A hatvanpusztai birtok a levegőből. És a fényűző birtok a földről, építkezik a miniszterelnök édesapja. Látványosan fejlődik a milliárdos bányavállalkozó rejtélyes majorsága. Házon kívül kedden este a késő esti híradó után!

A balatoni turizmus fejlesztése a 19. század végén kezdődött, villasorok és strandok épültek, aztán az 1920-as évektől autóút és vasút a tó körül, és a Balaton a 30-as évekre tömegek számára vált elérhetővé. A tó környéke az utóbbi 10 évben rengeteget változott. Sok kormányközeli vállalkozó is úgy gondolta, hogy érdemes ide befektetni, hoteleket, kempingeket, kikötőket vettek, és a hatalmas építkezések alapvetően változtatják meg a környezetet. Boros Krisztina és Simor Dániel azért járták körül a Balatont, hogy megmutassák, hány helyen is vannak jelen a Balatonnál Fidesz-közeli vállalkozók, és a beruházásaik milyen következményekkel járnak.

Több beton, kevesebb természet – fideszes nyomulás a Balatonnál! Riportereink, Boros Kriszta és Simor Dániel körbeturistáskodták a tavat, és végignézték, hol melyik hotel, kemping vagy kikötő került kormányközeli üzletemberek kezébe, hol zárják le az eddig szabadon látogatható partszakaszokat, és kikhez mentek a milliárdos vissza nem térítendő állami támogatások.

Nem gyakori, hogy fideszesek mennek neki keményen egy fideszes javaslatnak. Most mégis ez történt az olcsón megvehető önkormányzati bérlakások tervével. Mert nem csak az ellenzék, hanem jó pár kormánypárti polgármester is kifejezetten rossznak tartotta az ötletet. De mi volt igazából a baj, ha olcsón lehetett volna tulajdonhoz jutni? Miért féltek az ellenzők a lakásmaffiától? És miért jártak volna nagyon jól kormányközeli bérlők?

Politikusok, vállalkozók, prostik és rosszfiúk. A Borkai-ügy eddig nem ismert részletei. A családjukat és a karrierjüket is féltették az addig nagyhatalmú emberek. Kivételes áron juthatnak értékes lakásokhoz a szerencsések. Kavarás az önkormányzati bérlakások körül. Fideszesek is fúrták a fideszes javaslatot.

Budapest déli részén a tervek szerint 540 milliárd forintból épülne fel a kínai Fudan Egyetem magyarországi bázisa. Ezt az összeget mi, adófizetők állnánk, és a tandíj alsó hangon 2 és félmillió forint lenne. A Fudan miatt kapna kisebb területet az ugyancsak ide tervezett Diákváros, ami magyar diákoknak biztosítana olcsó lakhatást. A kormány szerint nagy lehetőség a Fudan, az ellenzők viszont a kommunista Kína politikai és gazdasági nyomulásától is tartanak. Simor Dániel riportja.

A következő történet egy olyan problémával foglalkozik, ami személyesen nagyon keveseket érint. Olyan emberekével, akik rajtuk kívül álló okok miatt soha vagy sokáig nem lehetnek önmaguk, és emiatt folyamatosan titkolózniuk kell: ők azok, akik úgy érzik, hogy rossz testbe születtek. A most 39 éves szoftverfejlesztő, Árpád évtizedek óta küzd ezzel, és mostanra jutott el odáig, hogy belebolondul, ha nem lehet az, akinek valójában érzi magát. Moskovics Judit riportja.

Hiába végeznek valakin nemi átalakító műtétet ma Magyarországon, a papírjaiban a születési neme fog szerepelni. A kormánytöbbség ugyanis egy éve úgy módosította a törvényt, hogy a születési nemet a hivatalos iratokban nem lehet megváltoztatni. Nézzük, hogyan is volt ez korábban, és hogy van most.

