IDEA: a fideszesek több mint harmada Ukrajnát okolja a háborúért

A magyarok relatív többsége, 40 százaléka Oroszországot hibáztatja a háborúért, de nem sokkal vannak kevesebben azok, akik szerint a Nyugat miatt eszkalálódott a konfliktus: az emberek 31 százaléka Ukrajnát, az EU-t, a NATO-t vagy Amerikát hibáztatja – áll az IDEA Intézet friss közvélemény-kutatásában.

Az IDEA „Működik a kormányzati lövedékkommunikáció” címmel tette közzé elemzését, melyben az Ukrajna elkeni háborúval kapcsolatos témákra kérdezett rá. A kutatás adatait 2022 júliusában és 2023 márciusában-áprilisában vették fel közösségi média alapú kérdőívvel, az eredmények reprezentatívak az ország felnőtt népességére, mindkét vizsgálatban 1800 fő vett részt.

Mint írják, tavaly júliusban a magyarok egyharmada még bizonytalan volt, amikor a háború felelőseit kellett megnevezni, ám 2023 tavaszára a helyzet megváltozott: jelentősen nőtt az Oroszországot hibáztatók száma, de az Ukrajna felelősségét hangsúlyozók aránya is megduplázódott. A kutatásból a következők derültek ki:

• A választópolgárok 37 százaléka szerint a békekötés elmaradásáért Oroszországot terheli a felelősség, míg ennél többen (42 százalék) Ukrajnát és szövetségeseit okolják ezért.
• A DK, a Momentum, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd szimpatizánsai közül tízből kilenc állítja, Oroszországot robbantotta ki a háborút. A kormánypárti szavazók viszont mindössze egytizede gondolkodik hasonlóképpen, 36 százalékuk szerint Ukrajna miatt tört ki a háború.
• Nem meglepő módon a békekötés kérdésében is hasonló arányok jöttek ki, az ellenzéki szavazók többsége az oroszokat hibáztatja (90 százalék), míg a kormánypártiak csak 5 százaléka állítja ezt.
• A fideszesek egyharmada az Európai Uniót, negyede az USA-t vagy a NATO-t okolja a háború elhúzódásáért.
• Háromnegyed év alatt 40 százalékról 29 százalékra csökkent azok aránya, akik az orosz–ukrán háború megélhetésre és energiaköltségekre gyakorolt hatása miatt aggódnak, ám ezzel párhuzamosan az orosz nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem jelentősen, két és félszeresére nőtt. 

Nyitókép: Benko Vivien Cher / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda