Borsosak az árak a magánegészségügyben, a részletekről Lengyel Lívia egészségügyi szakértő beszélt a Reggeliben.

Négy éve a top 10 budapesti szülészeti intézmény között egy sem volt fizetés. Ma már három is van. 

Meglepő bejelentést tett Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.

Az egészség nem üzlet. Vagy mégis?

A covid óriási növekedést okozott a magánegyészségügyben és ez azóta is tart – tudtuk meg Lengyel Lívia egészségügyi szakértőtől. Nagyon sokan nem várják ki a csípő vagy térdprotézis műtétre szóló a várólistát, inkább mélyen a zsebükbe nyúlnak. Az ilyen típusú magánoperációk aránya elérte a 20 százalékot, pedig a covid előtt 3-4 százalék volt. A szakértő elmondta, sok páciens leginkább a fogászaton spórol, és mindenen, ami halogatható, például a nőgyógyászati rákszűrésen.

Bár többségében ezt a munkáltatók biztosítják a dolgozóiknak, tökéletes felállás a magánegészségügyi biztosítás – mondta el a Reggeliben Tóth Balázs, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési hálózatáért felelős vezetője. A biztosítások többsége alapvetően járóbeteg-ellátásra szolgál, de fekvőbeteg-ellátásra is kiterjeszthető. A biztosításokkal pedig nemcsak biztonságérzetet kapnak azok, akik befizetik a biztosítás összegét, hanem az állami egészségügyben kialakult hosszú váróliszák is elkerülhetőek, mondta el a szakember. 

Van egy MR-gép az egyik vidéki kórházban, ahol az ingyenes vizsgálatra legkorábban jövőre tudnánk bejutni. Ha viszont fizetünk 44 ezer forintot, pár nap alatt túl is leszünk már a vizsgálaton ugyanott, ugyanazon a gépen. Ez a példa is jól mutatja, hogy a növekvő várólisták egyre inkább a drága magánegészségügy felé terelik azokat, akiknek van miből áldozniuk az egészségükre. Akiknek nincs, azok csak várnak és várnak, és abban reménykednek, hogy a várakozás nem rontja az állapotukat. A Házon kívül riporterei bejárták az országot és megnézték, hol milyenek a várólisták.

A kedvezőtlen gazdasági környezet, az energiaárak növekedése a magánegészségügyi szektorra is kedvezőtlen hatással volt: augusztus elsejétől elindult egy 20-30 százalékos áremelés a magánszektorban – mondta a Reggeliben Lengyel Lívia egészségügyi szakértő. Annak ellenére, hogy a magánegészségügyben a szakdolgozói bérek már futnak az állami bérek után, még mindig sokan választják magánszférát például azért is, mert magánegészségügyben nem kell ügyelni vagy hétvégén dolgozni. Hogy melyik orvosi ellátáson spórolnak a leginkább a magyarok, az is kiderül a videóból.

Az adatok szerint már nemcsak az állami ellátásba jár kevesebb beteg, hanem a magánegészségügyben is rejtélyes módon csökken a páciensek száma, bő 10-15 százalékos a lemorzsolódás. 

Egymilliárdos beruházással fejleszti sebészeti osztályát a Wáberer Medical Center. Tökéletes precizitású műtéti beavatkozás, szignifikánsan nagyobb műtéti biztonság, gyorsabb gyógyulás – a robotasszisztált műtétek előnyei mostantól a magánegészségügyi szektorban is elérhetőek.

A kórház vezetőjeként ő maga engedélyezhette, hogy az orvosok a magánellátásban – azaz az ő magánklinikáján – is dolgozhassanak. 

Sokan spórolnak az egészségügyi kiadásokon – derül ki a Prémium Egészségpénztár friss felméréséből. A válaszadók kétharmada például az elmúlt évben kénytelen volt későbbre halasztani magánegészségügyi ellátásokat. A kérdőívet kitöltők több mint fele pedig azért ment magánorvoshoz, mert az állami ellátáshoz nem fért hozzá. A pénztártagok most azt kérik, hogy emeljék meg a szolgáltatások után igényelhető adókedvezmény 150 ezer forintos összeghatárát.

Frusztrációt és tanácstalanságot érez az emberek jó része az állami egészségügy kapcsán. Ez derült ki az OTP Egészségpénztár friss felméréséből. A magánegészségügyben jobban bíznak a betegek. A Nemzeti Bank friss jelentése szerint az elmúlt 10 évben duplájára nőtt a magánszektorban elköltött pénz. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint például az egynapos műtétek közül 40 százalékkal kevesebbet végeznek már állami kórházakban.

Az iskolázottabbak körében nagyobb a hajlandóság a magánellátás választására.

25, a kiszervezett kórházakhoz tartozó ingatlant is alapítványoknak adnának. 