Árpádból Lívia, egy 40 éves férfi átalakulása. Felnőtt fejjel döntött arról, hogy nővé operáltatja magát. A transznemű férfi kedden este a Házon kívülben elmeséli, miért lesz boldogabb a változtatástól.

Ami az államé, az tulajdonképpen a miénk, adófizetőké, csak éppen a választott vezetőink gazdálkodnak ezzel a vagyonnal. És nemrég a parlament úgy döntött, hogy elképesztő méretű vagyont ad át alapítványoknak, ingyen: ingatlanok sorát, részvényeket, és pénzt, ezer milliárdos nagyságrendben. Ezekben az alapítványokban pedig túlnyomórészt a mostani kormányhoz közeli emberek kerültek, akik akár életük végéig ott maradhatnak. Vagyonkimentés? Párhuzamos állam építése? Vagy épp egy hatalmas lehetőség a fejlődésre?

A járvány áldozatait számolják és nyilvántartják, de sokkal kevesebb szó esik azokról, akik a hosszú ideje túlterhelt kórházi kapacitások miatt nem kapták meg a megfelelő ellátást. A következő riportban két család meséli el, hogyan kényszerültek ők ápolni súlyos beteg hozzátartozójukat, hogyan tanultak bele abba, amit normális esetben a kórházi szakszemélyzetnek kellett volna elvégeznie, és ez milyen fizikai és lelki terheket okozott nekik. Serdült Szilvia riportja.

Amikor a hozzátartozók végzi el a munkát a kórház helyett - a Házon kívül ma esti műsorában olyan családok történetét ismerhetik meg, akik kénytelenek voltak otthon ápolni súlyos beteg rokonukat. A kórházak ugyanis rendre hazaküldték őket a COVID-helyzetre hivatkozva. A Magyar Orvosi Kamara szerint az elmaradt vizsgálatok miatt később sok újabb áldozata lehet a járványidőszaknak.

Amikor a család végzi el a munkát a kórház helyett. Súlyos állapotú embereket küldtek haza a járványra hivatkozva.

A védettségi igazolvány ma sokaknak tulajdonképpen a szabadságot jelenti. Akik megkapták, azok bármit megtehetnek, akik nem, azok csak kívülről figyelhetik az újrainduló életet. Csakhogy van egy kis probléma! Mert sokan vannak, akiknek már meg kellett volna kapniuk, de még mindig nem jutottak hozzá. Például riporterünk, Molnár Fruzsina, aki végigforgatta, ahogy a kártyája keresésére indul, és hivatalról hivatalra jár, és közben olyanokkal is beszélt, akik hasonló cipőben járnak, mint ő.

A Fertő-tóról először a vitorlásokat tiltották ki, utána a horgászokat, aztán a nyaralótulajdonosokat. Ők nemrég még egy feldolgozhatatlan hírt kaptak: a házukat, amelyekre sok pénzt költöttek, ahol a nyaraikat töltötték a saját költségükön le kell bontaniuk, ami akár több 10 millió forintjukba is kerülhet. A tóparton ugyanis hatalmas állami beruházás kezdődött. És bár a helyiek szerint is itt volt az ideje a fejlődésnek, de nem ilyen gigaberuházásra számítottak. Talán már soha nem látjuk olyannak a tavat, mint amikor nemrég ott jártunk.

Először a strandolókat, a vitorlázókat és a pecásokat, aztán az üdülőtulajdonosokat is kitiltották a Fertő-tóról. A Házon kívülben ma este a területre tervezett állami gigaberuházásról láthatnak riportot. Akinek háza van a tónál, saját költségén kell lebontania: volt, aki megtette, más viszont ügyvédet fogadott.

Építkezik az állam: a saját házaikat, a saját pénzükön kénytelenek elbontani a lakók. Kitiltották a pecásokat, a vitorlázókat, aztán a nyaraló tulajdonosokat is. A Fertő-tónál már semmi sem lesz a régi. Gigaberuházás készül és milliárdokért dolgozik egy Mészáros cég.

