Együtt lakott a hajléktalanszállón a nyugdíjas vállalkozó és a volt egyetemi tanár. Egy idős pár tíz évig élt erdőben, de nekik csak annyi kellett, hogy segítséggel otthont kapjanak, ahol boldogan élnek. Csak két példa riportunkból, amiben a szakemberek szerint egyre növekvő lakhatási válságról lesz szó. A riport szereplői szociális alapon jutottak új és rendes otthonhoz, de itthon egyelőre elenyésző a szociális alapon épített bérlakások száma.

Kissé belebonyolódott a főváros a városháza eladási ügyébe. Titkos felvételek, orosz befektetők, városházi munkatársak és Fidesz közeli üzletember a fordulatos történetben. Hogy mit lehet tudni a városháza-ügyről, és kik a legfontosabb szereplők, Molnár Fruzsina riportjában látható.

Kissé belebonyolódott a főváros a városháza eladási ügyébe. Titkos felvételek, orosz befektetők, városházi munkatársak és Fidesz közeli üzletember a fordulatos történetben. Házon kívül kedden este az RTL Klubon!

Most éppen okosiskola épül a faluban.

Útban volt a víztorony, hát arrébb tették, hogy elférjen az okosiskola Felcsúton. 6 és fél milliárdból épül hatalmas suli a faluban, ahol csak 200 gyerek él. És másfél milliárdból szépül a mesterséges tó. Híddal, étteremmel, kilátóterasszal.

Moskovics Judit már évek óta jár forgatni az ukrán határ magyar oldalára, ahol virágzik az úgynevezett voksturizmus. Sok olyan emberrel találkozott, akik – különféle okok miatt – határon túli magyarokat jelentettek be az otthonukba, volt, ahová több százat, hogy ők is voksolhassanak Magyarországon. A fiktív lakcímbejelentés eddig büntethető volt, most azonban egy apró törvénymódosítás nagyon is új helyzetet teremtett, ami akár hatással lehet a választási eredményekre is.

Lady Dömper, az évtizedek óta népszerű transzvesztita előadóművész eddig leginkább a szórakoztatóipari tevékenységéről volt ismert. Nemrég viszont az Országos Mentőszolgálat is nagy elismeréssel beszélt róla, azaz polgári nevén Petróczi Zoltánról. Mint írták, a betegek iránti empátiája, munkabírása és egyedi humora alapemberré tette az önkéntesek között. Magyar Éva beszélgetett vele most, amikor, - mondjuk így - kormányzati szintre emelkedett a melegellenesség.

Ha itt bármelyik házban százan laknak, azzal már nincsen semmi gond. Jött egy apró módosítás és ami eddig tilos volt, az mostantól legális. Évek óta működik a voksturizmus, ami komolyan befolyásolhatja a választási eredményeket.

Riportunkban olyan nőket mutatunk be, akiket a főnökük vagy felettesük kezdett el zaklatni. Meséltek fenyegetésről, zsarolásról, bántalmazásról – és az is közös bennük természetesen, hogy végül, ha nehezen is, de mertek lépni, és most mindhárom ügyben vizsgálat folyik.

Az anyakönyvvezető, aki szembe mert szállni az őt zaklató polgármesterrel. A rendőrnő, aki szembe mert szállni az őt zaklató felettesével. A katonanő, aki szembe mert szállni az őt zaklató alezeredessel. Megalázták őket, a kirúgást kockáztatják, mégis harcba szálltak a főnökükkel.

Most épp nincsenek a szemünk előtt, de nemrég nehéz volt nem találkozni az utcán, a neten vagy bárhol máshol a „Gyurcsányozós” hirdetésekkel. Mint egy szőnyegbombázás, úgy terítették be az országot a volt miniszterelnököt és politikai szövetségeseit lejárató reklámok. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan is működnek az effajta politikai kampányok, amelyek még a gyerekeink agyába is belemászhattak.

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egy csomó minden hétről hétre vagy hónapról hónapra egyre csak drágul. És hiába van bér- vagy nyugdíjemelés, sokan érezhetik, hogy a pénzük egyáltalán nem ér többet, sőt. Egy család és egy egyedül élő nyugdíjas asszony mindennapjait néztük meg: hogyan sakkoznak egyre nehezebben a pénzükkel, miről mondanak le, mit jelent számukra a brutális infláció, ami miatt egyre jobban fáj egy kisebb bevásárlás is.