A lakosság egy része szép lassan átszokott a magánegészségügyre.

 Mindez tovább súlyosbíthatja az amúgy is fennálló munkaerőhiányt.

Adománygyűjtésbe kezdett Magyarország legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatója. Az eddig inaktív embereket, egyedülálló és innovatív módon motiválják adományozásra egy applikáció segítségével. Már azok is jótékonykodhatnak, akiknek nincs pénzük, ők az idejüket adhatják. Az átláthatóságról és az applikációról Póda Tamás és Dr. Bársony Farkas beszéltek.

Rendelettel kényszerítené a kormány a magánegészségügyben, vagy a külföldön dolgozó, magyar működési engedélyüket megtartó orvosokat, hogy dolgozzanak az állami egészségügyben is.

Mi jut eszünkbe a magánorvosi rendelőkről? A legtöbb ember rögtön a kényelmes várótermekre gondol a sokféle érdekes magazinnal, vagy eszébe jutnak a kedves asszisztensek, a felkészült orvosok, a gyors ellátás és a teljes körű tanácsadás. Azonban tagadhatatlan, hogy ezek a szolgáltatások rendkívül drágák. Szerencsére többféle lehetőségünk is van arra, hogy olcsóbban és kiszámíthatóbb áron vehessük igénybe a magánegészségügyet.

Az elmúlt években egyre többen választják a magánegészségügyet. 

Gyorsabb és minőségibb az állami ellátásnál.

Az új szolgálati jogviszony és hálapénz eltörlése rendezte át jelentősen a viszonyokat.

Egyre több a beteg a magánegészségügyben. Sokan végeztetnek magánúton CT és MR vizsgálatot, de komolyabb műtétekért is egyre többen hajlandók inkább magánintézménynek fizetni.

Hatalmas probléma, hogy az orvosi béremelésekkel nem járt együtt valamilyen teljesítményelvárás.

Az egészségügyi szakértő szerint nemcsak a mutyi miatt volt káros a fölöslegesen sok lélegeztetőgép megvásárlása, hanem azért is, mert egyes típusok veszélyesek lehetnek a betegekre működés közben. Úgy véli a hálapénz kivezetése abban a formában, ahogy csinálták, több kárral járt, mint haszonnal.

A kispénzűek közé sorolta magát pénteken Orbán Viktor, amikor a magánegészségügyi szolgáltatókról beszélt az állami rádióban. 

Az ellenzéki összefogás kormányfőjelöltje szerint Orbán megengedheti magának, hogy a világ bármelyik magánklinikáján kezeltesse magát. 

Márki-Zay Péter szerint kétszeresen is fizetni kell az egészségügyért: fizetni kell a TB-t és a magánellátásért is.

A fiatalok többsége inkább fizet az egészségügyi ellátásért, és nem az állami, hanem a magánegészségügyet választja - ez derül ki egy friss felmérésből, amelyet a Portfolio osztott meg. A legtöbben a fogorvosi kezelésekért és szűrővizsgálatokért hajlandóak a zsebükbe nyúlni. A magánegészségügyi szolgáltatóknál is tapasztalják a forgalomnövekedést, ami szerintük annak is köszönhető, hogy a járvány miatt az állami ellátás lelassult.

Jóval több szakdolgozóra lenne szükség, hogy a covid miatt ellátás nélkül maradt többi beteget el tudják látni a kórházak, szakrendelők - ezt mondta Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja az RTL Híradónak. A járvány miatt rengeteg nem sürgős műtét, szakorvosi vizsgálat, daganatos kivizsgálás maradt el a szakértők szerint. Sokan magánellátásba mentek. A Magyar Orvosi Kamara alelnöke vasárnap azt mondta az RTL Híradónak, hogy az elmaradt ellátások miatt 5-10 év múlva jóval nagyobb lehet a halálozás.

Rekordot döntött a lélegeztetőgépre szoruló koronavírus betegek száma. 677-en vannak a legsúlyosabb állapotban. Kórházban pedig majdnem 7 ezer embert ápolnak. Drámai helyzetre kell készülni - ezt mondta szokásos reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök. Orbán Viktor szerinte hamarosan akár 15-20 ezer ember is kórházba kerülhet, ezért nem kizárt, hogy a magánegészségügyben dolgozókat is átirányítják az állami kórházakba.

Egyre több a magánegészségügyi intézmény és egyre több pénzt hagyunk náluk. Egy felmérés szerint tavaly fejenként átlagosan 200 ezer forintot. Pedig sokaknak nagyon jó tapasztalatai is vannak az állami egészségügyben, de tény, hogy az általános bizalom nem túl nagy. Nézzük, hol mit kapunk és hol mi mennyibe került.