A hétfői adatok szerint Magyarországon eddig 27 908 áldozata van a koronavírusnak. A hivatalos tájékoztató oldalon csak száraz adatok vannak: egy sorszám, az elhunyt neme és kora, valamint hogy volt-e valamilyen alapbetegsége. Gabi, Zsuzsanna, Gabriella és Sena is ott vannak a listán: hogy kik voltak ők, milyen terveik és vágyaik voltak, hogyan éltek, mit szerettek, és mit szerettek bennük, erről a barátaik és a hozzátartozóik beszéltek.

Tavaly szeptember elején a miniszterelnök azt mondta, hogy a védekezés sikerét emberéletekben lehet mérni, és az első csatát megnyerték. Aznap 621 áldozatnál tartottunk, most, 8 hónappal később 27 ezerrel többnél. És ahogy nőtt az elhunytak száma, a kormány egyre kevésbé beszélt erről a világviszonylatban is kiugró adatról. Talán ez az oka, hogy részvétnyilvánítást, az áldozatok felé tett gesztusokat nemigen láthattunk.

Sena Kambodzsából menekült Magyarországra. Gabi egy saját és egy örökbefogadott gyereket nevelt. Zsuzsanna imádott kirándulni, Gabriella az elesetteknek segített. Ők is ott vannak a covid-áldozatok nyers számai mögött. Kik voltak és hogyan éltek? Házon kívül kedd este a késő esti híradó után! |

Máig hivatalosan 27.172 áldozata van Magyarországon a koronavírusnak. Ezek a nyers számok, holott minden adat mögött, ami kikerül a hivatalos koronavírus-oldalra, emberek vannak: idősek, fiatalok, betegek, egészségesek, akiknek voltak terveik, vágyaik, és akik minden bizonnyal tovább élhettek volna. A kormányzat keveset beszél az elhunytakról, és nemigen nyilvánítanak részvétet sem. Mi most arcot adunk néhány áldozatnak. Riportunkat május 4-én láthatják a Házon kívülben!

Majdnem 10 évvel ezelőtt a Fidesz-kormány és a fideszes vezetésű főváros adott pénzt a Szabolcs utcai hajléktalan-kórház és átmeneti szállás felújítására. A 600 millió forintból egy színvonalas és egyedülálló intézmény jött létre, ami sokáig senkit sem zavart. Nemrég azonban az épület tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő úgy döntött, hogy a kórháznak költöznie kell. Hogy miért, az egyelőre rejtély, a kormányzat nemigen adott rá ésszerű magyarázatot. Simor Dániel riportja.

Vannak köztük nagydarab kopaszok, törékeny nők, jól szervezett csapatok és magányos küzdők – Magyarországon több száz szervezet és magánember foglalkozik állatvédelemmel vagy tartja magát állatvédőnek. Van egy részük, akik semmitől sem riadnak vissza, mások pedig nem csak az állatkínzókat, hanem a riválisaikat is legalább annyira utálják – sokan őket tartják a hangos kisebbségnek. A vitáik részben a pénzről és a népszerűségről szólnak. Serdült Szilvia és Molnár Fruzsina riportja, amelyben megrázó felvételeket is láthatnak.

Radikális állatvédők az állatkínzók ellen. És állatvédők egymás ellen. Pénzért és népszerűségért is megy a harc a számtalan szervezet között. Házon kívül kedden este, A mi kis falunk után.

Ember legyen a talpán, aki egyszerűen tud most döntést hozni arról, hogy engedje-e gyerekét iskolába, és ha valaki engedi is, egyáltalán nem biztos, hogy könnyű szívvel teszi. De nem csak a szülőknek, hanem a nemrég beoltott tanároknak is lehet miért aggódniuk. Ennek ellenére hétfőn elindult a suli az alsósoknak, úgy, hogy sok szülő fenyegetve érzi magát az iskolák által, épp akkor, amikor egyáltalán nem megnyugtatóak a járványadatok. Moskovics Judit riportja.

