Független higiéniai ellenőrző testületeket hozna létre a leendő kormány a kórházakban. 

A magyar egészségügy helyzete vitákat szít: uniós pénzek, politikai vádak és lerobbant kórházak állnak a középpontban. De ki a valódi felelős?

Tömegesen hagyhatják el a kórházakat a szakdolgozók és az orvosok – főleg a műtéti területeken dolgozók – a kormány újabb tervezett jogszabály-módosítása miatt, tudtuk meg a Független Egészségügyi Szakszervezettől. Eszerint a jövőben háromszor több ügyeletet is elő lehetne írni az orvosoknak és szakdolgozóknak, kevesebbet fizetnének a többletmunkáért, és hosszabb lenne a munkaidő. A tervezet ellen a Magyar Orvosi Kamara tiltakozik.

Magyar Péter heteken át járta a kórházakat, dokumentált, hőmérsékletet mért, és bár amit megmutatott, abban tulajdonképpen semmi új nincs, mégis magyarázkodásra kényszerítette a kormányzatot. Neki vajon miért sikerült, ami másnak eddig nem?

Korlátozzák a kórházakban Magyar Péter mozgását. Takács Péter államtitkár szerint a Tisza párt vezetője hecckampányt folytat, és zavarja a kórházi ellátást, ezért ezentúl csak munkanapokon, előre egyeztetett időpontban, az igazgató irodájában kaphat tájékoztatást. Az egészségügyi államtitkár szerint európai parlamenti képviselőként „ennyi jár neki, semmi több”. Magyar Péter megkeresésünkre azt mondta: azért járják a kórházakat, hogy megmutassák a valóságot, és ezt a munkát ezután is folytatják.

Az egészségügyi államtitkár megelégelte, hogy a Tisza párt elnöke bejár a kórházakba megmutatni, hogyan működik a magyar egészségügy.

Keddre sikerült megszerelni a miskolci megyei kórház nagy teljesítményű, speciális klímaberendezéseit, így újraindulhatott a sugárterápiás ellátás.

A fenntartásuk alá tartozó összes kórházat ellenőrizték nyár elején – írta az Országos Kórházi Főigazgatóság az RTL Híradónak. Majdnem 500 műtőt és 70 intenzív osztály klímáját vizsgálták. Az elmúlt hetekben mégis több kórházban is elromlott a klíma, ezért műtéteket és kezeléseket kellett elhalasztani. A kórházak üzemeltetésével megbízott Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a 24.hu-val azt közölte, hogy 20 intézményben átfogó programot indítottak a hűtési rendszerek javítására. Hogy melyik 20 intézményről van szó, és miért éppen azokról, miközben 81 intézmény ellátásáért felelnek, nem tudtuk meg, mert nem válaszoltak a megkeresésünkre. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint rengeteg kórházunk van, amely alkalmatlan a 21. századi kórházstruktúra fenntartására.

Olyan sűrű volt az elmúlt hét, hogy majdnem elfelejtettük: nyári uborkaszezon van, de az időjárás azért tett róla, hogy tudjuk, milyen évszakban járunk. A hőség a kórházakban is gondot okoz: 32 Celsius-fokos steril boxokban voltak a beteg gyerekek a Szent László Kórházban, a Debreceni Gyermekklinika kórtermébe pedig a szülők saját ventilátorokat vittek. Beszámoltunk annak a nőnek az esetéről, aki szavai szerint egy sötét és szappan nélküli mosdóban szülte meg halott magzatát a Semmelweis Egyetem női klinikáján. Követtük a szolnoki kalandparkban egy karateedző által felrúgott kisfiú ügyét, megszólaltak a férfi korábbi tanítványai és a gyerek anyja is. Meglőtték Donald Trumpot, a volt amerikai elnök élete centiken múlhatott. Ezek a hét videói.

A Belügyminisztérium irányítása alatt a teljes ellátórendszer átfogó ellenőrzése zajlik, nem csak a háziorvosoké – pontosította az erről megjelent híreket Békássy Szabolcs háziorvos. 

Rékassy Balázs egészégügyi közgazdász szerint a magyar egészségügy helyzet nagyon súlyossá vált, a rendszer alulfinanszírozott, rosszul menedzselt. 

Az adósság összege azonban jóval nagyobb, mint amit a kormány rendezne. 

