Le Marietta: Nem baj, ha van egy egészséges félelem attól, hogy olyanokká válunk, mint a hagyományos pártok

Kezdeném a hülye kérdéssel, aztán majd rátérünk a normálisakra is. Milyen érzés 2024-ben úgy fellépni a politikai színpadra, hogy nem Magyar Péternek hívják az embert?

Remélem, azért másnak is jut hely rajta kívül. Már többször kifejtettük, a Kutyapárt és én mint EP-képviselőjelölt is: itt nem messiásokra van szükség, hanem több ezer szarlapátolóra, akik elvégzik a munkát, és jobb hellyé teszik Magyarországot. De az is kiderült, hogy nekünk is van megváltónk Kovács Gergő személyében, aki ezt a XII. kerületben be is bizonyította.

2024-ben már van egy 14 éve változatlan rendszer, a politikai apátia lassan generációs probléma, illetve Kovács Gergely jelöltségével kapcsolatban azt is lehetett hallani, hogy az MKKP támogatóinak egy része is protestpártként viszonyulna a párthoz, vagyis a „de komolyan” szlogenhez kevésbé vonzódnak. 2024-ben betörő politikai szereplőként mennyire nehezítik meg ezek a dolgát?

Nem nehezítésnek, inkább lehetőségnek tartom ezeket a problémákat. Most tud igazán több emberhez eljutni a Kutyapárt. Nemcsak vicces párt vagyunk, hanem komoly dolgokat is felvettünk a palettára, programot írunk, de nem úgy mint a többiek, hanem közösségi alapon: „Ebgondolat” néven gyűlést tartottunk, ahol a Kutyapárt szimpatizánsai és tagjai tehettek javaslatokat.

És mi van azokkal a potenciális szavazókkal, akik azt akarnák, hogy „döntsétek el végre, hogy komolyak vagytok, vagy viccesek”?

Nálam a kettő nem üti egymást. Lehet viccpártként komoly dolgokkal is foglalkozni, a közösségi programírás pedig azért fontos, hogy a potenciális szavazókat vonjuk be a párt életébe, határozzák meg ők a legfontosabb irányvonalakat.

Kovács Gergely mégsem-lemondásánál nem aggódott, hogy ez a párton belüli földindulás-szerűség veszélybe sodorhatja az ön jelöltségét is?

Nem fordult meg a fejemben az, hogy itt bármilyen baj lesz. Ismerem annyira Gergőt meg a Kutyapártot is, hogy erős bizodalmam volt abban, rendbe lesznek téve a dolgok. Minden közösségben vannak feszültségek. Nálunk most előjöttek, de azt is láttuk, hogy milyen gyorsan vissza tudunk állni a szokásos kerékvágásba. A XII. kerületi előválasztási győzelem pedig igazolta Gergőt.

Ezek után tettek valamit, hogy a jövőben tompíthassák a hasonlóan éles helyzeteket?

A fejlődés elindításában Nagy Dávid pártigazgatónak van óriási szerepe. Jelenleg mindenki a kampányra fókuszál, de az azt követő időszakban várható az is, hogy a párt szervezetében elvégzünk pár alakítást.

A honlapján megfogalmaz egy finom kritikát az európai viccpártokkal, „kalózpártokkal” kapcsolatban, amelyek már az Európai Parlamentben is jelen vannak – például Csehországból. Az szerepel itt, hogy „ezek vagy egyszerűen viccpártok, vagy egy-egy vicces arc korábbi kezdeményezései, amelyek aztán a hatalom közelében gyorsan hagyományos, komoly pártokká váltak”. Mennyire látnak bele akár a cseh, akár a német kalózok működésébe? És mit tesznek, hogy az MKKP-val ne történhessen ilyen?

Nem baj, ha van egy egészséges félelem attól, hogy olyanokká válunk, mint a hagyományos pártok. Én például ebből merítem azt a kreativitást, amivel politikai szereplőként dolgozom. Fontos folyamatosan szem előtt tartani, hogy ennek a pártnak a politizálást a közösség és a cselekvés jelenti. Ebben mások vagyunk, mint a kalózpártok, akiknek sok kevésbé kézzelfogható szakpolitikai javaslatuk is volt. De a programjainkat összehasonlítva azért vannak találkozási pontok is, például a közvetlen demokrácia elve vagy a marihuána legalizációja, szóval van némi hasonlóság is.

