Mészárláshoz vezetett Putyin leküzdhetetlen makacssága, egy egész dandárt elpusztítottak az ukránok

„Az orosz hadsereg már nem az, amelyik egy évvel ezelőtt betört országunkba. Akkor a támadók sok páncélossal és erős tüzérséggel jöttek. 

A hivatásos seregben szolgáló katonák több évig gyakoroltak a hadműveletre. A mostani haderő sokkal gyengébb, nincsenek már meg azok a források, amelyek tavaly még rendelkezésre álltak

– mondta a HVG360-nak adott interjújában Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tanácsadója. Egyre több nyugati szakértő nyilatkozik ebben a szellemben, és az orosz haderő a baklövéseivel ezt csak erősíti. A New York Times szerdán számolt be egy esetről, amit mára vuledári mészárlás néven kezdenek el emlegetni. A dél-ukrajnai városnál három héten át tartó harcban a háború eddigi legnagyobb harckocsiütközete zajlott le, amely az oroszok számára fájó kudarcot hozott.

Egy ukrán hadnagy, Vladiszlav Bajak beszélt arról, hogyan verték szét az orosz páncélos erőket. A jó felderítés miatt a védők már várták a támadókat. A sár miatt az oroszok csak az utakat tudták használni előrenyomulásra, így oszlopokban voltak kénytelenek támadni, ami nagyon szűk területre kényszerítette a harcjárműveket. Ráadásul az utak melletti területekre az ukránok aknákat telepítettek.

Ahogy a védők lesből tüzet nyitottak, az orosz harckocsivezetők pánikba estek, és megpróbáltak visszafordulni. A megsemmisült járművektől azonban nehezen tudtak mozogni, lelassították vagy megakasztották az oszlopot. Ekkor zendített rá az ukrán tüzérség is, kilőve még több harckocsit és gyalogsági harcjárművet, illetve megölve a gépekből kimászó katonákat. Az útról letérő orosz harceszközökkel az aknamezők végeztek.

Az ukránok harckocsikat is bevetettek az orosz erők ellen, így az a ritka eset fordult elő, hogy mindkét oldalon páncélosok küzdöttek. Igaz, a védők előre elkészített állásokból vették fel a harcot. 

A New York Times megszólaltatta egy T-64-es harckocsi legénységét. Ők arról számoltak be, hogy ahogy az orosz oszlop megakadt, az ukrán erők egyből tüzet nyitottak, és elpusztítottak egy 16 harcjárműből álló orosz egységet egy drón segítségével, amely folyamatosan megfigyelte a célpontokat, így a védők pontosíthatták a tüzüket.

Az ukránok az elit 155. tengerészgyalogos dandárnak okozták ezeket a súlyos veszteségeket. A Szabad Európa szerint a dandár egyik meg nem nevezett katonája azt mondta nekik, hogy az ő századából mindössze nyolcan élték túl harcokat, és a dandár legkevesebb 500 halottat veszített. A támadásban részt vett a tatárföldi Alga zászlóalj is, közülük 250-300 ember eshetett el, illetve sebesülhetett meg. Összesen 130 harckocsi, illetve páncélozott harcjármű is megsemmisült.

Raszputyica, nyugati segítség és Sztálin öröksége

Arra már Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense hívta fel a figyelmünket, hogy az oroszok támadásában ez kódolva volt. A raszputyica – a földeket uralkodó sár – miatt csak az utakon tudnak haladni, ezáltal előre látható, merre támadnak, ráadásul a szűk tér, illetve a több lépcsőben kiépített mélységi ukrán védelem miatt nem tudnak kierőszakolni kellő mélységben áttörést sem.

Az ukrán hírszerzés – akár valós idejű adatokat is biztosítva – a drónok és a nyugati segítség (műholdak, rádióelektronikai hírszerzés) miatt rendkívül eredményes. A csapatösszevonásokról nagyon hamar információhoz jutnak, így fel tudnak készülni a támadásokra, Vuledárnál is ez történhetett.

Kaiser szerint az érintett dandárban a képzett tisztek és tiszthelyettesek nagy része már eleshetett vagy megsebesült, a legénységet is főként már az októberben mozgósítottak alkották, így a tapasztalatuk sem volt meg egy ilyen támadó művelethez.

