Magyar cég is segíthetett Oroszországnak kijátszani a szankciókat

Több mint kétezer nyugatról, illetve Japánból származó, a tiltó szankciók kijátszásával Oroszországba importált alkatrészt találtak orosz Szuhoj vadászgépekben, jelentette a Szabad Európa ukrán kiadása, a Szhemi.

Az ukrán hírszerzés egy olyan listára tett szert, amelyen az orosz belföldi katonai beszállítók által a Szuhoj repülőgépgyártó cég számára beszerzett külföldi high-tech alkatrészek szerepelnek. A Szuhoj ezeket használja az ukrajnai harctéren jelenleg legkorszerűbbnek számító Szu-27SM3, Szu-30SM, Szu-34 és Szu-35S vadászbombázók, valamint a következő generációs Szu-57-es vadászgépek elektronikai eszközeiben, így például a kommunikációs és navigációs rendszerekben, a radarok és fegyverek vezérlésében.

A Szabad Európa újságírói által megszerzett listán egyebek közt olyan neves amerikai cégek alkatrészei szerepelnek, mint az AMD, a Texas Instruments és az Analog Devices, de a japán Murata Manufacturing által gyártott elektronikai komponensek is megtalálhatók rajta százával, valamint tajvani és német gyártók termékei is. Ezeket az alkatrészeket egyébként gyakran meg is találják az Ukrajna fölött lelőtt orosz gépekben.

A korszerű külföldi alkatrészeknek köszönhetően a Szuhoj vadászbombázók többnyire Oroszországból felszállva támadnak cirkálórakétákkal és korszerűsített siklóbombákkal ukrán civil és katonai célpontokat, sokszor 300 kilométeres távolságból, egyszerre több célpontot is automatikusan követve. A közelmúltban több, súlyos károkat okozó, számos polgári áldozatot követelő terrorbombázást hajtottak végre Dnyipro, Harkiv, Odesza, Kupjanszk ukrán városok ellen. Ukrajna egyik legnagyobb energetikai egységének, a Kijev közelében lévő, Tripilszka hőerőműnek megsemmisítése is a számlájukra írható.

A tényfeltáró cikk szerint a nyugati alkatrészeknek az ellátási lánca gyakran több közvetítőt is magában foglal, mielőtt eljutnának Oroszországba. A több közvetítő beiktatása az amerikai és európai szankciók kijátszását szolgálja. A Szabad Európa által megszerzett információkból az derül ki, hogy 

ciprusi, török, kínai cégeken kívül magyarországi közvetítők is segítik a tiltólisták megkerülését.

A rendszer lény nyugati alkatrészeket importáló cégháló lényegében úgy működik, hogy Oroszország a szankciókkal sújtott cégek helyett új importőr cégeket alapít, akár tízet is egyszerre. Ezek a fedőcégek ugyanazt a feladatot látják el: több külföldi beszállító cég láncolatán keresztül vásárolják meg az orosz hadiipar számára nélkülözhetetlen nyugati csúcstechnológiát. A több közvetítőn keresztül történő adásvételellel gyakorlatilag követhetetlenné válik az alkatrészek útja, így az Oroszország elleni szankciók hatása nagyban csökken.

Az orosz szál

Az egyik újonnan alapított orosz importőr cég, az Eksziton tulajdonosi szerkezete és kapcsolódásai révén az orosz hadiipari komplexum kulcsfontosságú láncszemének számít, írja a Szabad Európa. Az Import Genius adatbázisban szereplő import-export tevékenységekből az derült ki, hogy a 2021-ben alapított, jelenleg felszámolás alatt álló Mátrix Metál Group Kft. volt az egyik olyan külföldi cég, ami az Eksziton megrendelésére nyugati mikrochipeket exportált az Orosz Föderációba. A Mátrix Metál ezen kívül egy másik orosz hadiipari céggel is kapcsolatban állt: a kijelzők beszerzésével foglalkozó Display Component nevű cégnek is szállított nyugati alkatrészeket.

A 2024 márciusa óta felszámolás alatt álló magyar cég székhelye Budapesten, a VIII. kerületben, a Korányi Sándor utca 4. szám alatt van bejegyezve. A cég vezető tisztviselője egy bizonyos Boreckis Vladimirs lett állampolgárságú, rigai lakcímmel rendelkező, LinkedIn profilja szerint az Egyesült Királyságban élő férfi. Az üggyel kapcsolatban üzenetet küldtünk neki, amennyiben reagál, beszámolunk róla.

Bár a Szabad Európa cikkében nem szerepel, de a magyar cégjegyzéki információk szerint Boreckis Vladimirs korábban egy másik céget is alapított Magyarországon: az Andrássy út 31-be 2019-ben bejegyzett Sagat Group Kft. informatikai profilú cég, szoftver-, hardverkereskedelemmel, tanácsadással foglalkozott 2021-ig, ami után 2023-ban felszámolási eljárás indult ellene. A cég magyar ügyvezetője egy bizonyos Schmidt László volt.

Schmidt Lászlóról nem tudni túl sokat, a korábbi években annyi derült ki róla, hogy ő szoftver- és hardver-kiskereskedelemmel foglalkozó Data Tower Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője. A cégről 2020-ban azt írta a Kiberblog, hogy részt vett a Lampyre nevű orosz kémprogram fejlesztésében. A Data Tower egyébként ugyanabba az Andrássy úti ingatlanba van bejegyezve, ahova Boreckis Vladimirs korábbi cége, a Sagat is volt, és aminek Schmidt volt az ügyvezetője. 

Az Európai Unió egyébként nemrég olyan jogszabályt alkotott, ami lehetővé teszi a szankciók kijátszásában érintett cégek megbüntetését. Az ukrán hírszerző szolgálatok azt tervezik, hogy megosztják az alkatrészek listáját Ukrajna nemzetközi partnereivel, hogy behatóbban ellenőrizhessék az exporttevékenységet és támogassák az orosz hadiipari komplexum elleni szankciók végrehajtását.

Nyitókép: Szuhoj Szu-34 vadászbombázó – Alex Beltyukov / Wikimedia Commons