Ez az első kampány, amikor az MKKP tényleg teljes mellszélességgel ráfordul az EP-választásokra. Voltak olyan komoly véleménykülönbségek a párton belül, amelyek eddig nem kerültek felszínre, de az „újfajta” kampány tervezése során kiütköztek? Nem derült ki mondjuk, hogy az MKKP tagságának lenne egy euroszkeptikus része?

A programírás folyamata szolgált arra, hogy ezeket a témákat tisztába tegyük. A végleges programban már csak olyan van, amiben közösen egyeztünk meg. Az EU egyébként a mindennapokban is érinti a helyi képviselők életét is. A legtöbb korrupciós ügy EU-s pénzekhez kapcsolódik. Nemrég voltam Egerben, és a polgármester-jelöltünkkel, Domán Danival elsétáltunk a Lenkei-ház felújított épületéhez, ahol megmutatta, hogy több mint 400 millió EU-s forintból hogy sikerült – illetve nem sikerült – felújítani a házat. Itt az illesztés problémás, ott a lábazat, mozognak a járólapok. Laikusként is azonnal észreveszi az ember, hogy silány a kivitelezés.

Az ilyenek pedig EU-s pénzekkel gyakran előfordulnak, ezért nagyon erős a kapcsolódás a helyi önkormányzati munka és az én munkám között. Az ilyen ügyeknek szeretnénk utánanézni, ezekre odafigyelni, Szeretnénk, ha ezek a pénzek nem Mészáros Lőrinc zsebében landolnának, hanem a helyi közösségeket erősítenék.

Tipikus félapatikus meglátás az, hogy dehát a korrupcióval eddig is sokan foglalkoztak az elmúlt 14 évben. Az EU-s pénzeket pedig hogy lehet emberközelien, közösségi szemlélettel megszerezni? Ahhoz Brüsszelbe kell menni, belefolyni az ottani bürokráciába. Mi az az újdonság, amit Le Marietta 2024-ben hozzátesz ehhez a témához?

Be fogjuk vezetni a Robin Hood alapot, amellyel az EU-s pénzeket közösségi alapon fogjuk elosztani, hasonlóan a Rózsa Sándor Kampánytékozló Alaphoz, ahonnan civil és közösségi projekteket finanszíroztunk. Lehet majd ugyanúgy civil projektekkel pályázni hozzánk. Emlékeztetőül: a Rózsa Sándorral például nagyon sok közösségi ház, strand és napelemes beruházás jött létre. Ezt szeretnénk kivitelezni az EU-ban is.

A Rózsa Sándornál érthető, hogy az állami támogatásokat „tékozolják el”. A Robin Hood forrásai pontosan hogyan állnak majd össze? Mekkora összegre számítanak?

Az egyik forráslehetőség nyilván a képviselők kerete, ami valamekkora részben felhasználható ilyen projektekre. Odáig is elmennénk, hogy a fizetésünkből finanszírozzuk az alapot.

Hasonlóan Jámbor Andráshoz, aki az országgyűlési fizetésének egy részét civil szervezeteknek adja?

Ezt még nem beszéltük meg a párttal, Belgiumban nyilván más a megélhetéshez szükséges összeg is. De megvan a nyitottság minden jelöltünkben, hogy ezzel foglalkozzunk, ezt megvalósítsuk. A másik lehetőség az, ha pártcsaládhoz csatlakozunk. Ezáltal szintén hozzájuthatunk egy másik kerethez, amit felhasználhatunk kampánycélokra, vagy a mi esetünkben civil projektek számára.

Brüsszeli lobbistákkal mennyire akarnak üzletelni?

Most tervezzük, hogy megjelentetjük a nulla eurós bankjegyet. Reméljük, ezt már a szavazás előtt elkezdhetjük osztani.

De komolyan: mennyire aggódnak amiatt, hogy a brüsszeli környezetben az Európában jelenlévő „tőkés”, ipari lobbierők, illetve a Kutyapárt érdekei összecsapnának, vagy még rosszabb: egymásra találnának?

Én nem számítok erre, nem is nagyon aggódok emiatt. Mi annyira naivan működő párt vagyunk, hogy abszolút nem vagyunk nyitottak ilyesmikről szóló beszélgetésekre. Valószínűleg a magyar háttér is közrejátszik abban, hogy gyanakvóak is vagyunk. Nagyon szeretnénk elkerülni azt, hogy bármilyen korrupciós ügynek akár a közelébe is kerüljünk.

Arra viszont minden jelölt készül, hogy a napi munkájáról közvetítsen a Kutyapártnak, valamint a szavazóknak is, szóval transzparensen szeretnénk a brüsszeli létünket kezelni.

Unalomig ismert Magyarországon a kormánypártok „brüsszelezése”, de például a lassú, nyögvenyelős bürokráciával kapcsolatos kritikáknak lehet valóságalapjuk. Mit emelne ki az EU-val kapcsolatban, ami nem működik jelenleg fenntarthatóan?

Szeretnék csatlakozni a PETI nevű petíciós bizottsághoz, ahol az európai polgári kezdeményezésekkel foglalkoznak. Ez hírhedten az EP legnépszerűtlenebb bizottsága. Szinte senki sem akar részt venni benne, pedig itt vannak a közvetlen demokrácia eszközei az EP-n belül. Úgyhogy arra gondoltam, hogy Kovács Gergő nyomdokaiba lépve csatlakozom a bizottsághoz, aztán rögtön meg is szüntetem, majd csinálok egy bizottságot, amely valóban a közvetlen demokráciával foglalkozik.

Mit mond el az EP-ről, hogy az állampolgárokhoz az egyik legközvetlenebbül kapcsolódó bizottság az egyik legnépszerűtlenebb az itteni politikusok körében?

Ennek részben oka az, hogy a PETI a részvételi folyamatban főként adminisztrációs feladatot lát el. De az is az oka, hogy az efféle európai polgári kezdeményezések belépési küszöbe elég magasan van, milliós nagyságrendű aláírás kell hozzá. Így szükség van egy bizonyos intézményes-politikai háttérre, hogy egy civil kezdeményezés valóban az Európai Bizottság elé kerüljön, és ők készítsenek ebből bármilyen javaslatot. Ez egy nagyon hosszú folyamat.

És a hosszú folyamatokhoz a legnehezebb csatlakoztatni az európai polgárokat. Ezt viszont rosszul csinálják az EP-ben és az európai intézményekben is. A magyaroknak is minimális a napi kapcsolódása az EU-s intézményekhez.

Például egyáltalán nem a magyarokra szabott hirdetésekkel reklámoz az EU. Olyanba is futottam bele, hogy Facebookon vagy Instagramon lefordítatlan reklámokat is elém toltak. Ez a helyzet nagyon elidegenítő. Ezen javítani kell, de legalább már látszik, hogy az EU is elindulna ebbe az irányba. A Bizottságnak már van olyan, tavaly elindított részvételi folyamata, amelynek keretében a mi programírásunkhoz hasonlóan, véletlenszerűen kiválasztott csoportokkal véleményeztetnek. De ezt még ki lehetne terjeszteni.

Azt írják, tisztában vannak azzal, hogy a brüsszeli bürokráciában nem egyik napról a másikra lehet előrejutni. Viszont többször és karakánul szerepel a programban „Európa kutyapártosítása”, ami elég nagy volumenű projektnek hangzik. Hogyan oldaná fel ezt az ellentétet?

Az EP-ben is meg lehet találni azokat a lehetőségeket, ahol kézzelfogható eredményeket lehet felmutatni, vagy valamilyen akciót végrehajtani. Az elmúlt hetek folyamán jártunk Brüsszelben is, Sándor Balázzsal például „csapdát állítottunk” droghasználó EP-képviselőknek.

Mire készülnek: a most beinduló kampányban mennyire kerülhetnek akár a kormánypártok, akár más ellenzéki pártok célkeresztjébe?

Remélem, hogy célkeresztbe kerülünk. Az jót jelent, ha velünk szóba állnak, beszélgetnek. Most szombaton, a 4/20 rendezvényünkön lesz is egy drogpolitikai vita, amelyre felkértük Deutsch Tamást is, hogy vegyen részt a téma európai szakértőjeként. Mellette meghívtuk Mikulas Peksát a cseh kalózpártból, aki egy ezzel foglalkozó bizottság vezetője volt. Nagyon várjuk ezt a nyilvános vitát, és hogy a többiek is csatlakozzanak. (Az interjú a rendezvény előtt készült, amin Deutsch Tamás nem vett részt, a Fidesz EP-listavezetőjét ezért egy papírfigura helyettesítette – a szerk.)

A 2022-es választásoknál azt lehetett látni, hogy az MKKP erőn felül teljesített. Most hogy számolnak: Magyarország hányadik legerősebb pártja lesz az MKKP  június 9. után?

Három EP-képviselői helyet szeretnénk elnyerni, Katával és Veronikával (Törley Katalin és Juhász Veronika) hármasban szeretnénk dolgozni az EP-ben. Most is szorosan együtt dolgozunk, együtt szervezzük a kampányt, és jó lenne ezt így, csapatként folytatni.

Nyitókép: Facebook