Persze nagy kérdés, hogy ha a feltételek nem adottak egy ilyen offenzíva kivitelezéséhez, akkor miért erőltetik ezeket. A válasz az orosz politikai berendezkedésben rejlik. A szakértő szerint van egy politikai akarat, hogy „legyen” támadás, és ennek nem mernek ellentmondani az orosz tábornokok, főtisztek, ahogy az például a sztálini időkben sem fordulhatott elő. Egyszer sikerült Putyinra észérvekkel hatni, amikor kiürítették Herszont és 30 ezer katonát, a felszerelésük zömét pedig átmenekítettek a Dnyeper bal (keleti) partjára. Azóta a jelszó az, hogy „legyen”, és akkor mennek előre – mondta Kaiser.

Azt az orosz tábornokok is tudják, hogy nincsenek meg a feltételei egy sikeres támadásnak (már csak a talaj miatt sem – amíg sár van, addig nincs értelme nagyobb támadásnak), de nem mernek ellentmondani a politikai vezetésnek. Azt lehetett már látni, hogy könnyen váltanak le tábornokokat, és akkor még jól jártak, mert sokkal súlyosabb következményekkel is járhat, ha ellentmondanak a legfelsőbb politikai akaratnak. Az engedelmességgel magukat védik, ami ugyanakkor rengeteg emberéletbe kerül.

Ukrán ellentámadás?

Az év végén figyelmeztetett az ukrán vezetés, hogy nagyszabású orosz offenzíva készül január-február körül, Podoljak és nyugati elemzők szerint ez már elindult. Kaiser Ferenc szerint az látszik, hogy 

az oroszok próbálják magukat mindenhol előredarálni, csak éppen nem sok eredménnyel. Naponta meghal 4-600 katonájuk, legalább ugyanennyi megsebesül. Nem tudni, képesek-e egyáltalán nagyobb támadásra.

A nyugati konszenzus most az, hogy az oroszok ennyit tudnak. Kérdéses, mennyit nem vetettek még be az erőkből. Mennyi harckocsijuk vagy egyéb eszközük van? Azaz mekkora erőt tartalékolnak egy későbbi támadáshoz vagy a várható ukrán ellentámadás feltartóztatására?

Az elmúlt napokban az ukrán kormány tagjai elkezdték lebegtetni, hogy készül az ukrán ellentámadás. Ennek a helye általában az egyik legszigorúbb titok, de némileg meglepő módon nagy vonalakban megadták, hogy Dél-Ukrajnában lesz, hogy kijussanak az Azovi-tengerhez, elvágva a Krímet a szárazföldi utánpótlástól. Ezt egyszer már eljátszották az ukránok, amikor hónapokig mantrázták, hogy Herszonban fognak támadni, indítottak is egy elterelő akciót, majd szeptemberben elindították a fő offenzívát Harkivnál, és egy Bács-Kiskun megyényi területet foglaltak vissza. Utána Herszont is bevették, illetve azt végül is az oroszok adták fel, de szeptemberen alaposan sikerült megtéveszteniük az ellenséget.

Kaiser Ferenc szerint kicsi arra az esély, hogy ezt az oroszokkal ismét meg lehessen etetni. Azt is figyelembe kell venni, hogy sokkal rövidebb a frontvonal, vagyis sokkal nagyobb az arcvonalban az alakulatok sűrűsége, több katona, eszköz van a területeken. Ráadásul végig többlépcsős védelmet építettek ki a felek, így az áttörés is nagyon nehézzé vált. Leginkább a nyugati páncélosok megérkezésében bízhatnak az ukránok, leghamarabb május végére állhat fel belőlük – leginkább a Leopard 2-es típusokból – talán két zászlóalj. Kérdéses, ez mire lesz elég. Lehetséges, hogy csak annyira, hogy a harcokban kifárad mindkét fél.

Ajánlat: Bajban lesznek az oroszok, ha elindulnak a német Leopardok az ukrán síkon

Nyitókép: Ukrán tank a fák között a Donbaszban. Fotó: Scott Peterson/Getty Images.