ide akart költözni. Horváth Balázs Tiszabura körzeti orvosa már tizennyolc éve. Budapesten végzett az orvosi egyetemen, majd a diploma megszerzése után nem egy megbecsült fővárosi praxist, vagy kórházi állást választott, hanem azonnal a vidék felé indult.

Szeptemberben nem mindenki iskolatáskájába jutott új tolltartó, mintás füzet, sőt, sokaknak még tízórai sem került a hátizsákba. A mélyszegénységben élő diákok esélyei már az első becsengetés előtt rosszabbak osztálytársaikénál, mivel családjuk még a szükséges iskolaszereket sem tudja biztosítani számukra.

A kutatók szerint, ha nem lesz újabb járványhullám, akkor is 71 millió ember csúszik le annyira, hogy már napi két dollárja se legyen. Ha ráadásul újabb hullámokban sújt le a koronavírus-járvány, akár 100 millió ember is kénytelen lesz kijönni olyan kevés pénzből, amennyiből ez szinte lehetetlen. Főleg Afrikában és Indiában fenyegeti az embereket a mélyszegénység. A Világbank azokat tekinti mélyszegénynek, akik naponta kevesebb, mint 1,9 dollárból, vagyis legfeljebb 600 forintból kénytelenek megélni. Ez fejenként havi 18 ezer forintot jelent.

A mélyszegénységben élő családok jobban félnek az éhezéstől, mint a koronavírustól - ezt tapasztalják rászorulóknak segítő civil szervezetek. Egy nagykállói családnál például már három hete be sem volt dugva a hűtő, nincs mit beletenni. A civilek gyűjtésbe kezdtek az ilyen családok megsegítésére, 6 nap alatt több mint 15 millió forint gyűlt össze.

Nem a járványtól, hanem az éhezéstől félnek Borsodban. Az egyik segélyszervezet szerint az észak borsodi falvakban több száz embernek szűnt meg a munkahelye a koronavírus-járvány miatt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenleg hat fertőzöttről tudnak, de jóval többen vannak olyanok, akik számára kilátástalan lett a jövő.

Szívszorító azt hallani egy gyermek szájából, hogy az álma egy rántotthús vagy sültkrumpli. Milyen érzés lehet nemet mondani egy szülőnek arra, ha a fia már hónapok óta csak egy egyszerű ételre vágyik? 2020-ban Magyarországon még mindig nagyjából 1 millió embernek jelent problémát, hogy mit tegyen az asztalra.

Tünde nekik köszönhetően tudott elköltözni a cigánytelepről, azóta fontos munkája van. Léna 46 évesen nekik köszönhetően hamarosan elvégzi a 8 általánost, hogy dolgozni tudjon. Imre pedig nekik köszönhetően jött le a drogokról, azóta megnősült, és vízvezeték-szerelőként dolgozik Budapesten. Mindannyian egy 10 éve létező egyesületnek, a Bagázsnak köszönhetik, hogy megváltozott az életük. A Budapest közeli Bagon működő szervezet sok embernek segített már, hogy kitörhessenek a mélyszegénységből. Moskovics Judit riportja.

Hogyan neveli hat unokáját 142 ezer forintból a tiszavasvári nagyi és mire futja 64 ezerből a budapesti anyukának egy szem fiára havonta? Az ENSZ közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. Ez a nap a szegénység és a nyomor felszámolásának szükségességére hívja fel a figyelmet minden országban. Statisztikák szerint ma a világon 1,2 milliárd ember él mélyszegénységben. Noel anyukájával a Gyermekétkeztetési Alapítványon keresztül lehet felvenni a kapcsolatot. Telefonszámuk: (06 1) 283 2510, e-mail cím: info@gyea.hu Ha a tiszavasvári, 6 gyermekét egyedül nevelő nagymamának segítenél, írj nekünk: fokusz@rtl.hu-ra.

Hajléktalanok és mélyszegénységben élők szépülhettek ingyen a fővárosban. A rendhagyó szépségnapon volt fodrász, kozmetikus, pedikűrös de még talpmasszőr is. Az egyik hajléktalanszállón élő férfi azt mondta, még nem is hallott soha pedikűrösről és nagyon jólesett neki a kezelés.

Tornanádaska és a nyíregyházi Huszártelep. Két település az ország két különböző sarkán. Ami közös bennük, az az itt élők sorsa. A mélyszegénység. Több olyan családnál jártunk, ahol a gyerekek a nyári szünetben nem tudnak rendszeresen étkezi. Több házban is voltunk, ahol már kikötötték a vizet, a villanyt, mert nem tudták azokat fizetni. Az itt élők helyzete kilátástalan, mert hiába dolgoznának, a környéken nincs mit. Sokszor egy kiló kenyérre sincs pénzük, nemhogy az újrakezdéshez. Elképesztő, hogy a riport felvételei most készültek 2019-ben, Magyarországon, Európa közepén.

Rendszeresen főz egy hevesi falu lakóinak egy önkéntes csapat. A mélyszegénységben élő tarnabodiaknak ilyenkor 500 adag ételt készítenek, amiből a falu minden lakójának jut. Emellett programokkal, gyűjtésekkel is támogatják az ott élő gyerekeket. Mindezt adományokból teremtik elő, az idei költségekre egy jótékonysági vacsorával egybekötött árverésen gyűjtenek.  

Tóth Ákos is segítő. A fiatalember gyermekvédelmi szakember, masszőr, és egy alapítvány vezetője. Családja nincs, az élete arról szól, hogy mélyszegénységben élő gyerekeknek segít. Amikor Moskovics Judit találkozott vele, éppen budapesti, jól szituált családokból származó fiatalokkal ment Toldra, az ország egyik legszegényebb településére. Adományokat vittek, és a gyerekek Ákos szerint tanultak is. Azzal, hogy látták, hová kerül az, amit összegyűjtöttek.  

30 ezer mélyszegénységben élő család karácsonyát teszi könnyebbé idén az Élelmiszerbank. A szervezet önkéntesei egy hétvége alatt 195 tonna adományt, konzervet és tartós élelmiszert gyűjtöttek össze a rászorulóknak.  

A kormányzati intézkedések ellenére évről évre nő a szegények száma itthon. Ez derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának adataiból, amit a Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete dolgozott fel.  

Alig volt valaki, aki ne nézte volna bolondnak Szőke Tibor postást, amikor direkt Pécs legproblémásabb területére kérte magát. Mélyszegénységben élnek itt az emberek, nagyon nehéz körülmények között. Tibor viszont pont azt gondolta, hogy az itt élők kapják az élettől a legkevesebb jót, és neki az a dolga, hogy pótolja ezt a hiányt. A György-telepiek nagyon hamar megszerették őt is és a kis cetliket is a pozitív gondolatokkal, amiket a levelek és csekkek mellett otthagy náluk. A különleges postást Moskovics Judit kísérte el a telepre.  

Néhány százezer forint hitel azoknak, akiket a bankfiókokból páros lábbal rúgnának ki, hatalmas lehetőséget jelenthet.

A fiatalok többsége előítéletes a cigánysággal szemben.

Számítógép és szélessáv ott, ahol alig-alig jut pénz a mindennapi betevőre.