A hatvanas években a reklámplakátoknak „nyamvadtnak, színtelennek, jelentéktelennek kellett lenni”. Aztán berobbant a pop-art itthon is, harsány színeket hozva a szocializmus betonszürke mindennapjaiba. A műfaj leghíresebb képviselője Andy Warhol volt. A Marczibányi Téri Művelődési Központban a hetvenes évek legjobb magyar pop-art plakátjaiból látható kiállítás.

„May the force be with you”, avagy az erő legyen veled. Az ikonikus Star Wars idézet angol változatát egy kis szójátékkal úgy is lehet értelmezni, hogy május 4-e legyen veled, így ezen a napon ünneplik világszerte a Nemzetközi Star Wars napot. Bár az első film 47 évvel ezelőtt jött ki, de a mai napig nagy kedvenc minden korosztálynál. A jeles nap alkalmából mi pedig felkerestük Magyarország egyetlen Star Wars kiállítását.

Üvegszobrok és üvegből készült kísérleti formák Budapesten a Klebelsberg Kultúrkúria kiállításán. Az üvegfúvást, ezt a kihalófélben lévő művészeti ágat az UNESCO, az Egyesült Nemzetek kulturális szervezete felvette az örökségvédelmi programjába.

Egy most nyílt kiállításon már úgy tették fel a falra a Népek barátságát, ahogy azt Hincz Gyula megálmodta.

Tarján Zsófi, a Honeybeast énekesnője elmesélte, hogyan adott le közel 20 kilót, és hogy érzi most magát a bőrében. 

Star Wars-jelmezt viselő corgik vonultak vasárnap az ikonikus filmnek szentelt moszkvai kiállítás évfordulója alkalmából. Egy évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt a „Messzi-messzi Galaxisban” című kiállítást, ezt ünnepelték most a kutyákkal.

Felújították a Modern idők című állandó kiállítást a Nemzeti Galériában. A budai Várban lévő tárlat az 1890 és 1930 közötti időszak kiemelkedő alkotóit és művészcsoportjait helyezi középpontba. Az eddigi képek és tárgyak közé most újabbakat helyeztek el és új magyarázatok is készültek. Újonnan restaurált képek és tárgyak, Bauhaus enteriőr és egy igazi szenzáció, Moholy-Nagy László egyik képe szerepel az új állandó kiállításon.

A holokauszt idején elhurcolt művészek műveit mutatják be a Magyar Nemzeti Galériában. A rajzok a gettókban, a munkaszolgálat alatt, a koncentrációs táborokban készültek. A művek jelentős részét soha nem állították ki így egyben. 

Legértékesebb képeit mutatja be a Fotográfiai Múzeum új kiállítása. Láthatják például Robert Capa, André Kertész és Martin Munkácsi fotóit. A képkészítés fontos technikájára utal a tárlat címe: Mélység/élesség.

Lebontásra ítélt otthonok, nyomor, háború, diáktüntetések, foci – a többi közt ezekről szólnak a 42. sajtófotó kiállítás képei. 250 fotóriporter csaknem 2500 képét nézhetik meg a Robert Capa Központban június elejéig. A megnyitó díszvendége, Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus arról beszélt a Híradónak, hogy a tudósoknak is óriási segítséget jelenthetnek a képek, ha bonyolult dolgokat kell megértetniük.

Elég! – ezzel a felkiáltással állnak ki a Radnóti Színház művészei fontos társadalmi és szociális kérdések mellett. Ezt egy fényképkiállításon mutatják be az Eötvös utcai művelődési házban, ahol rendszeres vezetést tart egy-egy színész az általa választott témában. A kiállítás április 28-ig látogatható.

Kapronca főterét hatalmas húsvéti tojások lepték el a jeles ünnep előtt pár nappal. Idén négy művész vágott bele a több napon átívelő feladatba, hogy megfessék a fél méterestől akár két méter magasságig is érő tojásokat, amiket később Kapronca főterén állítottak ki.

A rendszerváltás előtt itthon még ritkaságnak számító amerikai autók mára olyannyira elterjedtek nálunk is, hogy gyakorlatilag nincs olyan időszak, amelynek ne lenne valamelyik képviselője Magyarországon. A veterán autók kiállításán találkoztunk egy olyan autóval, amit behálózott egy pók, egy másik járgány pedig a csernobili atomkatasztrófából szabadult. 

Egy elveszettnek hitt, újra felfedezett életművet mutat be az AmiKor galéria. Percz János Munkácsi-díjas ötvös-szobrászművész a szocializmus ünnepelt iparművésze volt. A dísztárgyakból szerzett vagyona felszabadította, és vallásos témájú fémszobrokat is készített. Ezek az alkotásai halála után 15 évig érintetlenül álltak a műtermében.

Az elmúlt 60 év egy fotós szemével. Benkő Imre Príma Primissima-díjas fotográfus munkáiból nyílt kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. Ezzel köszöntik a 80 éves művészt. Bejárta a világot és sorsokat mutat be, miközben észrevétlen akar maradni. 

