– 

Hatalmas, felhőtlenül szórakozó tömeget láttunk szombaton Debrecenben a 15. Campus Fesztivál zárónapján, a debreceni focistadion köré felépített hatalmas szórakoztatóipari komplexumban, ahol egyebek mellett ZAZ, a Carson Coma, Beton.Hofi, a Bëlga, Korda György és Balázs Klári, a Vágtázó Halottkémek és Majka lépett fel a Nagyerdő fái alatt.

A versenyen a tűsarkak és a parókák mellett az indulók azt is bemutatták, hogy mennyi munka van egy-egy színpadi produkció mögött.

Bezzeg régen minden jobb volt, alig lehetett behívni a gyerekeket, most meg úgy kell őket kiparancsolni. Rengeteg mém kering az interneten erről, de mi volt a valóság? 34 fortepanos fotó segítségével megpróbáljuk feleleveníteni, hogy mivel töltötték a nyarat a mai felnőttek, akik kint voltak az udvaron egész nap, kint labdáztak, mentek mindenhova a világba, mert nem volt se internet, se tablet, se okostelefon, amire ráragadhattak volna.

Perzselő hőhullám forralja fel Európát, de az Egyesült Államokban is borzasztóan meleg van – a nap mostanában nem a legbarátságosabb arcát mutatja felénk, noha kétségtelenül mi hergeltük fel. Az emberek pedig védekeznek: vízzel, sapkával, ernyővel, miközben mindenki fuldoklik a párától, és reggeltől estig úszik az izzadságában, még a napi hatodik zuhany után is. Fotókon mutatjuk, hogyan küzdenek az emberek a melegben, a meleggel. A fenti képre kattintva galéria nyílik!

Felmenőink nem is sejtették: ahogy ők élvezték a nyári heteket, a rekkenő hőséget, ahhoz pár évtized múlva már bátorság, vagyis inkább vakmerőség kell. Nosztalgikus képes visszatekintés azokra az időkre  amikor még félvállról lehetett venni a hőséget, amikor a kánikula még nem volt szitokszó, csak egy szinonima a ma már kellemesnek tűnő tartós nyári melegre.

Több mint 11 hónapja tart az orosz-ukrán háború legvéresebb csatája, Bahmut ostroma. A Luhanszk-Donyeck-Izjum háromszög közepén fekvő, mindkét fél számára stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai kisváros fölötti ellenőrzés az utóbbi hetekben egyre inkább az ukrán hadsereg kezébe kerül, miután a Wagner zsoldoshadsereg kivonult a térségből. Az óvatos becslések szerint is több tízezerre tehető a veszteségek száma mindkét oldalon, a több ezer civil áldozatról nem is beszélve. Az emberi történelemben a második világháború volt a legnagyobb és legkiterjedtebb fegyveres konfliktus, ahol ennél nagyságrendekkel nagyobb mértékben áldozták életüket százezrével a harcoló felek egy-egy város elfoglalása érdekében. Ha átfutjuk a világháborús statisztikákat, elborzasztó számokkal szembesülünk. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttük a hat legvéresebb városostrom egy-egy jellegzetes képét, a kontraszt kedvéért párosítva egy-egy manapság készült fotóval.

Drag queenek, transzvesztiták, nőimitátorok – talán nem tudja mindenki, de napjaink melegjogi küzdelmeinek, LMBTQ-megmozdulásainak, a Pride felvonulásoknak legszínesebb alakjai, a fülledt éjszakai élet legszórakoztatóbb figurái igazából már 100-150 évvel ezelőtt is léteztek. A színjátszás, előadóművészet legnehezebb kihívását, az ellenkező nem bőrébe bújó szerepek megformálását vállaló férfiak már akkor is nagy népszerűségnek örvendtek – erre bizonyíték a fenti galériába összegereblyézett bő harminc képeslap, dedikált sztárfotó. Cikkünk a képek mellé kis ízelítőt ad a XX. század elejének hangulatából, arról, hogy mennyire elfogadottak és kedveltek voltak a korszak női ruhába bújó férfijai.