Ott van az utcán, a neten, még a gyerekek agyába is belemásznak a reklámok. Van, akinek sok van, akinek kevés. Hogyan működnek az efféle kampányok? És honnan jön ennyi pénz rájuk?

Furcsa azt hallani, hogy egy parlamenti képviselő valamit kifelejt a vagyonnyilatkozatából. Főleg, ha nem is apróságról, hanem mondjuk egy vendégházról van szó. Ráadásul egy olyan vendégházról, ami nem éppen tárt kapukkal fogadja a látogatókat, nem lehet csak úgy lefoglalni, és nem is könnyű odajutni. De nem csak a fideszes Varga Gábor történetére voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogyan építhetett az V. kerület kormánypárti polgármesterének földjére valaki egy másik vendégházat.

Ha híres turistahelyeket kellene felsorolni, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukod biztos nem lenne köztük. Pedig pár évvel ezelőtt a síkságon fekvő település közelében 11 fakilátó épült fel, hogy az arra vetődők megcsodálhassák a nem túl változatos tájat. Darabjára 25 milliót kértünk az Uniótól, de hogy mi ezeknek az értelme, az egyáltalán nem világos. Főleg, hogy van olyan, amelyik azóta romokban hever.

Egy vendégház, amit valaki más épített a kormánypárti polgármester hatalmas birtokára. Sok állami támogatás érkezik a turizmusra, sokan álltak szállásadónak. Felkutattunk néhány vendégházat, amit alig lehet megtalálni.

Energiaválság – ezzel a kifejezéssel egyre gyakrabban találkozunk mostanában. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy rövid idő alatt rettenetesen megdrágult a földgáz és a villanyáram ára. Mi, úgynevezett lakossági fogyasztók ebből egyelőre semmit sem érzékelünk, aminek a rezsi befagyasztása az oka. A vállalkozások számára azonban a gáz és a villany egyre drágább, szóval amit előállítanak vagy szolgáltatnak, az nekünk is egyre drágább lesz. Az okokról és a következményekről szól Simor Dániel riportja.

Valami gond van a távhővel két magyar városban. Dunaújvároson és Szolnokon hiába fizettek a lakók, hosszú időn keresztül nem volt olyan meleg a lakásukban, mint azt szerették volna. Mindkét helyen az önkormányzatnak kellett közbeavatkoznia, Dunaújvárosban ráadásul addig fajult a vita, hogy biztonsági emberek csaptak össze az egyik távhőtermelő üzemnél. A távhőhöz szükséges gáz árának emelkedése is komoly gondot okozhat, és nem csak ebben a két városban. Molnár Fruzsina riportja.

Az elszálló árakról láthatnak riportot ma este a Házon kívülben. Bár az egyéni fogyasztók a rezsicsökkentés miatt ebből semmit sem érzékelnek, a műsorban nyilatkozó vállalkozók semmi jóra nem számítanak: áremelésre kényszerülnek, és van, aki állami segítségben reménykedik.

Verekedésig fajuló energiaválság Dunaújvárosban. És energiaválság Szolnokon. Valami nem stimmel a távhővel több magyar városban. Brutálisan emelkednek mindenhol az energia árak, vajon megússzuk-e ezt következmények nélkül? |

A romák felzárkóztatására az elmúlt évtizedekben hatalmas összegeket költöttek, látványos eredmények azonban ritkán vannak. Úgy tűnik, hogy az országos programoknál hatékonyabban működnek a helyi kezdeményezések, és főleg azok, ahol cigányok segítenek a cigányoknak. Mint például Arlón, ahol egy éve a jezsuiták kezdtek segíteni több száz családnak, és a programjuk lelke egy 50 éves helyi cigányember.