Továbbra sem indult el a csecsemők ingyenes SMA-szűrése egyetlen, Híradónk által felkeresett kórházban sem – hiába jelentette be a program folytatását február elsején Gulyás Gergely. Bár a Belügyminisztérium azt írta, bármelyik kismama kérheti a szűrést, az SMA Egyesület szerint egyelőre nincs meg a finanszírozás, és nem egyeztettek a szűrőközpontokkal sem. A legtöbb kórházban bár hallottak a program újraindításáról, tájékoztatást még nem kaptak róla. 

Leálló, szünetelő ellátásokról jelent meg csaknem harminc határozat a népegészségügyi központ honlapján.

Ahol beteg emberek vannak, ott mindig lesznek kórházi fertőzések – mondta Csilek András infektológus a Reggeliben. A probléma nem új, már évtizedekkel korábban is létezett. Szerinte nem arról van szó, hogy a kórházak szándékosan el akarnák titkolni az adatokat, inkább arról, hogy néha sokkal kényelmesebb nem adatot szolgáltatni, esetleg nincs ember, aki ezt megtehetné. Hogy hogyan lehetne csökkenteni a kórházi fertőzések számát, arról is beszélt a fenti videóban.

Újabb kórházakban állnak le ideiglenesen ellátások, kezelések – erről Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő írt. Szerinte a mostaniakkal együtt januárban már több mint 30 esetben volt szükség bizonyos szolgáltatások átszervezésére. Van, ahol a gasztroenterológia, reumatológia szünetel, máshol fogászat nem lesz a kórházban, vagy épp tükrözést nem tudnak vállalni egy ideig. A kormány szerint így is megkapja minden beteg a megfelelő ellátást.

Öt éve ezen a napon szakadt le a plafon a budapesti Bajcsy-Zsilinszky kórház egyik fizetős kórtermében. Az esetről akkor képek is készültek, amiket a 444-hez juttatott el az egyik olvasójuk. A fotókon látni lehetett, hogy az ágyakat beterítette a törmelék és a lehullott mennyezet darabjai. Akkor László Imre, DK-s politikus úgy gondolta, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ egyszerűen nem adott elég pénzt karbantartására. A kórház szerint a bajt az okozta, hogy levezető csatornában megfagyott a csapadék. 

Csatatérré változott a Vörösmarty tér szilveszterkor, a tűzijátékok a levegő helyett a tömegben robbantak fel, egy nő azt mondta, megégett a keze. A szilveszteri Híradó után Bodrogi Gyula mondott újévi köszöntőt – ezzel pedig át is fordultunk az új évbe, ami mozgalmasan indult. Pórul járnak a budapesti tömegközlekedők, de durván megdrágul az autózás is. Az RTL-nél kezdődik a Cápák új szezonja, az Éden Hotelre pedig átok sújtott le.

Október végére elérte a 125 milliárd forintot a magyar kórházak adóssága a legfrissebb adatok szerint. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára állítja, december végére a tartozásállomány a 135 milliárd forintot is meghaladhatja.

Már most hétvégén nem lesz fekvőbeteg-ellátás az Orosházi Kórház fül-orr-gégészeti osztályán. A betegeket ezentúl, ha jól vannak, péntekenként hazaküldik, a többieket pedig mentővel Békéscsabára viszik át. A kórház sebészeti osztályán pedig már egy hónapja nincs hétvégi ügyelet. Onnan Békéscsabára vagy Gyulára kerülnek a betegek. A békéscsabai kórházból hétvégente a gyerekeke viszik át Gyulára. A megyei kórház szerint az átszervezéssel minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást. Az Orvosi kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint ez azért van, mert nincs elég orvos és rossz a szervezés is.

Tavaly a szülések több mint 40 százaléka végződött császármetszéssel. Egyes kórházakban már több a császármetszés, mint a természetes szülés. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatait közérdekű adatigényléssel tudta meg az Ablak a világra nevű edukációs oldal alapítója. Pleván Tímea szerint a császármetszés hatással lehet a kötődésre az anya és a baba között, és sokkal nagyobb kockázattal is jár. Ideális esetben a császármetszés arányának 15 százalék körül kellene mozognia.

Folytatódik a központosítás. 

Hatalmas adóssággal vágtak neki az újévnek az intézmények, a helyzet pedig januárban és februárban még többet romlott. 

Egy új egészségügyi törvényjavaslat hat vidéki állami kórházat és azok 25 ingatlanát bízná olyan egyetemekre, amelyeket vagyonkezelő alapítványok tartanak fenn.