A Fénydóm rendezvény az első alkalom, hogy a látogatók bejárhatják a sokáig kihasználatlan Biodóm teljes területét. A gyerekek egyik kedvenc attrakcióját, a lézerpadlót már el is lopták. A COLLOC Productions, a Fénydóm szervezője az rtl.hu érdeklődésére közölte: hétfő estig a tolvaj nem vitte vissza a lézerpadlót a Biodómba, ezért a Fővárosi Állat- és Növénykert feljelentést tesz.

Március első felében minden este 5-től 10-ig látogatható a Fénydóm a Fővárosi Állat- és Növénykerthez tartozó Biodómban. A külföldi és magyar fényművészek látványos alkotásait bemutató tárlaton több izgalmas installáció látható. Csaknem másfél órás látogatói élmény, több mint harminc látványos fényművészeti, illetve audiovizuális remekmű várja a közönséget. A fenti videó bepillantást ad a bámulatos kiállításba.

Milyen lehet a Nyugati pályaudvar vagy a Budapest fölé magasodó Normafa a vak emberek számára?

Cziffra György zongoraművész titkosszolgálati megfigyeléséről állított össze kiállítást az Állambiztonsági Történeti Levéltár. Az 1921-ben született csodagyerek Magyarországon szinte elkallódott, disszidálási kísérlete után börtönbe került. Felesége egyiptomi táncosnő volt, vele emigrált Párizsba. A Kádár-rendszerben azért figyelték, hogy visszacsábítsák az akkor már világhírű művészt.

Nem tudja honnan volt rá ereje, de ellökte a rá vigyázó terroristát és az életéért futott – ezt meséli az a férfi, akire rágyújtották a saját házát. A lángok elől kénytelen volt a házat körül álló terroristák elé ugrani. A Fókusz riportjában elmesélte, hogyan élte túl október hetedikén a brutális támadást. És egy minden tragédia ellenére is optimista anya is megszólal, ő egy fényképen szembesült fia gyilkosával. Felkavaró riportot.

Az „Összetört Kapcsolatok Múzeuma” olyan kiállításokat rendez, ahol véget ért kapcsolatok emléktárgyait mutatják be az érdeklődőknek.

Várkonyi Andrea szoknyája és blézere is egymillió forint feletti áron kapható.

A fiatalabb generációt is szeretnék elhívni a kiállításra. Vincent Van Gogh néhány alkotása mozog, de eredeti képek nincsenek. Rendhagyó tárlaton mutatják be az 1800-as évek második felében alkotó festő műveit Budapesten, a BOK-csarnokban. Ezen a kiállításon még fényképezni is lehet.

Budapest után majd Párizs következik. De most még a Kieselbach Galériában látható Vera Molnár magyar származású számítógépes művész kiállítása. Egyik grafikai sorozata tavaly 1,2 millió dollárért, átszámítva 420 millió forintért kelt el egy árverésen.

Kiállítások, koncertek, színdarabok: országszerte a kultúra napját ünnepelték. Budapesten a 3-as metró több megállójában délutántól fél nyolcig koncerteket hallgathatnak a tömegközlekedők. Győrben kortárs képzőművészek kiállítását nyitották meg az Eszterházy-palotában. A Kultúra Napján Kölcsey Ferenc himnuszát ünnepeljük.  

A Szépművészeti Múzeum történetének második legnépszerűbb kiállítása lett a Renoir életművét bemutató kiállítás, több mint negyedmillióan voltak kíváncsiak rá. Akkora volt az érdeklődés, hogy két héttel meghosszabbították a tárlatot, az utolsó három napon pedig meghosszabbították a nyitva tartást, hogy mindenki bejusson, aki szerette volna látni a francia mester műveit.

Sárközi Ákoséknak kapkodósra sikerült az év vége. Egy hónappal karácsony előtt költöztek, még ma is dobozokból élnek. A konyhájuk még nincs kész, így a karácsonyi menü is egy rezsón készült. Ákos és Évi életében a 2024 is mozgalmas lesz. Ákos könyve végre megjelent, van benne 50-60 recept is, amitől a séf szerint egyáltalán nem kell félni. Évi pedig régóta ígérgeti, idén pedig végre valóra váltja tervét, hogy saját kiállítást rendezzen a képeiből. 

Ma már el sem tudnánk képzelni, milyen lenne a Parlament, ha teljesen másképp nézne ki. Pedig csak egy hajszálon múlt, hogy ne Hauszmann Alajos munkája nyerje a pályázatot. De mi lett volna, ha Budapest építészeti kulcspillanatai másképp alakultak volna? Lehetettek volna toronyházak a Duna-parton, felhőkarcolók a Belvárosban, és egy felfújható ponyva is állhatott volna a Keleti pályaudvar felett. A Magyar Építészeti Múzeum több százezer darabos gyűjteményében igazi elfeledett kincsekre bukkantak.