Krisztina egy elegáns pesti cukrászdában dolgozott egy évvel ezelőttig. Akkor elvesztette a munkáját, és az összes állami segítség, amit kapott, havi 22.800 forint volt. Majd térdműtétje volt, aztán daganatot diagnosztizáltak nála, így próbál valahogy boldogulni. Családok százezrei kerültek nagyon nehéz helyzetbe anyagilag a járvány egy éve alatt. Néhányukkal találkoztunk, hogy elmeséljék, hogyan próbálnak túlélni.

Cukrász volt, elvesztette a munkáját, havi 22 800 forintot kapott. Vásározásból élt a család, egy éve nincsen bevételük. Vendéglátósok voltak, egy időre minden jövedelmük megszűnt. Hogyan lehet túlélni a legnehezebb időszakot minimális pénzből, állami segítség nélkül? | Iskolanyitási dilemmák: menni vagy nem menni? Mit tehetnek a szülők és az iskolák?

Százezrek kerültek anyagilag nagyon nehéz helyzetbe a járvány miatt, akik különféle módszerekkel próbálják túlélni a megpróbáltatásokat - a Házon kívülben ma este három olyan család történetét ismerhetik meg, akik egy éve elvesztették a munkájukat, és azóta sem tudtak talpra állni, mert semmit, vagy sokkal kevesebbet keresnek.

Balmazújvárosban a helyzet egy szempontból változatlan. Két éve már jártunk ott, hogy megkérdezzük, a hivatali vesztegetés miatt jogerősen börtönre ítélt volt polgármester vajon hogyhogy nem vonult még börtönbe. Most ugyanezért mentünk vissza a városba, mert Veres Margit azóta is szabadon jön-megy, dolgozik egy önkormányzati cégnél, látják a Fidesz-irodánál, mint ha mi sem történt volna. Simor Dániel riportja.

Reggel felkel, elmegy dolgozni, ahol olt, szervez, adminisztrál, folyamatosan telefonál, táblázatokat tölt és színez ki, látástól vakulásig dolgozik, de sose ér a végére, és mindig többnek tűnik a feladat, mint ami egy munkanapba belefér. Így telnek a napjai az utóbbi időben a 71 éves Dr. Fodor Ferenc háziorvosnak, sok más kollégájához hasonlóan. Ha bosszankodtak volna, hogy miért nehéz elérni a háziorvosokat mostanság, megmutatjuk, miért.

Hiába nehéz mostanság utazni, a kormányközelinek tartott luxus magánrepülő jóformán meg se áll. Ez az, amin korábban már Orbán Viktor is repült meccsre, de Mészáros Lőrinc is előszeretettel használja. És milliárdos értékű luxusjachton is fotóztak már le minisztert és kormányközeli üzletembereket. Ahogy közelednek a választások, az ellenzéki pártok úgy hozzák egyre gyakrabban szóba a kormányzati urizálást, vagyis a luxus életmódot.

Olt, szervez, telefonál, adminisztrál és persze gyógyít is. Egy 71 éves háziorvos mindennapjai a járvány idején.

Folyamatosan olt, szervez, telefonál, és közben gyógyít is - a Házon kívül ma esti műsorában arról láthatnak riportot, hogyan telnek a járvány idején egy 71 éves háziorvos munkanapjai. Dr. Fodor Ferenc van, hogy csak éjfél előtt fejezi be a munkát, mert az orvosi feladatain kívül rengeteg az adminisztráció is.