Baloldali javaslatot karolt fel az egészségügyi államtitkár, amikor kórházi ágyszámcsökkentésről beszélt – ezt mondta a híradó kérdésére Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Takács Péter a fekvőbeteg-ellátás átalakítása kapcsán arról is beszélt, meg kell szüntetni az úgynevezett „vattázást”, azaz hogy a kórházak visszaélnek az állami finanszírozással. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi közgazdász szerint az egyenlőtlen támogatás miatt olyan betegeket is felvesznek kórházakba, akinek nem lenne rá szüksége.

Hatalmas adóssággal vágtak neki az új évnek a kórházak. Több olyan intézmény van, aminek még a bérek kifizetésére sincs elég pénze. 

Borsod megyében tesztelnék először az új szakápolási rendszert, erről beszélt szerdán a Belügyminisztérium államtitkára a Parlamentben a törvényjavaslat vitáján. A tervek szerint megszüntetnék a kórházak ápolási osztályait. A köznyelven elfekvőnek is nevezett osztályokon kezelt betegeket fizetős ápolási központokba helyeznék át vagy a családjuknak kellene gondoskodni róluk.

A dolgozók átvezényelhetők lennének, a betegek pedig csak a megyei kórházakban kaphatnak sürgősségi ellátást – egyebek mellett ezt tartalmazza a kedden késő este benyújtott javaslat.

Idén már legalább 150 esetben kellett másik intézménybe küldeni a betegeket, mert valamelyik egészségügyi szolgáltató nem tudta ellátni őket. 

Velkey György szerint izgalmas a Belügyminisztérium és az egészségügy kultúráját egymás mellett elképzelni, de vajon találkozott-e már új miniszterével, Pintér Sándorral? A Magyar Kórházszövetség frissen megválasztott elnöke erről is beszélt az RTL Híradónak, de szó esett a bérfeszültségről, az orvosi béremelés hatásairól és a járványkezelésről is.

Az április végén megtartott katonai parádé szabadíthatta el a koronavírus-járványt Észak-Koreában.

Átszabták kicsit az idei központi költségvetést.

A Fővárosi Törvényszék a héten mondta ki: az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogtalanul utasította ki a sajtót a kórházakból.

Az Oxfordi Egyetem mérései szerint Magyarországon és Belarussziában a legenyhébbek a járványügyi szabályok.

Egyre nagyobb a pánik a kórházakban a vérplazmahiány miatt. Dr. Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvos, a Testnevelés Egyetem rektorhelyettese beszélt a csütörtöki Reggeliben arról, miért nagyon fontos a vérplazma, és milyen problémákat okoz a hiánya.

Az egészségügy most minden erejével a világjárvány megfékezésére és koronavírusos betegek gyógyítására fókuszál, vannak, akik minden nap a legkisebbekért küzdenek. A K&H Gyógyvarázs program már 18. alkalommal nyújt segítséget a pályázó kórházaknak és orvosi rendelőknek. Idén 11 intézmény nyert 20 millió forint értékben, a gyermek intenzív terápiában és sürgősségi orvosi ellátásban nélkülözhetetlen eszközöket.

A Magyar Orvosi Kamara titkára az RTL Híradónak azt mondta: az egészségügyben dolgozók munkáját három nagy probléma nehezíti. A létszámhiány, a megfelelő időközönként a legújabb kutatási eredményekkel frissülő szakmai protokoll hiánya, és az információhiány. Nagy Marcell szerint nem is az egészségügynek lenne fontos például azt tudni: a kórházban ápoltak közül mennyien kaptak korábban oltást. Bár a szakmai szervezetek kérték, a kormány továbbra sem adja ki ezeket az adatokat.

Temesváron fűtés és melegvíz nélkül maradtak a kórházak és 50 ezer háztartás, miután a város távfűtési vállalatának fizetésképtelensége miatt a gázszolgáltatók elzárták a gázcsapot. A polgármester szerint drámai a helyzet, amelyet csak súlyosbít, hogy jelenleg egész Európa gázválsággal küzd.

Ellenbacher Attila és önkéntes csapata kiépítette a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház antennahálózatát és több kórterembe felszereltek készülékeket is. A műszerész az elmúlt években 3500-nál is több használt tévét javított meg és adományozott oda, főleg egészségügyi intézményeknek, hogy ezzel is segítsen a betegeken.

A Magyar Orvosi Kamara elnökét arról kérdeztük, hogy mi a helyzet most az egészségügyben, hogy megérkeztek az eddig kezeletlen betegek, mekkorák most a várólisták és hogy bírják mindezt az egészségügyi dolgozók.