Két évvel ezelőtt Kereki Sándor odaadta 1774 fényképét a Fortepannak, akkor még nem sejtve, hogy ő lesz a XX. századi magyar fotóművészet legnagyobb felfedezése. A még csak 71 éves tévés operatőr fiatal srácként pár év alatt kerek és tökéletes fotográfus életművet alkotott, amire fél évszázaddal később csodálkoztak rá a hazai fotós élet kurátorai, kiállítást, fotóalbumot, saját honlapot szentelve neki, beiktatva ezzel a magyar fotográfia hírességeinek csarnokába.

Önvezető, sofőr nélküli autók, repülő taxik – olyan járművek, amelyeket eddig csak a tudományos-fantasztikus filmekben lehetett látni. Hamarosan azonban ezekkel népesülhet be Dubaj, ahol a világ legnagyobb technológiai kiállítását rendezték meg – Magyarországról csak a Fókusz stábja lehetett jelen. Hatezer kiállító több mint 180 országból mutatta be legfrissebb újdonságait, köztük magyar fejlesztők is. Így az sem kizárt, hogy az Emírségek legnépesebb városában hamarosan magyar fejlesztéseket is használnak. De mennyire félő, hogy az új találmányok elveszik az emberek munkáját? Vagy pont munkahelyeket teremtenek? A riportból kiderül. 

Különleges hangulatú, 50 éven át a fiókban fekvő fotókból nyílt kiállítás Budapesten, a Capa Központban. Kereki Sándor – aki később televíziós operatőrként dolgozott – még kamaszként járta a várost, és fényképezett. Mindent, ami neki tetszett.

Biztos, ami biztos, erre a feladatra is kell egy biztos, aki több mint 2 millió forintot is kereshet havonta.

A TECHXPO BUDAPEST 2024-et jövő novemberben tartják.

Az akkumulátorgyártás és az infláció hatása a melegközösségekre címmel rendeztek volna időszaki tárlatot, de a házelnök nem engedélyezte.

Nyáry Krisztián szerint félő, hogy a kiskorúakat kizárják a Reigl Judit-kiállításról, mivel a festőnő hatvan évig egy másik nővel élt együtt.

„Köszönöm” – írta a menesztett igazgató.

Homoszexuálisok hétköznapjait bemutató 1967-ben készült képeket nem nézhetnek meg 18 éven aluliak a Néprajzi Múzeumban.

A független képviselő szerint a déli határ mentén szándékosan nem viszik el az embercsempészek hátrahagyott járműveit, vagy akár direkt teszik azokat a főutak mellé, hogy lássák a helyiek. 

„Hiába volt hatalmas tehetség, akit akár külföldön is elismertek volna, lehet, hogy soha nem tudjuk meg, ki volt ő.” Egyedi, kézzel festett plakátsorozat került elő egy borsodi nyaralóház bontásakor. Az 1970-es években bemutatott filmekhez készült, különleges stílusú festményeket a tetőszerkezet szigeteléséhez használták fel. Az ismeretlen alkotó lenyűgöző festményei most először láthatók kiállításon, egészen november 23-áig.

Máriás Béla – művésznevén drMáriás – Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, író, zenész, és a Tudósok együttes frontembere. A festő „találkozása” a XVIII. kerület kereszténydemokrata képviselőjével, Szarvas Attila Sándorral már egy előadásban is felbukkant, drMáriás pedig már vászonra is vitte ezt jellegzetes stílusában.

A legnagyobb külföldi lapok is beszámoltak róla, hogy a World Press Photo kiállítás néhány, homoszexuálisokat ábrázoló képe miatt menesztették. A kormány szerint L. Simon nem tartatta be a gyermekvédelminek nevezett törvényt. Ezzel már másodszor bukott el magas pozíciót, alig több mint hét éven belül. 

Azért nem, mert „bár ezt a fősodratú magyar sajtó teljesen elhallgatja – 2020-ban a Klaus Schwab vezette Világgazdasági Fórum kulturális vezetőnek nevezett ki a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) fórumán”.

L. Simon Lászlóék tájékoztatása szerint nem tudják jogszerűen végrehajtani a kulturális és innovációs miniszter felszólítását. A múzeum igazgatója Dúró Dórának is üzent a Facebookon.

Sajnálattal és megdöbbenve értesült a magyar döntésről – ezt mondta híradónknak a  World Press Photo ügyvezető igazgatója. Szerinte a Fülöp-szigeteki idős LMBTQ emberek mindennapjait bemutató fotósorozat nem sértő, és azt javasolja, aki teheti nézze meg a képeket és azután vonjon le következtetést. Szombaton közölte a kiállításnak helyt adó Nemzeti Múzeum, hogy az úgynevezett gyerekvédelmi törvény miatt 18 év alattiak nem nézhetik meg a kiállítást. 

A Mi Hazánk Csák János kultúraminiszter segítségével érte el, hogy 18 éven aluliak ne látogathassák a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítását, mert szerintük egy fotósorozat az LMBTQ embereket népszerűsíti. A World Press Photo igazgatója állítja, semmi explicit vagy bántó nincs a képekben.  

A MÚOSZ szerint a kormány első szóra bedőlt a Mi Hazánk Mozgalom hecckampányának. 

A sajtófotó kiállítás miatt tett panaszt a párt.