Az SZJA-visszatérítésnek azoknak kell segítenie, akiket megviselt a válság – ezzel is indokolta Orbán Viktor, hogy miért kapják vissza jövőre a gyereket nevelők a befizetett adójuk egy részét. Keleti Andrea riportjának megszólalói, egy pedagógus, egy mozgásterapeuta, egy kis falu polgármestere, egy idegenvezető és egy adózáshoz értő szakember viszont nem pont így látják. Sokan persze jól járnak, de inkább a jól keresők, akik akár 1.6 millió forintot is visszakaphatnak a választások előtt.

A pedagógus, a mozgásterapeuta, a kis falu polgármestere, és az idegenvezető. Ők mesélnek arról a ma esti Házon kívülben, nekik mekkora anyagi segítséget jelent majd a jövő évi adóvisszatérítés. A kormány döntése minden gyerekesre vonatkozik majd, és a célja az, hogy segítsen azokon, akiket, ahogy Orbán Viktor fogalmazott, nagyon megviselt a válság.

Jövőre jön az adó-visszatérítés, de nem mindenki jár jól. Mit mond a nagyon keveset kereső tanárnő, mit az idegenvezető, akinek alig volt jövedelme és mit a szegény falu polgármestere? Sokan persze sok pénzhez jutnak. Számolgattunk, ki hogy jár a jövő évi adó-visszatérítéssel.

A mostani október 23-i kormánypárti megemlékezés láthatóan inkább 2006-ról, mint 1956-ról szólt. És nem csak Orbán Viktor, hanem fideszes politikusok hada vont párhuzamot a forradalom és a 15 évvel ezelőtti, felkavaró és emlékezetes budapesti események között. Hogy pontosan miért robbantak ki a zavargások, szóval hogy bármelyik politikai oldal tevőlegesen is segített-e a helyzet fokozásában, biztosan nem tudható. Erről eltérőek, és persze nem is feltétlenül igazak az értelmezések. Mi most, Magyar Éva és Moskovics Judit riportjában azt meséljük el, ami biztosan tudható, ami a résztvevők számára 2006 öröksége, és persze arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormány nem sokkal a választások előtt hogyan használja fel a saját érdekében 2006-ot.

Egyetemisták a barikádokon 2006 forró őszén. Akkori riportunkban fiatalok mesélték el, mi vitte őket az utcára a zavargások idején, hogyan hatott rájuk a tömeg, és hogy volt, aki akár fel is áldozta volna magát a változásért. A 2006 örökségéről szóló friss riportot jövő kedden este láthatják.

Hogyan zajlottak a vizsgálatok és milyen ítéletek születtek 2006 ősze után a rendőrök brutális fellépése miatt?  A 2006 örökségéről szóló friss riportot jövő kedden este láthatják az RTL Klubon.

Áldozatok, rendőrök, politikusok beszélnek 2006 örökségéről, 11 évvel az események után. Közelednek a választások, újra fontos lett, ami akkor történt.

Csak úgy repkednek a 10 és 100 milliók, vagy akár a milliárdok a semmire. Romok, félkész épületek és látványosságok, nem működő üzemek, értelmetlen kilátók, vizet nem adó kutak – csak pár példa azokból a beruházásokból, amiket Molnár Fruzsinával és Boros Krisztával néztünk végig az elmúlt hetekben az ország különböző pontjain. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy lehet így elkölteni uniós pénzeket, és az is, hogy a különféle beruházásokat ki és hogyan hagyhatja jóvá. Lopás vagy bénázás? Vagy mindkettő?

Érthetetlen és értelmetlen beruházásokra is mennek uniós milliárdok - hogy mire, arról láthatnak riportot ma este a Házon kívülben. 200 milliós inkubátorház, amiből semmi sem lett, piacok tízmilliókért, amik csak pár pultból állnak, vagy lombkoronasétány, ami egyelőre inkább természetrombolásnak tűnik. A magazinműsor riporterei több megyét is végigjártak, hogy megmutassák, mire ment az uniós adófizetők pénze.

Víz nélküli kutakra is mentek uniós pénzek. Zöldvárosra is adtak 100 milliót. Lopás, vagy bénázás? A Házon kívül stábja útnak indult megnézni, mire mennek el uniós pénzek.