Biztos emlékeznek a 9 évvel ezelőtti vitára, hogy meg lehet-e élni az akkor közmunkás bérből, vagyis havi 47 ezer forintból. A fideszesek szerint meg lehetett, mi pedig még 2012-ben megmutattuk, mire elég ez. 2015-ben pedig egy olyan családdal találkoztunk, akik a Blaha Lujza téren álltak sorba a karácsonyi ételosztáson. Serdült Szilvia most visszament mindkét családhoz, hogy megnézze, a sorsuk igazolja-e azt, amit kormányzat állít, hogy a magyarok többsége jobban él, mint korábban.

Azt, hogy most, a harmadik hullám csúcsán szükség van minden egészségügyi dolgozóra, senki sem vitatja. Ahogy azt sem, hogy akik dolgoznak, azok emberfeletti terhelésnek vannak kitéve. Ennek ellenére márciusban sok ezerrel csökkent a számuk: azok távoztak, akik nem tudták elfogadni a számukra részben előnyös, részben hátrányos új egészségügyi jogviszonyt. Molnár Fruzsina olyanokkal találkozott, akik nem maradtak: fájdalmas döntést hoztak, de azt mondták, nem volt más választásuk.

9 éve havi 47 ezer forintból éltek. Most újra elmentünk hozzájuk, hogy elmeséljék, hogyan boldogulnak. Két nélkülöző család élettörténete, mi változott az évek alatt?

Kósa Lajos a fidesz egyik emblematikus politikusa már a rendszerváltás óta. Volt nagyon népszerű polgármester, frakcióvezető, miniszter, és még sorolhatnánk. De azt is sorolhatnánk, hogy hányszor kényszerült magyarázkodásra a pénzügyei miatt. A legnagyobb vihart az állítólagos csengeri örökösnő ügye kavarta, ahol még maga Kósa is bevallotta, hogy csúnyán átverték egy felfoghatatlanul hatalmas összeg ígéretével. Egy olyan politikust, aki 30 éve fontosabbnál fontosabb pozíciókat tölt be.

Egy kísértetkastélyszerű épület áll Budapest egyik legjobb környékén. A 2007-ben bezárt OPNI-ról, vagyis a Lipótmezőről van szó, ami már rég nem működik pszichiátriaként. A szomszédban egy nagy, ősfás kissé elhanyagolt telken még mindig él néhány család. Sokan évtizedek óta. Nemrég viszont nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert az állami Nemzeti Vagyonkezelő ki akarja lakoltatni őket. Hogy pontosan miért, azt hivatalosan nem tudják, mint ahogy azt sem, hogy ha menniük kellene, hová mehetnének.

Egy vezető politikus, akit elvakítottak a milliárdok. Egy vezető politikus, akit az orránál fogva vezettek. Egy vezető politikus, aki gyakran magyarázkodik a pénzügyei miatt. Mesés örökség, disznótelep, luxuslakás, motor, az ősfideszes Kósa Lajos ügyei és pénzügyei.

Pető Attila története túlmutat egy egyházon belüli, gyermeket érintő zaklatási ügyön. Szól meg nem értettségről, elhallgatásról, szövevényes bírósági perről és egy fiúról, aki közel húsz éve próbál érvényt szerezni az igazának. Attiláról, 18 éves korában igazságügyi szakértő állapította meg, hogy szexuális visszaélés áldozata. Többször próbálta tájékoztatni Erdő Péter bíborost a vele történtekről, de zárt ajtókba ütközött. És bár a bíboros Balázs atyát felfüggesztette, Attilának soha nem sikerült vele személyesen beszélnie.

Mérföldkőnek tartja, hogy gyermekvédelmi felelőst nevezett ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Ezt mondta Pető Attila Híradónknak. A Házon kívül tegnap mutatta be történetét arról, hogyan molesztálta kiskorában egy pap, akit rajongásig szeretett. Akkor hiába fordult az egyházhoz, nem kapott segítséget. Most az adás előtt néhány órával jött közlemény az új egyházi pozíció létrehozásáról.