A történelem legrejtélyesebb mozgalmai közé tartozik a szabadkőművesség, ami a középkortól kezdve napjainkig hirdeti az emberek testvériségét. A szabad istenhiten túl, a filozófiai és okkult gondolkodás különféle irányzatait gyakorló, az erkölcsi értékek és a szellem szabadságának egyetemességét valló szabadkőműves páholyok nagyon sokáig szigorú titokban működtek, saját szabályaik, rítusaik szerint. A szabadság, egyenlőség, testvériség, tolerancia és az emberiesség eszményeit hirdető szabadkőműves mozgalomnak több millió tagja van világszerte, és bár zárt társaságok, titkosnak már nem lehet mondani őket, szimbólumaik, rítusaik nagy része ismertek a szélesebb nyilvánosság előtt is. A középkori templomépítő kőműves céhek külsőségeiből levezetett szimbólumrendszer mély jelentéseit persze a páholyok tagjai ismerhetik csak meg, a beavatottság 33 fokozatát végigjárva. A zártságuk miatt rengeteg mítosszal és összeesküvés-elmélettel körülvett szabadkőműves páholyokba a fenti galéria nyújt betekintést.

– 

1970-ben tartották New Yorkban az első pride felvonulást pár ezer résztvevővel. A felvonuló tömeg évről évre egyre nőtt, egyre több amerikai nagyváros csatlakozott a mozgalomhoz. Közben a melegeknek folyamatosan küzdeniük kellett a homofób erőszakkal.

Flitterek, glitterek és csillogás – hetedik alkalommal rendezték meg csütörtökön a Joy Social Media Award gálát, ahol a hazai közösségi média aktív szereplőinek munkáját díjazták. A díjátadón összefutottunk rengeteg RTL-es arccal is, Erős Antónia és Szellő István párosára, Szabó Zsófira és Miller Dávidra, valamint Szabados Ágira is szavazhatott a közönség.

Az idei Joy Social Media Award gálán a csillogásé volt a főszerep. A hazai közösségi média kiemelkedő alakjai közül sokan megjelentek az eseményen, mi pedig összegyűjtöttük a legjobb öltözékeket.

„Amit a törvény nem tilt, azt szabad. Ennélfogva a homoszexualitás, miként a heteroszexualitás sem, jogi úton nem korlátozható” – így fogalmazott egy Fidesz nevű párt a melegjogokról a Mások című melegmagazin 1990-es számában. A kilencvenes évek izgalmas magyar LMBTQ-életét Hanzli Péterrel, a Háttér Társaság történészével, archivistájával idéztünk fel.

A magyar hadsereg körülbelül 200-350 ezer katonát veszített a II. világháborúban, ami az ország akkori méretéhez képest, lakosságarányosan kiemelkedően súlyos veszteség. Az Associated Press archívumából válogatott képeink megmutatják, milyenek is voltak a magyar katonák a II. világháború idején. A képek leginkább arról árulkodnak, hogy a díszelgő alakulatokon kívül nem volt valami jól felszerelt és igazán ütőképes a magyar haderő.

A hétvégén megrendezték a második budapesti Comic Cont, a szuperhősmozik, képregényrajongók és sorozatfüggők külföldi mintára összerakott magyar rendezvényét. Idén a BOK Sportcsarnokban gyűltek össze a Star Wars, a Marvel, a DC és megannyi más fantasztikus képzeletbeli univerzum hívei, hogy eltöltsenek jó pár órát kedvenceik társaságában.

A háború végén rá sem lehetett ismerni Budapestre, a XX. század elejének egyik legvonzóbb turisztikai célpontjára. A három hónapig tartó ostrom, amikor a szovjet hadsereg körbezárta a magyar fővárost és utcáról utcára harcolt a német és magyar alakulatokkal, kulcsfontosságú volt a Vörös Hadsereg számára a Berlin felé vezető úton. A kíméletlen harcok során mindkét harcoló oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az ostromgyűrűbe vont, 1945. február 13-án kétségbeesett kitöréssel próbálkozó német és magyar egységek felszámolása után a szovjet hadsereg ellenőrzése alá került a város, és a következő hónapokban megkezdődött a magyar főváros újjáépítése. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttünk pár ritkán látható fotót az ostromról, a szétlőtt Budapestről és az újjáépítés első erőfeszítéseiről.