Mondják meg, hogy mely településeknek kell felkészülniük a kórházaik megcsonkítására - ezt kéri a Jobbik az Országos Kórházi Főigazgatótól, miután az RTL Híradó tegnap nyilvánosságra hozta a kórházak átalakításáról készült tervet. A Népszava úgy tudja, a kalocsai kórház lenne az egyik, ahol a jövőben nem végeznének már műtéteket. Társadalmi egyeztetést kér a kormánytól az MSZP is az átalakításról. A kormányt ma hiába kerestük.

Hét kórházban megszűnne az aktív, közülük egyben a krónikus betegellátás is, további 13 kórházban pedig nem végeznének műtéteket a jövőben. A kisvárosi kórházakban csak nappal lehetne szülni, ügyeleti időben a megyei kórházba kellene menniük a kismamáknak. Egyebek között ezek a tervek szerepelnek abban, az RTL Híradó birtokába jutott dokumentumban, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság készített a múlt héten. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi szakértő szerint ennél is nagyobb központosításra lenne szükség.

Hét kórházban megszűnne az aktív betegellátás, ezek közül egyben a krónikus is, további 13 kórházban pedig nem végeznének műtéteket a jövőben. Többek között ezek a tervek szerepelnek abban az RTL Híradó birtokába jutott dokumentumban, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság készített a múlt héten.

Március elsejétől megszűnt a hálapénz a magyar egészségügyben, és szintén elsejétől 5 százalékkal kevesebben dolgoznak az állami kórházakban, rendelőkben. Ez az 5 százalék, akik tegnap veszítettünk el 5500 orvos és szakdolgozó, több kórház teljes személyzetének megfelelő létszám.

Megérkeztek az első koronavírus elleni oltóanyagok a kijelölt brit kórházakba. A szigetország történelmének legnagyobb oltási programját holnap kezdik. Elsőként a 80 év felettieknek, az egészségügyi dolgozóknak, az idősotthonok alkalmazottainak és lakóinak adják be a szérumot. Az oltási protokollt nagyon pontosan kellett megtervezni, mivel az Pfizer/Biontec cég által kifejlesztett oltóanyag csak néhány napot bír ki hagyományos fagyasztókban.

Soha ennyi beteg nem halt meg Magyarországon a koronavírus miatt, mint az elmúlt napon, 84-en vesztették életüket. Egy hét alatt csaknem megduplázódott a kórházban ápolt betegek száma. Egy vidéki kórház egészségügyi dolgozója arról beszélt az RTL Híradónak, hogy több mint 300 órát dolgoznak egy hónapban, a védőfelszerelésük pedig hiányos. Az Operatív Törzs az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt.

Súlyos, vagy akár magatehetetlen állapotban lévő betegeket is hazaküldtek a kórházak kiürítése miatt - ezt nyilatkozták az érintettek az RTL Híradónak. Kedd éjfélig a kórházi ágyak 60 százalékát kell felszabadítani, hogy - szükség esetén - el tudják helyezni a koronavírusos betegeket. Az országos tisztifőorvos azt mondta, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek.

Egyre több néző fordul az RTL Híradóhoz azzal, hogy súlyos, gyakran magatehetetlen állapotban lévő hozzátartozójuk ellátását kell megoldaniuk a kórházi kiürítések miatt. Kedd éjfélig az ágyak 60 százalékát kell felszabadítani az emberi erőforrások miniszterének rendelete alapján, hogy ha szükséges lesz, el tudják helyezni a koronavírusos betegeket. Egy ferencvárosi nézőnk telefonon mesélte el ő és súlyos beteg fia történetét.  A kezdőkép illusztráció.

Keddig minden kórháznak a teljes ágykapacitása minimum 60%-át szabaddá kell tenni koronavírus fertőzött betegek ellátására. Ez szerepel abban a híradónkhoz eljutatott utasításban, amelyet Kásler Miklós miniszter április 7-én küldött a kórházak vezetőinek. A levél azt is tartalmazza, hogy amennyiben indokolt, minden érintett beteg esetében gondoskodni kell más intézménybe történő áthelyezésről. A TASZ jogvédő szervezethez érkező bejelentések alapján ez nem megoldott. A minisztérium szerint senkit nem hagynak ellátatlanul.

Az egészségügy helyett stadionokra költi a magyar emberek pénzét Orbán Viktor - ezt írta tegnapi számában a New York Times. Az amerikai lap szerint miközben a kormány egyre többet költ stadionokra, addig a GDP-hez viszonyítva folyamatosan csökken az egészségügyre fordított kiadás. A kormány szerint Soros György folytatja a támadást ellenük, amikor "lapjában közölte a 444 álhírét". A cikk egyik szerzője ugyanis a 444 angol nyelvű kiadásának munkatársa.