Egy szoftver, ami a telefonunkon mindent látna. Kivel és miről beszélünk, kivel és miről levelezünk, milyen oldalakat nézünk, sőt még azokat a beszélgetéseimet is hallanák, amiket mondjuk otthon, a családunkkal folytatunk. Akit a Pegazus kémszoftverrel figyelnek meg, annak semmilyen titka nem marad. Itthon is szép hosszú a sora azoknak, akiket megfigyeltek a Pegazussal, és hogy, hogy nem, nagy részük mind olyan, aki kritikus a mai hatalommal szemben.

Megrázóan végződött az az iskolai zaklatási történet, amiről néhány hete szerezhettünk tudomást. A 16 éves Gábort addig szekálták, míg a halálba menekült. Sajnos a hasonló esetek egyáltalán nem ritkák, sőt, egy felmérés szerint a felső tagozatosok és a középiskolások egyharmada élt már át zaklatást az iskolában, és sokan hosszan, vagy akár életük végéig tartó sérüléseket szenvednek. Pedig a szakemberek szerint lehetne tenni ellene.

Aki lefotózta Szijjártót a jachton és Orbánt a magángépen. Aki kormánykritikus portált üzemeltet. Aki a kormány számára kínos ügyekről ír sztorikat. Aki jobboldali pártot próbált létrehozni. A kormányzat kritikusait figyelhették meg a Pegasus kémszoftverrel.

A képviselői előválasztás és a miniszterelnök-jelöltek versenye rég nem látott izgalmat hozott a politikába. Az RTL Klubon közvetített vita nagy nézettséget ért el, és a több mint 600 ezer ember, aki részt vett az előválasztáson, szintén azt jelzi, hogy fél évvel a választások előtt nagy az érdeklődés a jelöltek és a terveik iránt.

Volt Kőbányán egy zöldterület, amiről senki sem tudta, hogy  tulajdonképpen egy utca. Pedig még neve is van, amit egy híres francia íróról kapott. A szomszédos panelekben lakók viszont egyszer csak azzal szembesültek, hogy a fák és a növények helyén az önkormányzat aszfaltozni szeretne. Ők viszont ezt nagyon nem akarták, olyannyira, hogy egyszer ők maguk állták útját a zöldterületet kiirtani érkező buldózereknek. Aztán a történet nem várt fordulatokat vett, és még nem látni a végét.

Jövő tavasszal Orbán Viktorral küzdenek majd, de most még egymással. Személyesen is győzködik a választókat az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek. Piszkálódás, ötletek és ígéretek. Így kampányolnak a jelötek.

Az építkezés vagy a felújítás mindig is költséges mulatság volt, túl persze a rengeteg macerán, de talán még soha ennyire, mint az utóbbi időszakban. Az árak elképesztő módon elszálltak, úgy az építőanyagoké, mint a szakmunkáé, így sokan szorult helyzetbe kerültek. A drágulás miatt sok kompromisszumot kellett kötni, sőt olyannal is találkoztam, aki az áremelkedések miatt tett le a családalapítási terveiről, amihez otthon kellett volna. Nézze vissza a teljes adást az RTL Moston.

Líviáról még májusban láthattak riportot a Házon kívülben: Árpádként született, de mindig is tudta magáról, hogy igazából nő, és végül el is indult a nővé válás útján. A múltkori riportunk óta azonban nagyot fordult a világ: hatályba lépett az úgynevezett pedofiltörvény, ami a nevével szemben igencsak hátrányosan különbözteti meg a transznemű és meleg embereket. Emiatt pedig Líviának is alapjaiban változott meg az élete. Nézze vissza a teljes adást az RTL Moston.

Mit jelent a családok számára az építőipari drágulás? Erről láthatnak riportot ma este a Házon kívülben. A műsornak nyilatkozó építkezők között volt, aki arról beszélt, hogy emiatt akár az állami támogatásokat is elbukhatják, más pedig szerződést bontott, és várja vissza a pénzét, annyival drágább lett volna a házuk felépítése.

Elszálltak az építőanyagárak, füstbe mentek a családi tervek. Lecsapott a kormány, de vajon sikerül-e letörni az árakat. | Lívia nem érti, miért kéne tőle óvni a gyerekeket. Azt mondja, neki ez a sors jutott és nőként tud majd boldogan élni.

