A kormánypártok a 2022-es szavazóik szűk négyötödét tudták megtartani az idei EP-választásra – derül ki az IDEA felméréséből.

Négy olyan párt is van a magyar parlamentben, amelyek támogatottsága a teljes népességen belül az 1 százalékos szintet sem éri el.

Szoros versenyre számítottak a közvélemény-kutatók Szentkirályi Alexandra visszalépését követően, és ez a tipp úgy fest, be is jött. A Reggeli stúdiójában Böcskei Balázzsal, az IDEA intézet stratégiai igazgatójával boncolgattuk, hogy a fideszes jelölt visszalépése miképpen változtatta meg a választás tétjét. Felbolygatta ez a közvélemény-kutatásokat is, ilyen közel a választáshoz ekkora változás gyakorlatilag mérhetetlen. A politológus a Magyar Péter-jelenségre is reagált, és arról is beszéltünk, milyen állapotban van a közvélemény-kutató szakma, és miért lettek idén sokkal pontosabbak az előrejelzések, mint 2022-ben.

Orbán Viktor továbbra sem reagált Novák Katalin és Varga Judit lemondására. A miniszterelnök szerdán a kormányülésről posztolt, annyit írt: „Munka van! A kormány dolgozik”. Közben a kormányközeli Megafon influenszerei támadásba lendültek a közösségi oldalakon, Magyar Pétert, Varga Judit volt férjét próbálják hitelteleníteni. A Political Capital kiszámolta: négy nap alatt több mint tízmillió forintot költöttek posztjaik hirdetésére. Az IDEA Intézet stratégiai igazgatója, Böcskei Balázs az RTL Híradónak arról beszélt, tanácstalanság alakult ki a kormányzati kommunikációban, mert egyszerre több ügyet kellene kezelniük, amit ritkán fordult elő az utóbbi években. 

Míg az ellenzéki szavazók nagy része támogatja az aktív eutanázia engedélyezését, addig a Fidesz és a Mi Hazánk tábora nagyrészt ellenzi.

A biztos szavazó állampolgárok 45 százaléka a Fidesz−KDNP-re, 20 százaléka a DK-ra szavazna, ha most vasárnap lennének a választások. Rajtuk kívül még három párt juthatna a parlamentbe.

A nyár végén tapasztalt visszaesés nem folytatódott tovább. 

De azért egyik párt sem veszélyezteti őket. 

Hosszú idő után először csökkent a Fidesz népszerűsége az IDEA Intézet felmérése szerint. 

Az IDEA Intézet friss felmérése szerint a kormánypártiak jól becsülték meg az infláció és a munkanélküliség mértékét, azonban nem a kormányt okolják a magas árakért. A ellenzéki szavazók pedig jóval magasabbnak gondolják az inflációt, mint amekkora valójában. 

A válaszadók 37 százaléka belső okokkal magyarázza az inflációt, negyedük szerint viszont az uniós szankciók okolhatók.

Tízből kilenc ellenzéki szavazó szerint Oroszország robbantotta ki a háborút, a kormánypárti szavazóknak mindössze tíz százaléka gondolja ezt. A felmérés szerint az orosz nukleáris fegyverektől való félelem két és félszeresére nőtt az elmúlt időszakban.

A Zámbó Jimmyből doktorált kulturális antropológus szerint nem véletlen, hogy Jimmy rajongói között nem kevesen szinte szentként tekintettek bálványukra. Povedák István Hősök és sztárok című doktori disszertációja mellett legalább ennyire érdekes a friss Zámbó Jimmy kutatás, amelyben 1800 embert kérdeztek a zenészről.   

Az Idea Intézet friss felmérése szerint a kormánypárt támogatottsága egy év után pontosan ott tart, ahol a választás előtt.

És az egyetemeken mikor indul tóthgabiológiai szakirány?

Vajon hányan gondolják úgy, hogy Orbán Viktor belebukik a jelenlegi válságba?

De még mindig annyian támogatják a kormánypártot, mint 2021. decemberben. Azok, akik csak a választás előtti népszerű intézkedések hatására lettek Fidesz-szavazók, most elpártoltak, de nem álltak át az ellenzékhez.

Két százalékot vernek a kormánypártok az ellenzékre a legújabb kutatás szerint.

Az IDEA intézet szerint az első választók inkább az ellenzékre szavaznának.

Az előválasztás időszakához képest az ellenzék 2-3 százalékponttal gyengült, míg a Fidesz kevéssel erősödött.