A most 35 éves Pető Attilát tizenéves korában molesztálta egy pap, akit rajongásig szeretett. 15 évesen tett először bejelentést a katolikus egyháznál, de ahelyett, hogy segítséget kapott volna, sokáig nem foglalkoztak a panaszával, sőt később rá hívtak rendőrt és ellene indítottak pert.

A következő riportból megtudhatják, hogyan kezeli a katolikus egyház itthon és a világban az Attiláéhoz hasonló zaklatási ügyeket. Itthon még mindig a hallgatás mellett döntenek az egyházi vezetők, kockáztatva híveik elfordulását. Egy teológus, a zaklató pap gyermekkori barátja és egy plébániai kormányzó beszél a csend okáról. 

Gyerekmolesztálás a katolikus egyházban. Végül papok hívtak rendőrt a pap áldozatára. Már 15 évesen szólt, hogy mit tettek vele, de mindenhol falakba ütközött. Attila a hozzá hasonlókat akarta megmenteni az atyától.

A múlt héten azt mutattuk be, hogyan lett egy picike cégből és egy picike weboldalból Magyarország legmeghatározóbb hírportálja. Az indexesek ezt az első körülbelül 10 évet tartották a szerkesztőség békés időszakának. Mert ami utána következett, azt az újságírók már úgy élték meg, hogy a tulajdonosokon keresztül a politika egyre jobban megpróbál beleavatkozni a munkájukba. Ahogy egyikük mondta, strómanok és oligarchák kezébe került az Index, és innen tulajdonképpen egyenes út vezetett odáig, hogy tavaly nyáron felálljon a függetlenségét féltő szerkesztőség teljes egésze.

A békeidők vége, amikor a politika igazán rászállt az Indexre. Kormányközeli üzletemberek adták-vették a céget egészen a tömeges felmondásig. Az Index-sztori második része a Házon kívülben!

Strómanok és oligarchák az Index körül - a Házon kívül ma esti adásában az index.hu történetének második részét láthatják. A portál meghatározó újságírói beszélnek arról az időszakról, amikor a politika igazán rászállt az Indexre, és a tulajdonosokon keresztül megpróbált beavatkozni a működésükbe, és ahonnan szerintük egyenes út vezetett a teljes szerkesztőség tavaly nyári távozásához.

Ma csak egyetlen témával foglalkozunk: a legmeghatározóbb magyar hírportál, az Index történetét mutatjuk be.  A 90-es évek közepe felé, amikor az internet még kevesek szórakozása volt, és csak nyomokban hasonlított arra, mint ami ma ömlik ránk, néhányan úttörő vállalkozásba kezdtek: előbb CD-Romon, aztán a neten kezdtek tartalmat szolgáltatni. Az 1999-ben létrejött Index ezekre az emberekre és ezekre az alapokra épült, és lépésről lépésre Magyarország nagy és meghatározó hírportáljává vált, ami megújította az újságírást, amit dúsgazdag emberek és cégek adtak-vettek, és amire persze rászállt a politika is. Most az Index történetének első részét látják. Az Index történetéről készült filmünk második részét, ami a politikai befolyásszerzési kísérletekről szól, jövő kedden láthatják!

Egy megkerülhetetlen hírportál története. Hogyan lett egy picike cégből az egyik legnagyobb magyar híroldal? Az Index története két részben, ahogy a legfontosabb szereplők látták. Az Index sztori első része a Házon kívülben, kedden este.

Múlt héten több mint 100 magyarországi cég állt bele A család az család-kampányba. Szerintük a család nem csak az, ami apából, anyából és gyerekekből áll, hanem nagyon is sokféle lehet. Olyan is, ahogyan Andris nevelkedik, akinek két apukája van. Márton és Ádám egy mozgalom arcai lettek, akik valamennyire bepillantást engednek az életükbe, higgadtan érvelnek és vitatkoznak. Arról beszélnek, hogy a család nem csak olyan lehet, amilyennek a kormányzat láttatni szeretné, és amilyennek a Fidesz alaptörvénybe foglalta.