A Házon kívül riportereinek személyes élete sosem volt eddig a riportjaink témája, most azonban kivételt tettünk. Molnár Fruzsina saját magukon keresztül mutatja meg, milyen nehézségeket éltek át a sérült gyerekeket nevelő családok a Covid miatt, mit okoztak az elmaradt fejlesztő foglalkozások. Ahogy Fruzsi fogalmazott: náluk 10 év munkája ment rövid idő alatt a kukába.

Halasztással indult a magyar politikai élet egy nagy újdonsága, az ellenzéki előválasztás. Magyarországon eddig csak egy-egy jelölt esetében volt erre példa, most viszont az összes ellenzéki képviselőjelölt és miniszterelnök-jelölt így méretteti meg magát. A jelöltek egyelőre egymás ellenfelei, és ebből akad is balhé, de hamarosan már támogatniuk kellene egymást. Az előválasztás első napjait, az előzményeit és a hátrányait Magyar Éva mutatja meg.

Ami korábban könnyen ment, az most kínszenvedés. Hiába próbálkoztak a családok, otthon nem működtek a Covid miatt elmaradt fejlesztő foglalkozások. Szubjektív beszámoló az elmúlt másfél évről, a Házon kívül riporterétől.

Illúziónak nevezte Gulyás Gergely, hogy azért költöznek át emberek az ukrán határhoz közeli kistelepülésekre, hogy szavazzanak a választásokon. A Házon kívül tegnap mutatta be, hogyan zajlik a választási turizmus az ukrán határvidéken. Van olyan település, ahol megháromszorozódott a lakosság néhány év alatt. De nem csak szavazni járnak át, hanem sok kettős állampolgár itt veszi fel a nyugdíját, ami ráadásul egyes esetekben több, mint a környéken élő magyaroké.

Moskovics Judit már három éve jár rendszeresen Kelet-Magyarországra, Záhony környékére forgatni. Egy olyan vidékre, ami nagyon kevés figyelmet kap, talán azért, mert túl messze van mindentől. Pedig bőven van miről beszélni: az ukrán határ környéke a választások környékén a voksturizmustól hangos, ami nagyon is zavarja az ott élők egy részét. De azt sem szeretik, hogy a nem Magyarországon élő ukrán állampolgárok ilyen-olyan trükkökkel néha még több juttatást kapnak a magyar államtól, mint ők maguk. Hogy ez ne így legyen, az politikai akarat kérdése lenne, de most úgy tűnik, ez a Fidesznek igencsak kedvező gyakorlat. Hogy miért, ez is kiderül a riportból.

Ukrán kamunyugdíjasok Kelet-Magyarországon. Sose éltek és dolgoztak itt, de havonta jönnek a pénzért. Egy megbízott egyszerre sok ember nyugdíját is haza viszi. Megmutatjuk, hogyan kapcsolódik össze a nyugdíj és a választási turizmus. Házon kívül kedden a késő esti Híradó után!

Orbán Viktor milliárdos bányavállalkozó édesapjának hatvanpusztai birtoka már jópár éve téma a sajtóban, de csak az utóbbi időben kapott nagyobb figyelmet. Egyrészt talán azért, mert az építkezés látványos szakaszába lépett, másrészt mert most szivárogtak ki olyan képek és információk, amelyek megmutatják, milyen fényűző lehet majd az egykori majorság. A birtok körüli titkokról és Orbán Győző vállalkozásairól Simor Dániel készített riportot.

A fővárosi lóversenypálya mostani és egykori dolgozói a Lovi mellett élnek egy házban, sokan már évtizedek óta bérelnek itt lakást, kedvezményesen. Ám a tulajdonos, a Kincsem Nemzeti Kft. nemrég eladta az épületet, a bérlőkkel együtt, akik számára a hidegzuhany az volt, hogy az új tulaj sokszorosára emelte a bérleti díjat.

Orbán Viktor édesapjának hatvanpusztai építkezéséről láthatnak riportot ma este a Házon kívülben. A fényűzőnek ígérkező hatalmas birtokról leginkább csak szivárognak az információk, mert Orbán Győző egyáltalán nem beszél róla, Orbán Viktor pedig azt mondja, majorság épül. Ennek viszont ellentmondani látszik az épület belsejének kialakítása.