Ma már szinte senki nem botránkozik meg, ha valahol lát egy vibrátort vagy valamilyen más segédeszközt. Hála a 20. század második felében lezajlott szexuális forradalomnak, napjaink természetes része, hogy az örömszerzéshez korszerű – manapság: okos! – műszaki megoldásokat is használhat az ember, jobbára bármiféle szégyenérzet nélkül. Nem volt ez mindig így. Az elmúlt évszázadokban a mai vibrátorok és dildók őseit csak a kiváltságos kevesek használhatták, amiben az első komoly változást az ipari forradalom, majd az elektromosság elterjedése hozta. A szemérmesen még csak masszázskészülékként forgalmazott első vibrátorok konkrétan nem is a kielégülést, hanem orvosi javallatra a női hisztéria kezelését szolgálták. A fenti képre nyíló galéria nagyjából ezt a korszakot tekinti át, bemutatva jónéhány, mai szemmel bizarrnak tűnő készüléket is.

Az első Budapest Pride-ot 1997-ben tartották, de addigra már több mint 10 éves múltja volt a magyarországi LMBTQ-szervezeteknek. A korabeli képeken feltűnik Lady Dömper, Zsazsa Tax, Tamás Gáspár Miklós, de még Deutsch Tamás sportminiszter is. Az rtl.hu-n jelenik meg a Háttér Társaság archívumának egyedülálló válogatása a korabeli magyar melegközösség fotóiból.  

Riasztást adtak ki a levegő rossz minősége miatt az Egyesült Államok északkeleti részének több államában a Kanadában pusztító erdőtüzek füstje miatt szerdára. New York állam nagy részében, New York városában is egészségre ártalmas, illetve veszélyes besorolást kapott a levegőminőség, a város utcáit jól látható szmog borítja. 

Az ókori világ hét csodáját 2023-ban is megéri felkeresni, ráadásképp 2007-ben megszavazták „A világ hét új csodáját” is, amelyek ugyancsak vonzó célpontok.

Kevés olyan fotó van, ami ismertebb lenne a fenti galérianyitó képünknél – egy kivételes korszak emblematikus fotója. Az 1932. szeptemberi fotó a Rockefeller Plaza központi tornyának építésekor készült, és máig megtalálható világszerte éttermek, irodák, kocsmák, osztálytermek falain. A fotós ismeretlen, ahogy a 11 bátor építőmunkás közül is csak két-háromnak a nevét tudták kideríteni a történészek az elmúlt bő 90 évben. A szédítő fotó az Art Deco építészet gyöngyszemének reklámozására készült egyébként, az archívumok még őriznek arról a napról pár másik fekete-fehér felvételt, amin más munkások zászlókat lengetnek, labdáznak, vagy alvást mímelnek. Képgalériánkban 10 képet mutatunk az elképesztő magasságokban, munkavédelmi szabályok híján gyakorlatilag életüket kockáztatva dolgozó munkásokról, akiknek Manhattan egyedülállóan jellegzetes arcát köszönhette. Bár a pontos számokat nem tudni, kétségtelen, hogy sokan meghaltak közülük, csak az Empire State Building építésénél öten. 

Nyugtalanság, szorongás, stressz, aggodalom, félelem – csupa kellemetlen érzés, érzelem, amiket kiválthatnak a fenti galériába összegyűjtött furcsa archív képek. A főleg napilapokban, magazinokban megjelent fotók a 19. század végétől a 20. század végéig tartó korszakot fogják át, és egyetlen közös elemük, hogy van valami bizarrul nyugtalanító hangulatuk, ami miatt egészen kényelmetlen érzés rájuk nézni. Ettől függetlenül, vagy éppen pont ezért érdekesek, sőt izgalmasak is, és feltétlenül megérdemlik, hogy ne merüljenek feledésbe.

Hamarosan nyílik a világ 24. Madame Tussauds múzeuma Budapesten, és már az is kiderült, kik kaptak benne helyet. A hazai sztárok mellett világhírű magyar sportolók, tudósok és kulturális ikonok viaszszobra is megtekinthető a Dorottya-udvar falai között. Mutatjuk, hogyan néznek ki az élethű alkotások.

A Madame Tussauds Budapest 51 élethű figurát és a hozzájuk tartozó lélegzetelállító installációkat hozza el a közönségnek. Az attrakcióban 17 magyar vonatkozású híreséggel találkozhatnak a látogatók, melyek kizárólag a budapesti produkció igényére készültek a Madame Tussauds London melletti műhelyében. A tervezési szakaszban nagyívű felmérésben kérdezték meg a leendő közönséget, hogy kikre kíváncsiak a leginkább. A kutatás eredményei alapján történelmi személyiségek, sztárok, sportolók, kulturális ikonok és egy világhírű magyar tudós is helyet kapott a listán.

Ugorjunk vissza majd egy évszázadot az időben! A fenti fotóra kattintva archív képekből álló galéria nyílik, ami megmutatja, kik voltak a Nyugaton, Amerikában leginkább ismert magyar származású sztárok. Képeinken olyan színésznők, művészek, sportemberek láthatók, akik annak idején sokat szerepeltek a lapokban, kivételes tehetségüknek vagy éppen kalandos, izgalmas életüknek köszönhetően. 

Mi tagadás, napjaink robotjai egyre ügyesebbek, egyre emberszerűbbek, egyre sokfélébb feladatot tudnak megoldani, így kétségkívül nagy segítségére lehetnek az őket dolgoztató embereknek. És talán pont ezért kicsit ijesztőek is. Nem volt ez így a múltban, amikor mérnökök és feltalálók hada szorgoskodott azon, hogy maguk képmására mechanikus embereket alkossanak. A mai szemmel nézve mulatságos, olykor bizarr robotemberek a leghétköznapibb tevékenységekben jeleskedtek: cigarettáztak, porszívóztak, újságot olvastak, főztek, strandra jártak. A fenti képre kattintva megnyíló galériába összeszedtünk bő húsz képet, ezekről a barátságos, olykor kissé mamlasznak tűnő bádogmonstrumokról.

Manapság, a végtelen megapixeles digitális fényképezőgépek, ultra HD-s videókamerák és a mindenki zsebében ott lapuló kamerás okostelefonok korában minden sporteseményről, még egy megye-kettes rangadóról is felfoghatatlanul sok felvétel születik. Majd' minden sportolónak van saját Instája, TikTokja, ahol a rajongók percről percre követhetik kedvencük pályafutását. Kivételes helyzet ez, amire leginkább akkor döbbenünk rá, amikor 20. század eleji fotóarchívumokat böngészünk, és látjuk, hogy milyen kevés képet lehet találni a régmúlt bajnokairól. Lehet, hogy nem nagy ez a bő tucatnyi fényképből álló válogatás, amit fenti galériánkba összegyűjtöttünk, de annál izgalmasabb: megmutatja, hogy az amerikai Associated Press hírügynökség milyen magyar sportteljesítményeket talált akkortájt említésre méltónak. Emellett felelevenít jó pár elfeledett nevet és néhány ikonikus pillanatot a magyar sporttörténelemből.

A múlt század első felében készült fényképek arról árulkodnak, hogy mit tartottak érdekesnek megmutatni Magyarországról az óceán túloldalán: leginkább a falusi élet mindennapjai és ünnepi pillanatai, a szegénység, a nagypolitika, a világháború árnyéka jelennek meg a különleges, ritkán látott fekete-fehér fotókon.

Tíz évvel ezelőtt Kiss Péter Erőss Zsoltnak próbált meg segíteni, amikor a Kancsendzönga csúcsáról lefele jövet visszafordult érte. Péter fejében meg sem fordult, hogy cserben hagyja társát. Ő és Zsolt együtt haltak meg a hegyen. Most ugyan ezt az utat járja végig Péter édesapja és testvére, azért, hogy méltó módon elbúcsúztassák őt. 

Hétköznapi turistaként kerestük fel a nyírmártonfalvai lombkoronaösvényt, hogy személyesen éljük át a turisztikai élményt, amit az erdő nélküli erdei sétány nyújt.

Példátlanul visszafogott volt a május 9-én, kedden Moszkvában megrendezett győzelem napi katonai parádé. A fenti képgalériába összegyűjtött fotók alapján úgy tűnik, az elmúlt évben Ukrajnában hatalmas veszteségeket elszenvedett orosz hadsereg nem tudott idén annyi haditechnikai eszközt felvonultatni, mint a korábbi években. 

A nyolc évvel ezelőtti milánói világkiállítás magyar pavilonjának karcagi újraépítése a legutóbbi tervek szerint júliusra kell elkészüljön, de a Sámándob egyelőre épp csak szerkezetkésznek mutatkozik.

Hamarosan indul az Éden hotel című társkereső reality, amiben Mexikó lesz a romantikus kalandok színhelye. Lássuk, mennyire ismeritek az országot, ahol a szereplők remélhetőleg megtalálják a szerelmet?