Ukrajna és az USA 30 napos tűzszünetet jelentett be, de Oroszország részvétele továbbra is kérdéses. Vajon ez a konfliktus végét jelenti, vagy csak átmeneti fegyver nyugvásról van szó? Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő elemzi a helyzetet és a geopolitikai következményeket. 

Már-már Mad Maxbe illő járművek jelentek meg Ukrajnában azután, hogy Kijev hatalmas veszteségeket okozott az oroszoknak az FPV drónokkal. Teknőstank, tyúkketrec, életveszélyes teherautó és a taktikai gumipók találkozott a frontvonalon. Kaiser Ferenc védelempolitikai szakértő segített eligazodni a buhera-nagydíjas harctéri megoldások között.

Oroszország a szakértők szerint Ukrajnával kapcsolatban nem szokta betartani szerződéseit, ezért önmagában nem jelent semmire garanciát, ha Putyin esetleg tűzszünetet ajánlana.  

Noha Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, a legújabb amerikai segélycsomag csak meghosszabbítja a háborút, Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a nyugati érdek az, hogy ukrán vérrel állítsák meg az oroszok terjeszkedését, még ha nem is könnyű elmagyarázni, miért fontos százmilliárd eurót költeni Ukrajnára. Sőt, ebből a szempontból az sem releváns kérdés, hogy megbízunk-e az ukránokban, vagy hogy mennyire korruptak.

Az új ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij Oroszországban született, a családja is ott él, mégis hűségesen szolgálja Ukrajnát. Sőt: készségesebben teljesítheti majd a kijevi politikai vezetés akaratát, mint a most leváltott Valerij Zaluzsnij. Ez lehet az egyik fontos oka a váltásnak – mondta Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő. A meggyengült ukrán seregnek azonban rosszul jöhet ez a hűség, miközben küszöbön egy nagy orosz támadás.

Az általunk megkérdezett biztonságpolitikai szakértő azt mondta: ha a magyar miniszterelnök vétózott volna az 50 milliárdos ukrajnai segélycsomagról, akkor végleg meghiúsul a régóta várt Orbán-Zelenszkij találkozó, és az ukránok nyílt ellenségként könyvelik el Magyarországot.

A gázai háború kezdete óta először amerikai katonák haltak meg ellenséges tűzben a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok nem hagyhatja megtorlatlanul a történteket, de Washington nem akar egy újabb háborút sem, pláne választási évben, ezt az afganisztáni és iraki emlékek fényében az amerikai közvélemény sem támogatná. Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértőt kérdeztük arról, hogy jöhet-e eszkaláció a közel-keleti konfliktusban.

Jövőre sem számíthatunk áttörésre egyik oldalon sem az oroszok Ukrajna ellen indított háborújában, nem fognak számottevően változni a vonalak, folytatódik az iszapbirkózás, ami most zajlik. Erről beszélt Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az rtl.hu-nak. A szakértővel azt néztük meg, mi várható jövőre az orosz-ukrán háborúban. Esélylatolgatás arról, mit hozhat 2024 Ukrajnában.

A terrortámadás utáni 4. napon az izraeli hadsereg felvonult a gázai határnál, és lassan két hete ugrásra készen vár. Egyelőre nem kaptak parancsot a bevonulásra. A késlekedésnek több oka van Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő szerint. Ha Izrael bevonul, akkor a Hamász várhatóan nagy médianyilvánosság előtt, akár élőben elkezdeni kivégezni a túszokat, akik közül sokan kettős állampolgárok. A másik oldalról viszont az izraeli vezérkar sem túl lelkes, hiszen tudják, ha bevonulnak, az irgalmatlan áldozatokkal fog járni.

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő szerint ha Izrael bevonul Gázába, sokkal súlyosabb konfliktus alakul ki az áldozatok számát tekintve, mint a jelenleg zajló orosz-ukrán háború.

Nem véletlenül bánt kesztyűs kézzel a lázadó wagneresekkel Putyin, mert az afrikai orosz érdekek érvényesítése rajtuk múlik, mondja Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő. A jól kiképzett katonák egy ideig hiányozni fognak az ukrán frontról, és az összeszokott egységeiknek is búcsút mondhatnak az oroszok. Az majd hosszú távon derül ki, mennyire viselte meg az orosz hatalmi rendszert, illetve a fegyveres erőket az elvetélt felkelés.

De jelenlegi ismeretek szerint a hadiiparban egyelőre nem használják a mesterséges intelligenciát. 

Szerda óta találgatja a világ, kinek a drónjait lőtték le a Kreml felett – vagy robbantak fel fölötte – és mi volt ezzel a támadó célja. A legvalószínűbb, hogy Putyinék hamis támadását láthattuk kitűnő minőségben, amivel jó ürügyet kreáltak maguknak ahhoz, hogy akár elrendeljenek egy újabb mozgósítást.

Bár az orosz magyarázat szerint semmi közük nem volt az amerikai felderítő drón leszedéséhez, a közzétett videófelvétel egészen mást mutat. A Szu-27-esek biztosan nem akarták az ütközést, mert két nagy súlyú és sebességű repülőeszköz találkozása a levegőben kiszámíthatatlan eredménnyel járhat. Hogy mi lehetett a pilóták szándéka, szakértő magyarázta el az rtl.hu-nak. 

Felmerül a kérdés, vajon Vlagyimir Putyin hogyan képzeli el a nagy tavaszi orosz offenzívát, mivel a haderő jelenleg abban jeleskedik, hogy ledaráltassa magát, ha komolyabb támadásról van szó. Vuledárnál egy valaha elit dandár mutatta meg, hogyan lehet három hét alatt 130 harckocsit, illetve páncélozott harcjárművet elveszíteni. Az orosz veszteségekben nagy szerepet játszik a sztálini örökség is.

Most valósulhat meg a hidegháborús felállás: a mennyiség száll szembe a minőséggel: jóval könnyebb orosz harckocsiknak kell szembeszállniuk a nyugatról érkező, csúcstechnológiás Leopardokkal az ukrán harcmezőkön. A szakértő szerint egy Leopard 2-es harckocsi kilövéséért cserébe a legfejlettebb orosz harckocsiból talán kettőt is be kell majd áldozni, a T-72-esekből pedig akár hármat-négyet is. Kérdés, hozhat-e mindez átütő sikereket a fronton, bár alapavetően most mindenki arra koncentrál, hogy egy későbbi tárgyalásra minél előnyösebb pozíciót harcoljon ki magának.

Már a puszta túlélésről szól az orosz elnök-diktátor számára a háborús győzelem – mondta az rtl.hu-nak Kaiser Ferenc, az NKE docense. A most besorozott oroszok legfeljebb a megszállt területek terrorizálására lesznek alkalmasak, a kőkemény kelet-európai télben pedig mindkét szemben álló haderő szenvedni fog, akárcsak Napóleon vagy Hitler seregei.